Tegnap Kézdivásárhely volt a házigazdája a felső-háromszéki polgármesterek szokásos havi találkozójának. A megbeszélésen részt vett Ráduly István prefektus, Kovászna Megye Tanácsának vezérkara, Csáki Árpád, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője, valamint Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADISIMD) igazgatója. Többek között szó volt műemlékvédelemről és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos gondokról is.
A jelenlévőket – Kézdialmás, Szentkatolna, Lemhény, Kézdiszentlélek, Gelence, Dálnok és Kézdiszentkereszt község képviselőjét – Bokor Tibor polgármester köszöntötte. A napirendi pontok között szó esett arról, hogy jövőtől jelentősen növelné az állam a hulladékbegyűjtésnél alkalmazott környezetvédelmi illetéket, ami a jelenlegi 80 lej/tonnáról 160 lejre emelkedhet, igaz, ez még csak tervezet. „Amennyiben ez bekövetkezik, a befizetendő összeget csak úgy lehet csökkenteni, hogy növeljük a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségét” – hívta fel a figyelmet Ambrus József, aki szerint erre nagyon fontos odafigyelni és tudatosítani a lakosság körében is, hogy spórolni úgy tudnak, ha egyre kevesebb hulladék kerül a lerakóba, s többet újrahasznosítanak.
Következett a műemlékvédelemmel kapcsolatos problémák megbeszélése, ez parázs vitát okozott. Bokor Tibor két példát említett: „Egyik az Apor Péter Szaklíceum felújítása, ez egy 16 millió lejes beruházás. Másfél éve a labda a tűzoltóság és a műemlékvédelem között pattog – hangoztatta a polgármester –, ha ez még egy fél évet tart, a pályázati pénzt elveszítjük. A dolgok valahogy nem működnek. Van egy gyönyörű épületünk a főtéren, meg kellene erősíteni, ha nem, összedől, de nem tudunk előrelépni. Az utakkal is gond van: egy részük aszfaltozott, a többi kockakővel burkolt. Most egy komoly projekten dolgozunk immár másfél éve, szeretnénk a főteret felújítani. Viszont ha nem jutunk kompromisszumra az utak kapcsán, vagyis hogy a kockakő egy részét nem rakjuk vissza, ezt a projektet is elbukjuk”. „Ha megfigyeljük, kiírnak egy pályázatot, adnak harminc napot, ez idő alatt kell sok mindent megoldani, mert hanem nem tudunk előrelépni” – tette hozzá.
Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke szerint ez megyei szintű gond, „a dolog valahogy nincs jól”. „Nem elég, ha csak egy műemléképületet látunk, egészben kell gondolkodni. Négy-öt évünk van arra, hogy az önkormányzatok pénzekhez jussanak, utána már nem lesz lehetőség ilyesmire pályázni” – mondotta a megyei tanács elnöke, aki szerint ilyen esetekben kompromisszumos megoldásokat kell találni, hogy ne húzzák az időt. „Az országban ma már lassan nincs tervező, aki szívesen jön ide, mert vagy a tűzoltósággal vagy a műemlékvédelemmel gyűlik meg a bajuk” – vázolta az elnök, aki szerint egyszerre kellene törvényesen és eredményesen eljárni.
Csáki Árpád a felmerült gondokra elmondta: hat éve van a rendszerben és a nyolcadik, kilencedik kulturális minisztert „fogyasztja el”, rendszerszintű problémák vannak. „Nemcsak az önkormányzatok, hanem az igazgatóságok is kiszolgáltatott helyzetben vannak, kis létszámú személyzettel dolgoznak. Oda jutottunk – magyarázta –, hogy az országban van 30 ezer műemlék, amelyekkel ennél kisebb számú ember foglalkozik, kiürült a szakma. Ezért van az, hogy esetenként országos szinten összeállt szakbizottságok alkotnak véleményt, akik lehetnek akár más megyékből is, nincs rálátásuk a helyi gondokra. Én megtehetném, hogy eltekintek a bizottságoktól érkező véleményektől, de szakember hiányában nem tehetjük, a mozgásterünk nagyon behatárolt.” Azt is hangsúlyozta: a műemléki övezetek értelmezése nagyon tág fogalom, aberrációk tapasztalhatók, nem lenne szabad például 50 hektáros területeket ilyen körzetté minősíteni, főleg ha azon olyan ingatlanok vagy részek vannak, amik nem tartoznak a védett besorolásba. Azt javasolta: akinek bejárása van az illetékes minisztériumokba, rendezze a rendszer gondjait, ő ugyanis ugyanúgy ki van szolgáltatva a törvényeknek, mint bárki más, ráadásul a műemlékvédelemnek még jogásza sincs.
Az Apor Péter Líceum épületével kapcsolatosan elhangzott: a műemlékvédelem engedélyezte a tervet, a tűzoltóság viszont tűzvédelmi szabályokra hivatkozva mást javasolt. „Az egész épületet megnyomorítanák külső lépcsőkkel, többek között a homlokzatot is. Mi ezt nem tudjuk elfogadni, de az a gond, hogy nem jönnek más javaslattal” – magyarázta Csáki Árpád, aki szerint esetenként az is gondot jelent, hogy a tervezőknek sincs tudomásuk arról, hogy egy ingatlan szakszerűtlen felújítása mekkora kárt okozhat távlatilag.
A problémákra a megoldást az jelentené, ha a különböző intézmények között a kommunikáció „jobban élne” – vélekedett a beszélgetés végén Tamás Sándor. Bokor Tibor polgármester összegzésként feltette a kérdést: miként oldódik meg az Apor Péter-iskola felújítása?
Csáki Árpád kifejtette: a tervező sem ért egyet a tűzoltóság javaslatával. „Az a kérdés, hogy a tervező tud-e olyan javaslatot tenni, hogy ne kerüljenek lépcsők az épület elé” – mondotta. „Ha meg tudom győzni a bizottságot, hogy tekintsék műemlék jellegű épületnek, akkor a tűzoltóság eltekinthet az intézkedésektől” – mondotta.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
