Újraalapításuk 175. évfordulója alkalmából fogadta a pápa május 8-án a Vatikánban a spiritánusokat, akiket arra biztatott, hogy folytassák evangelizáló küldetésüket szerte a világban. Az Egyházon kívül és belül is kihívás elé állít minket a kultúrák találkozása és a befogadás. Kövessék a Szentlelket, ő biztos vezetőnk az életben.
1703-ban alapította egy fiatal, mindössze 24 éves francia diakónus, Claude-François Poullart des Places a Szentlélek Kongregációt, amelynek célja az evangelizáció. 1841-ben az intézmény magába olvasztotta a Mária Szent Szíve Kongregációt, és François Libermann megalapította a Mária Szeplőtelen Szívének Oltalma alatt álló Szentlélek Kongregációt. Boldog IX. Piusz pápa akaratából 1848. szeptember 10-én történt az újraalapítás, amelyet most a társaság ünnepel.
A missziós klerikus szerzetesi kongregáció ülésének témája Izajás próféta szavai nyomán: „Mert én újat cselekszem” (Iz 43,19). Erre utalva Ferenc pápa a szakasz elejét idézte: „Ne félj, (Izrael,) mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (43,1). Amikor ezt hallom, eszembe jut Isten simogató keze, amellyel megsimogatja népét, mindannyiunkat: a gyengéd Isten, aki mindig megsimogat. Ezek a szavak nagyon jól tükrözik a spiritánusok karizmáját: bátorság, nyitottság és ráhagyatkozás a Szentlélek működésére, hogy új dolgokat vigyen véghez. Ezek az értékek már a kongregáció első alapításától fogva jelen voltak – állapította meg a pápa.
Egy fiatal diakónus 12 szeminarista társával a Szentlélektől vezetve, bátran egy ismeretlen kalandba ugrott. Lemondott a nyugodt jövőről – lehetett volna tehetős családból való jó pap –, hogy egy ismeretlen küldetést vállaljon. Áldozatokat vállalt, meg nem értésnek és ellenállásnak tette ki magát. Mindezt törékeny egészséggel, ami korai halálához is vezetett, azelőtt, hogy látta volna álmát beteljesülni. A sok váratlan eseményre azonban a Lélek működésének engedelmeskedve bátran igent mondott. Ennek köszönhetően Isten minden alkalommal valami újat cselekedett benne, és rajta keresztül másokban.
Példáját testvérei követték, és ma is folytatják művét, készek válaszolni az idők új jeleire – folytatta beszédét a pápa, felsorolva a szolgálataikat, mint a szegény papnövendékek segítése, a népmissziók, majd az ad gentes igehirdetés a világ különböző részein. Nem hagyták magukat megfélemlíteni még a francia forradalom vallásüldözésétől sem. A kongregáció szép és gazdag történetéből a Szentatya kiemelt egy sajátos mozzanatot, amikor újraindult a szervezet. A második alapítást, amikor 1848-ban csatlakozott hozzájuk a Mária Szeplőtelen Szíve – szintén missziós – kongregáció. Ehhez persze túl kellett lépni a félelmeken és a féltékenységen, egyesítették erőiket és újrakezdték működésüket Mária Szeplőtelen Szívének Oltalma alatt álló Szentlélek Kongregációként.
Ma, több mint másfél évszázad elteltével a Gondviselés megjutalmazta őket a Szentléleknek való nagylelkű és bátor engedelmességükért: az öt földrész 60 országában jelen vannak, mintegy 2600 szerzetes szolgál sok laikus hívő közreműködésével. Hűek maradtak a kezdeti lelkiséghez: evangelizálják a szegényeket, olyan missziókat vállalnak, ahova senki nem akar elmenni, szolgálják az elhagyatottakat, tiszteletben tartják a népeket és kultúrákat, helyi papokat és világiakat képeznek. Teszik mindezt a testvériség, az egyszerű élet és a kitartó imádság légkörében. Ferenc pápa nyomatékosan kérte, hogy ne hagyják abba az imádkozást. Fohászuk ne csak formális ima legyen, hanem komolyan imádkozzanak!
Nyitott és tiszteletteljes karizmájuk ma különösen értékes, hiszen világunk elé kihívást állít a kultúrák összefonódása, mint ahogy a befogadás is, Egyházon belül és kívül egyaránt. Ezért a pápa arra biztatja a Szentlélek Kongregáció tagjait, hogy bátran és belső szabadsággal vigyék el az embereknek az evangéliumot nem pusztán a missziós területekre, hanem az öreg és megfáradt nyugatra is, amelynek szüksége van rá. Mindenkire Jézus szemével nézzenek, aki mindenkivel akar találkozni. Legyenek közel a szegényekhez, érintsék meg őket, nézzenek a szemükbe. Vigyék el mindenkinek a Lélek friss és életteli fuvallatát, hiszen ő a misszió valódi főszereplője – utalt Ferenc pápa Szent II. János Pál Redemptoris missio kezdetű enciklikájára.
„Hagyjátok, hogy a Szentlélek vezessen benneteket, hiszen nincs nagyobb szabadság, mint hagyni, hogy a Lélek vigyen minket, lemondva arról, hogy mindent kiszámítsunk és kontrolláljunk! Hagyjátok, hogy ő világosítson meg, adjon irányt, küldjön titeket, ahova akar, feltételek nélkül, senkit nem kizárva, mert ő tudja, hogy mire van szükség minden korban és pillanatban” – idézte Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítását Ferenc pápa, majd áldást adva búcsúzott az újraalapítását ünneplő Szentlélek Kongregáció tagjaitól.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
