A nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola május 2-án is ünnepelte névadóját, Nagy Szent Atanázt. Ez alkalomból Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök mutatott be ünnepi Szent Liturgiát a szeminárium kápolnájában.
Délután a Görögkatolikus Múzeumba is ellátogattak a résztvevők, és láthatták, hogy Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita milyen ajándékokat ad át a két nappal korábban véget ért pápalátogatásról.
Nagy Szent Atanázt így méltatta a nevét viselő miskolci megyéspüspök: A Szentírás legjobb ismerőjeként kortársai is elismerték, s bár nem hagyott ránk kommentárokat, bármihez hozzászólt, azt mindig a Szentírás szavaival tette. „Az ő példája mutatja az utat, hogy mi is minden körülmények között Isten kinyilatkoztatott igéjéből induljunk ki, és soha ne gondoljuk azt, hogy az Egyház modern tanítása a Szentírás tanításának módosítása lenne. Aki megtartja és aszerint tanítja az igét, az lesz nagy az Isten országában” – fogalmazott a főpásztor.
A miskolci megyéspüspök arról is beszélt, hogy Nagy Szent Atanáz példát mutat nekünk a kitartásban és a szófogadásban, mert az Ige teológusaként az Isten kinyilatkoztatott igéjéhez és a személyesen bennünket megváltó üdvözítő Igéhez ragaszkodott egész életében mindhalálig, „hitefogadóan” és szófogadóan. Orosz Atanáz püspök szerint „ma is azt várjuk el a teológusoktól, tanároktól és különösen az apostolok utódaitól, hogy e világ hatalmaitól távolságot tartva, mindig csakis a színtiszta kinyilatkoztatott igazságot vallják és tanúsítsák minden körülmények között”.
A Szent Atanáz-napon hagyományosan egy nemzetközileg is elismert teológus vendégelőadását is meghallgatják a jelenlevők. Idén Andrew Louth ortodox teológus, az északkelet-angliai Durhami Egyetem emeritus professzora nemcsak előadást tartott, hanem válaszolt is a résztvevők kérdéseire, valamint dedikálta a Görögkatolikus Metropólia gondozásában 2022-ben magyarul megjelent, Modern ortodox gondolkodók című művét.
A szerzőt Görföl Tibor teológus, a kötet fordítója mutatta be a közönségnek. Andrew Louth klasszikus patrisztikai kutatásait, egyháztörténeti munkásságát és a spekulatív teológiai gondolkodás terén végzett tanulmányait a magyarul szintén megjelent A keresztény misztikus hagyomány gyökerei című könyvében olvashatjuk. Ebben a patrisztikus hagyomány utóéletét egészen a kora újkori misztikáig nyomon követi az ortodox teológus.
Délután a május 1-jén megnyitott Görögkatolikus Múzeumban folytatódott a program. Szabó Irén igazgató munkatársaival bemutatta az intézményt és a kiállításokat az érdeklődőknek.
Egy nagyon különleges eseményre is sor került: a résztvevők kézbe vehették Keresztes Szilárd emeritus püspöknek a múzeum megnyitójára átadott ajándékait: az 1965-ös, Vatikánban mondott magyar nyelvű Szent Liturgia kézzel írt kottáját és azt a misekönyvet, amelyet Szent II. János Pál pápa az 1991-es máriapócsi Szent Liturgián használt, és alá is írt.
Az adományozás ezen a napon Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita ajándékaival folytatódott, aki az április 30-án véget ért pápalátogatás emlékeit hozta el a múzeum számára, többek között a Rózsák terei látogatásra kiadott füzetet, amelyből az akathisztoszt imádkozták a jelenlévők, s amelybe Ferenc pápa magyarul írta be a nevét, s amelyet minden részt vevő vatikáni méltóság is aláírt.
Forrás és fotó: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
