Az ősi hagyomány szerint a székelyeket maga Csaba királyfi, Attila fia vezette Erdély területére, hogy védjék e földet, amíg meg nem érkeznek testvéreik, a magyarok. Attila és a hun ősök emlékének ápolása identitásmegtartó erővel bírt a trianoni országcsonkítás után.
Az ősi hagyomány szerint a székelyeket maga Csaba királyfi, Attila fia vezette Erdély területére, hogy védjék e földet, amíg meg nem érkeznek testvéreik, a magyarok. Attila és a hun ősök emlékének ápolása identitásmegtartó erővel bírt a trianoni országcsonkítás után.
„Középkori történetíróink III. Béla király jegyzőiétől Thuróczi Jánosig és Bonfini Antalig teljes meggyőződéssel hittek a hun és magyar népek azonosságában. Felfogásuk szerint Árpád fejedelem Attila egyenes leszármazója, a magyar honfoglalás az Attila halála után honját vesztett hun nép örökségvisszaszerző hadjárata, az erdélyi székelység pedig a nagy hun birodalom bomlása után hazánk területén maradt hun néptöredék, mely a magyarok bejövetele után önként alávetette magát Attila jogos örökösének, a magyar fejedelemnek.”
Ezzel a gondolattal kezdődik a 20. századi Magyarország legnagyobb formátumú kultúrpolitikusának, Hóman Bálintnak A magyar-hun hagyomány és hun monda című 1925-ben megjelent műve.
Attilát a magyarság mindig is ősének tartotta. Zrínyi Miklós költő és hadvezér Atillát mint magyar királyt méltatta:
„Én vagyok a magyarok legelső királya
utolsó világrészről én kihozója!
Én lehetek tehát magyarnak példája
Hírét, birodalmát, hogy nyújtsa szablyája.”
Kölcsey Ferenc pedig a Himnuszban is megemlékezett a hun ősökről:
„Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.”
Az ősi hagyomány szerint a székelyeket maga Csaba királyfi, Attila fia vezette Erdély területére, hogy védjék e földet, amíg meg nem érkeznek testvéreik, a magyarok. Attila és a hun ősök emlékének ápolása identitásmegtartó erővel bírt a trianoni országcsonkítás után.
Az első Attila-szobrot 1935. május 4-én – halálának 1500. évfordulóján – leplezték le fényes ünnepségek mellett Sopronban, a Magyar Királyi II. Rákóczi Ferenc Reáliskolai Nevelőintézet sportterén. A hét és fél méter magas szobrot Vörös János szobrászművész alkotta, amely Sopron 1944-es bombázása során károkat szenvedett.
A háború után a szovjet megszállókat kiszolgáló kommunista vezetés kiadta a jelszót: „A múltat végképp eltörölni.” Ennek jegyében Attila szobrát a föld alá temették. Hányattatott sorsa 1991-ben ért véget, amikor újra felállították.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
