Háromnapos apostoli látogatásra Magyarországra érkezett pénteken Ferenc pápa. A Szentatya látogatása első napján találkozott a magyar állami vezetőkkel, majd a Szent István-bazilikában pedig püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozott. A Karmelita kolostorban elhangzott beszédében külön szólt a Magyarország határain kívül élő magyarokról is.
Kenyérrel és sóval várták A pápa repülőgépe pénteken néhány perccel 10 óra előtt szállt le a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. A pilótafülkéből a landolás után a repülőgép ablakába kihelyeztek egy vatikáni és egy magyar zászlót. A repülőgépen az egyházfőt Michael Wallace Banach apostoli nuncius köszöntötte, majd Ferenc pápa lifttel hagyta el a gép fedélzetét. A pápát állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita fogadta. Jelen volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is. A pápai delegáció tagja mások mellett Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok vezetője.
A repülőtéren száz gyerek is várta Ferenc pápát, közülük két, magyar népviseletbe öltözött gyerek kenyeret és sót adott át neki; a szentatya evett is a kínált kenyérből. A katolikus egyházfő a megérkezése után elsőként, mintegy húszperces négyszemközti találkozón vett részt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel. A repülőtérről a budai Várba, a Szent György térre ment a Szentatya.
Katonai tiszteletadás Novák Katalin köztársasági elnök katonai tiszteletadás mellett fogadta Ferenc pápát a Sándor-palota előtti téren péntek délelőtt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A pápa fehér, Fiat 500X típusú autóját a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály három lovas huszára kísérte a Szent György térre a Hertelendy-induló hangjaira. A téren a magyar delegáció és a pápai konvoj előtt érkező vatikáni delegáció tagjai, valamint a 32. Testőrezred, a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály huszárjai, a Nemzeti Lovas Díszegység és a fonyódi kis huszárok várták a katolikus egyház vezetőjét. A zenekar eljátszotta a hivatalos pápai és a magyar himnuszt, majd a pápa és a köztársasági elnök leült a kikészített székekre. Ezt követően a díszmenet elvonult előttük.
A katonai fogadtatás végén Novák Katalin bemutatta az állami delegációt a Szentatyának, és a pápa is bemutatta a magyar államfőnek a vatikáni delegációt; az eseményen többször is közvetlenül szót váltottak egymással. A magyar delegáció tagja volt Orbán Viktor kormányfő, Kövér László házelnök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország vatikáni nagykövete.
Novák Katalin fogadja Ferenc pápát
Az egyházi delegáció tagja mások mellett Pietro Parolin bíboros, államtitkár, Edgar Pena Parra helyettes államtitkár, Paul Richard Gallagher államközi kapcsolatokért felelős államtitkár, Claudio Gugerotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa, Robert Francis Prevost, a Püspöki Dikasztérium prefektusa, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Michael W. Banach magyarországi apostoli nuncius, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és José Nahúm J. Salas Castaneda, az Apostoli Nunciatúra tanácsosa.
Az ajándékok Ezt követően a pápa Novák Katalin köztársasági elnök kíséretében lépett be a Sándor-palotába, ahol bejegyzést írt a vendégkönyvbe, majd az államfő bemutatta neki ajándékait. Novák Katalin a többi között egy gyermekművészeti albumot adott Ferenc pápának, ez magyar gyerekek, fiatalok bibliai témájú alkotásaiból készült, kifejezetten a Szentatya számára. Az album mellett különleges rózsatöveket is kap a pápa, a Szent Erzsébetről elnevezett rózsafajtából, amelyet az erdélyi magyar Márk Gergely nemesített. „Árpád-házi Szent Erzsébetet a pápa szülőföldjén, Argentínában Magyarországi Szent Erzsébet (Santa Isabel de Hungría) néven ismerik, akinek a kezében a legenda szerint a kenyerek rózsává változtak” – írta az ajándékról a köztársasági elnök korábban a Facebook-oldalán. Harmadik ajándékként a köztársasági elnök andocsi Mária-kegyruhát ajándékozott a katolikus egyházfőnek. Novák Katalin a Facebook-oldalán korábban arról tájékoztatott: Somogy vármegyei látogatásakor az andocsi hívek azt kérték tőle, hogy adja át ajándékukat Ferenc pápának, aki a templomot bazilika minor rangra emelte. „Az andocsi kegytemplom különleges hely, ahova azért járnak a hívek, hogy gyermekáldásért imádkozzanak. Régi szokás, azok a hívek, akiknek az imája meghallgatásra talált, hálából díszes ruhát adományoznak a templomnak” – fogalmazott bejegyzésében az államfő, hozzátéve: a Mária-kegyruha arra is emlékeztet, hogy államalapító Szent István király halála előtt Máriának ajánlotta az országot. Az ajándékok sorában egy Magyarországot bemutató, a Szent Koronáról szóló díszkötetet, valamint az Alaptörvény egy díszpéldányát is bemutatott Ferenc pápának a köztársasági elnök.
A pápa és a magyar köztársasági elnök hivatalos államfői találkozó keretében négyszemközti megbeszélést folytatott a Sándor-palotában, majd a Szentatya Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott a Karmelita Kolostorban. Ezt követően – szintén a Karmelita Kolostorban – találkozott az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel.
Hol vannak a békét szolgáló erőfeszítések? Abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak – fogalmazott Ferenc pápa pénteken a budapesti Karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozva. Ferenc pápa hangsúlyozta: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre. Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott: a „világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk”. A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő. Az egyházfő meglátása szerint a nemzetközi politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről, visszafejlődve egyfajta „háborús infantilizmusba”.
Ferenc pápa az emberiség közös emlékezetét képviselő Európa alapvető jelentőségű szerepét hangsúlyozta a jelenlegi helyzetben, jelezve, a kontinens hivatása, hogy egybegyűjtse az elszakadtakat, befogadja a népeket és senkit se tartson meg örökre ellenségének. Elengedhetetlennek nevezte, hogy újra felfedezzük az európai lelket: az alapító atyák lelkesedését és álmát, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határokon és a közvetlen szükségleteken túlra tekinteni és olyan diplomáciát kialakítani, amely képes volt egységet alkotni a szakadékok szélesítése helyett.
Milyen Európát akarunk? Ferenc pápa kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely „nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”. Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait: „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, illetve: „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez”. „Olyan Európára gondolok – folytatta, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről”. Ez az „ideológiai gyarmatosítás” alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett gender-kultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal. Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik – mondta, méltatva Magyarország „gondosan művelt” családpolitikáját.
Orbán Viktorral is találkozott a Szentatya
Ferenc pápa szerint a sok láncszemből álló Lánchíd segít elképzelni egy olyan Európát, amely sok különböző, szilárdságát az összetartozásban megtaláló láncszemből áll. Egy ilyen Európa építésében segít a keresztény hit – hangsúlyozta, kiemelve Magyarország hídépítő szerepét, hiszen itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve.
Az egyházfő végül Budapestről mint a szentek városáról beszélt, elsőként említve Szent Istvánt. A magyar történelem életszentséggel fémjelezve született, és nemcsak egy király, hanem egy egész királyi család, az uralkodó, hitvese, Boldog Gizella és fia, Szent Imre szentsége által. Kitért arra: István király Szent Imrének írt intelmei egyfajta „lelki végrendeletet jelentenek a magyar nép számára”. Az Intelmekben aktuális sorok is szerepelnek – mondta, idézve az idegenek befogadásáról szóló részt: „arra kérlek, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem az idegenekhez is”.
Befogadásra szólított Ferenc pápa köszönetet mondott az ország vezetőinek a keresztény értékek által inspirált karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, valamint a világban, különösen is a Szíriában és Libanonban élő keresztényeknek nyújtott konkrét segítségért. Az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző, ugyanakkor meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon.
A befogadás „sok vitára okot” adó, „összetett” témájáról szólva kiemelte: a keresztények alapvető viszonyulása nem lehet más, mint amit Szent István hátrahagyott. „Krisztusra gondolva, aki jelen van a konfliktusok, a szegénység és az éghajlatváltozás elől menekülő, kétségbeesett testvéreink sokaságában, kell a problémával foglalkoznunk kifogások és halogatás nélkül”. Hozzátette: ez egy olyan kérdés, amellyel együtt, közösen kell szembenéznünk, mert a hatásai előbb vagy utóbb mindenkit érinteni fognak. Sürgetőnek nevezte egy közös, biztonságos és törvényes eljárásmód kidolgozását egy olyan sorsfordító kihívással szemben, amelyet nem lehet elutasítással megfékezni, csak elfogadni, hogy „olyan jövőt teremthessünk, amely ha nem közös jövőnk lesz, akkor nem lesz”. Ez pedig azokat hívja az élre, akik Jézust követik és az evangéliumi tanúk példáját akarják utánozni – mondta az egyházfő.
Ferenc pápa külön szólt az anyaországon kívül élő magyarokról. „Szeretnélek biztosítani benneteket közelségemről, és imáimról minden magyarért. Különösen gondolok azokra, akik az anyaországon kívül élnek” – fogalmazott a Szentatya, aki „Isten áldd meg a magyart!”-tal zárta első budapesti nyilvános megszólalását.
A Szent István-bazilikában Péntek este a budapesti Szent István-bazilikában a Magyar Katolikus Egyház képviselőivel találkozott Ferenc pápa. A katolikus egyházfő fehér, Fiat 500X típusú autójával érkezett a bazilika előtti térre, amelyet teljesen megtöltöttek a hívők. Kerekesszékből üdvözölte a híveket, akik a téren kivetítőn keresztül követhették a bazilikában történteket. A résztvevők a téren argentin zászlót is lengettek.
Ferenc pápát a bazilika bejáratánál Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke fogadta. Veres András köszöntőjében arról beszélt: több generáció gyűlt össze a bazilikában, de mindannyiukat összeköti a krisztusi hit és a vágy, hogy Krisztus egyházát szolgálják teljes elköteleződéssel. Az MKPK elnöke kiemelte: Magyarország rendkívül nagy társadalmi, politikai, szellemi és vallási átalakuláson megy át ezekben az években, és az egyház keresi, hogyan tudna megfelelő választ adni az új kihívásokra, különösen a lelkipásztori munkával kapcsolatban. Veres András köszöntője után tanúságtételek hangzottak el, majd Ferenc pápa mondott beszédet.
Emlékezés a magyar mártírokra Ebben hangsúlyozta: az ateista üldözés alatt mártírhalált halt püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők tanúsítják a magyarság sziklaszilárd hitét. Ferenc pápa megemlékezett Mindszenty József bíborosról, aki hitt az ima erejében, olyannyira, hogy szinte szállóigeként idézik szavait: „Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!” „Legyetek befogadóak, legyetek tanúi az evangélium ígéretének, de mindenekelőtt legyetek az imádság emberei, mert a történelem és a jövő ettől függ” – kérte. Az egyházfő megköszönte a magyar egyház papjainak, szerzeteseinek és munkatársainak hitét és hűségét, valamint mindazt a jót, ami bennük van, és amit tesznek. Ferenc pápa az egyház egyik legfontosabb feladatául jelölte meg, hogy értelmezze a jelenkor változásait és átalakulását, és szembenézzen a lelkipásztori kihívásokkal. „Krisztussal és Krisztusban, semmit Krisztuson kívül, semmit az Úrtól távol”, ez azonban csak akkor lehetséges Krisztusra mint jövőnkre tekintünk. Úgy fogalmazott: „életünk, bármennyire is törékeny, szilárdan Krisztus kezében van, és ha erről megfeledkezünk, akkor mi, lelkipásztorok és laikusok emberi eszközöket és megoldásmódokat fogunk keresni, hogy megvédjük magunkat a világtól, bezárkózva kényelmes és békés vallási oázisainkba. Vagy éppen ellenkezőleg, alkalmazkodunk a világiasság váltakozó széljárásaihoz, akkor pedig kereszténységünk elveszíti erejét, és megszűnünk a föld sója lenni.”
E két kísértéstől az egyháznak mindig óvakodnia kell. Az első a jelenlegi történelem katasztrofális olvasata, amelyet azok kishitűsége táplál, akik szerint minden elveszett. A másik veszély saját korunk naiv olvasata, amely az alkalmazkodás, a konformitás kényelmén alapul és elhiteti velünk, hogy minden rendben van, a világ megváltozott, és az egyháznak alkalmazkodnia kell hozzá. A katasztrofális kishitűséggel és a világias alkalmazkodó szellemmel szemben az evangélium új látást ad, és megajándékoz a megkülönböztetés kegyelmével, hogy a próféciára nyitott lélekkel lépjünk be korunkba. Ez azt jelenti, hogy „megtanuljuk felismerni Isten jelenlétének jeleit a világban, még ott is, ahol nem jelenik meg kifejezetten a keresztény szellem jegyében vagy ahol kihívás vagy kérdés formájában érkezik” – magyarázta.
Megjegyezte, még Magyarországon is, ahol a hit hagyománya szilárdan gyökeret vert, megjelentek az elvilágiasodás és kísérőjelenségeinek jelei, veszélyeztetve a család egységét és szépségét, kitéve a fiatalokat az anyagias és hedonista életideál kockázatának. Ezért az egyházban megjelenik a kísértés, hogy megmerevedjen, bezárkózzon és harcos hozzáállást vegyen fel. Pedig ez a valóság lehetőségeket is hordozhat a keresztényeknek, mert hitre, bizonyos témák elmélyítésére és kérdésfeltevésekre ösztönöz.
A lelkipásztori munkáról szólva kiemelte, akkor lesz gyümölcsöző, ha képesek vagyunk megélni azt a szeretetet, amelyet az Úr parancsolt nekünk és amely az ő lelkének ajándéka. Az egyházfő arra kérte a lelkipásztorokat, hogy az „Atya arcát” mutassák meg Isten szent népének, ne legyenek merevek, hanem „irgalmas és könyörületes tekintettel és megközelítésekkel” éljenek.
Kitért arra: a magyar egyháznak sok vértanúja és hitvallója volt a múlt század totalitárius diktatúrái alatt. Boldog Brenner János, akit mindössze 26 éves korában barbár módon meggyilkoltak, és aki nagyon sok szenvedést élt át, megtehette volna, hogy haragot tart, bezárkózik és merevvé válik. Ehelyett jó pásztor volt. Ferenc pápa meglátása szerint a magyarság nagyszerű szentek példáit birtokolja. Kiemelte Szent Mártont, akinek gesztusa, hogy megosztotta köpenyét egy szegénnyel, sokkal több, mint a szeretet cselekedete. Egy olyan egyház képe, amely felé törekedni kell, és amit a Magyar Egyház Európa szívében próféciaként hordozhat: az irgalmasság és közelség felmutatása. Megemlékezett Szent Istvánról, akinek a bazilikában őrzött kézereklyéje a találkozó alatt az oltáron kapott helyet. Szent István bízta először a magyar nemzetet Isten Anyjára. Rettenthetetlen térítő volt, kolostorok és apátságok alapítója, aki ugyanakkor képes volt mindenkit meghallgatni és tudott gondoskodni a szegényekről: csökkentette adójukat és álruhában osztott alamizsnát nekik. Ilyen egyházról kell álmodnunk: amely képes meghallgatni, párbeszédet folytatni, a gyengébbekre odafigyelni; befogadó mindenki irányába és van bátorsága mindenkihez elvinni az evangélium örömhírét. A tanúságtételek és Ferenc pápa beszéde után a jelenlévők az egyházfő vezetésével elimádkozták a Miatyánkot. Ferenc pápa ezután kezébe vette az oltárra helyezett Szent Jobbot. A pápa áldást osztva hagyta el a bazilikát, a saját lábán ment le a székesegyház lépcsőin. (MTI)
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
