Minden idők egyik legfontosabb tudósa, aki pontosan leírta a fekete lyukak működését, aki élete nagy részét tolószékben, teljesen mozgásképtelen állapotban töltötte, aki milliók számára tette érthetővé a kozmológiát, sohasem kapta meg a Nobel-díjat. Ugyanis a minden díjak Szent Gráljának van egy feltétele, mely szerint csupán azok részesülhetnek benne, akiknek állításait bizonyítani lehet. Mégis hogyan lehetne egy fekete lyukhoz odasettenkedni, és ott Mr. Hawking elméleti fizikai következtetéseit pontról pontra ellenőrizni?
Ám Hawking nem csupán a fekete lyukak területén végezett kutatásaiért érdemelne Nobelt. A tudomány népszerűsítéséért tett munkássága legalább ennyire fontos: milliók számára tette érthetővé az Univerzumot. Az idő rövid története című könyve csaknem a szó szoros értelmében megnyitotta a világegyetemet a hétköznapi emberek számára, olyannyira érdekfeszítően mesélt az Univerzum működéséről, keletkezéséről.
Minden idők egyik legnagyobb példányszámban eladott ismeretterjesztő könyvét nagyon prózai okokból íratták: pénzért. Ám azért alaposan megdolgozott a szerző: a művet 1982-ben kezdte írni, 1988-ban került végre nyomdába, ekkor derült ki: komoly szerkesztési hibák vannak benne, ezért a nyomást leállították. Gyors javítások után végre még abban az évben piacra került, és – robbant. Hogy miért? Mert az átlagember számára teljesen érthetően közvetítette a kozmológiát, a fizikát, magát az Univerzumot. Egyetlen képletet találni a könyvben: E=mc2, Einstein (aki csaknem hihetetlen módon nem a relativitáselméletért kapta meg a Nobel-díjat) híres képlete, mely már a popkultúrába is beépült. A matematikanélküliségnek ugyancsak prózai okai vannak: szerkesztője elmagyarázta a szerzőnek, hogy minél több képlet található a könyvben, annál kevesebben olvassák majd el.
A munka nem csupán a képletek kikerülése miatt volt keservesen nehéz: Hawking addigra már teljesen lebénult, beszédét egyetlen személy értette, ám később ezt a képességét is elvesztette, ugyanis tüdőgyulladás miatt gégemetszést kellett végrehajtani rajta. Maradt tehát a számítógép, melyet szem- és apró kézmozdulatokkal vezérelt, már amíg képes volt parányi mozdulatokra, ugyanis a későbbiekben ez az adottsága is cserben hagyta. Érdemes említeni, hogy amikor diagnosztizálták betegségével (21 éves korában tudta meg, hogy Lou Gehrig-kórban szenved), az orvosok azt mondták, mindössze néhány éve van hátra, de Hawking 76 évesen halt meg. Talán kegyetlennek tűnik e kijelentés, de betegsége valójában hozzájárult elméje fejlesztéséhez: a tudós kénytelen volt mindent megtartani emlékezetében, ezért olyan összefüggéseket is képes volt felfedezni, melyekre az átlagember aligha lett volna képes (újabb bizonyíték arra, hogy „leguglizni” a dolgokat nem igazán jó megoldás, az igazi tudásnak nem az interneten, hanem a fejben is ott a helye).
Az idő rövid története mindennél fényesebb bizonyítéka annak, hogy a tudást le lehet, sőt, le kell hozni a hétköznapi emberek szintjére. Ugyanezt a módszert választotta Carl Sagan (1934–1996), aki a híres, 13 részes Kozmosz című sorozatában mutatta be a világegyetem működését, s tette ezt úgy, hogy közben gyakorlatilag a fizika teljes történetét is sikerült ismertetnie (számos sikerkönyvében folytatta e munkát). Ezek a művek megkerülhetetlenek azok számára, akik meg szeretnének ismerkedni a kozmológiával, fizikával, csillagászattal, mi több, fiatal tudósok ezek mentén haladnak, hogy munkáikat, eredményeiket érthető módon mutassák be a nagyérdeműnek.
Hawking élete vége felé óva intett attól, hogy mi magunk kutassunk idegen civilizációk után. Érdekes példával tette ezt: valahányszor a Földön alacsonyabb rendű civilizáció találkozott magasabb rendűvel, mindig az alacsonyabb rendű húzta a rövidebbet (például Kolumbusz és az indiánok esete). Az viszont elvitathatatlan tény, hogy ha valaha is képesek leszünk a csillagközi utazásra, Az idő rövid története című könyvnek nagy szerepe lesz ebben, hiszen úgy gyújtott fényt az átlagember számára a fizikában, kozmológiában, ahogy az Ősrobbanás létrehozta a Világegyetemet.
Miklóssi Szabó István
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
