Romániának és Ausztriának közösen kell nyomást gyakorolnia az Európai Bizottságra (EB) az Európai Unió külső határainak biztonságosabbá tétele, az illegális migráció megfékezése érdekében – hangoztatta szerdán Bukarestben Gerhard Karner osztrák belügyminiszter.
A román és a bolgár Schengen-övezeti csatlakozást tavaly decemberben megvétózó osztrák tisztségviselő a bukaresti belügyminisztérium előtt várakozó újságíróknak érkezésekor elmondta: operatív, pénzügyi és jogszabályi szinten vár támogatást az EB-től. Elmondta: szerdán az embercsempészés és illegális migráció visszaszorításáról tárgyal Lucian Bode román belügyminiszterrel, és tájékozódik annak a kísérleti határeljárási projektnek az eredményeiről, amelyet az EU indított Romániában.
Karner elhárította a román schengeni csatlakozás várható dátumát firtató kérdéseket, rámutatva: előbb a schengeni rendszert kell működőképessé tenni.
"Nem működik a rendszer. Nemcsak Románia végez határellenőrzést az EU külső határain: Németország is ellenőrzi a belépőket az osztrák határon, Franciaország is ezt teszi a német határon. A közös érdek az, hogy a rendszer működni kezdjen, működőképes külső határokkal. Ennek a célnak az elérésében szorosan együtt akarunk működni (román) partnereinkkel. Megtettük már az első lépéseket, de sok még a teendő" – értékelte az osztrák belügyminiszter, aki szerint csak a működő külső határvédelem biztosíthat korlátlan utazási szabadságot az Európai Unión belül.
Arra az újságírói felvetésre, hogy a legtöbb illegális bevándorló Németországba igyekszik, mégis nem Németország akadályozta meg – a migrációs nyomásra panaszkodva – Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, hanem Ausztria, Karner elmondta: Ausztriának nincs külső (schengeni) határa, lakosságarányosan mégis itt regisztrálták az utóbbi évben a legtöbb – több mint 110 ezer – menedékkérést. Hozzátette: Európa biztonságát csak külső határainak biztonságossá tétele garantálhatja.
Román hivatali partnerével folytatott megbeszélései után az osztrák belügyminiszter szerdán meglátogatta a román határrendészet operatív központját.
A látogatást összegző sajtótájékoztatón Lucian Bode rámutatott: Románia folyamatosan és aktívan hozzájárul az Európai Unió biztonságának megerősítésére irányuló erőfeszítésekhez, "nem a probléma, hanem a megoldás része". A román belügyiminiszter szerint "nincs rendjén, hogy Romániának csak kötelezettségei legyenek a Schengen-téma kapcsán, és nem élhet az őt megillető jogokkal". Leszögezte: a schengeni övezeti tagság nemcsak egy vágy, hanem jog, amely megilleti Romániát, Bukarest pedig nemzeti célkitűzésnek tekinti, hogy ennek az évnek a végéig lezárják a csatlakozási folyamatot.
A román miniszter közölte: a szerdai találkozón az illegális migráció megelőzését célzó cselekvési tervről állapodott meg osztrák hivatali kollégájával, és aláírtak három együttműködési megállapodást. Ezek egyike lehetővé teszi, hogy az osztrák és a magyar határrendészet közös járőrözést szervezzen a Csanádpalota – Nagylak II. autópálya-határátkelőnél és annak környékén az illegális migráció visszaszorítása érdekében.
A schengeni tagfelvételt megvétózó Karner meghívása jelentős előrelépésnek számít az utóbbi fél évben mélypontra került román-osztrák kétoldalú kapcsolatok normalizálásában. A bukaresti külügyminisztérium tavaly december 9-én hazarendelte bécsi nagykövetét válaszképpen arra, hogy Ausztria vétója miatt az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa december 8-án elutasította Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez.
Klaus Iohannis román államfő Bukarest "megoldáskereső nyitottságának" jeleként január végén, az osztrák vétót nyíltan bíráló Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnökkel történt telefonos egyeztetése nyomán döntött úgy, hogy a bécsi román külképviselet vezetőjét visszaküldi posztjára.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
