1670-ben Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc grófok Bécsbe menekülnek (?), hogy kegyelmet kérjenek I. Lipót császártól, azonban április 17-én letartóztatják, és a bécsújhelyi várba zárják őket. Zrinyi Péter ezen letartóztatásával egy olyan folyamat indult el, amely egyben lezár egy igazán dicsőséges családregényt – s a történet végképp belekerül a magyar történelem Aranykönyvébe.
1670-ben Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc grófok Bécsbe menekülnek (?), hogy kegyelmet kérjenek I. Lipót császártól, azonban április 17-én letartóztatják, és a bécsújhelyi várba zárják őket. Zrinyi Péter ezen letartóztatásával egy olyan folyamat indult el, amely egyben lezár egy igazán dicsőséges családregényt – s a történet végképp belekerül a magyar történelem Aranykönyvébe.
Két neves férfi letartóztatása és tömlöcbe vetése történelmi szemmel nézve igazán nem nagy ügy – gondolhatnánk, ugyan miért kell hát felfújni a dolgot? És ez általában igaz is. Egy letartóztatás vagy bebörtönzés például a Wesselényieknél sem volt mindig esemény (persze csak utólag): ők generációkon át úgy jártak ki-be Kufsteinbe, mint akik hazamennek – nem is ír le minden rabláncot a krónikás. Hanem Zrinyi Péter ezen letartóztatásával egy olyan folyamat indult el, amely egyben lezár egy igazán dicsőséges családregényt – s a történet végképp belekerül a magyar történelem Aranykönyvébe.
Zrínyi Péter, horvátul Petar Zrinski (Verbőc, 1621-Bécsújhely, 1671) a törökök és a németek megszállott ellenfele, akinek a csaták közben még arra is jutott ideje-ereje, hogy horvátra fordítsa nagynevű testvére ragyogó eposzát a még nagyobb nevű ősük, Zrinyi Miklós történetét, a Szigeti veszedelmet. (Az valójában csak másodlagos, hogy a fordítás nem igazán költői alkotás, sokkal inkább jelzés a család anyanyelvére vonatkozóan.)
Miként a lexikon írja: Zrinyi Péter 1641-ben feleségül vette Frangepán Katalint. Az ifjú pár Ozalj várban és váltakozva egyéb váraikban lakott, ahol – bár folyamatos harcok közepette – nagy fénnyel és pompával éltek, mindeközben egyesült a két család hagyományos németgyűlölete, ami utóbb mindkettőjükre nézve végzetessé vált. Frangepán Katalinról (1625–1673) tudni való: ő Frangepán Ferenc Kristóf nővére, Zrínyi Ilona anyja. II. Rákóczi Ferenc nagyanyja. Hősünk Grazban nevelkedett, s fiatalon bekapcsolódott a török elleni harcokba, így lett 1647-ben a horvát végek főkapitánya. A zsákmányoló török csapatokat megtámadva, igen komoly győzelmeket ért el. Ugyanakkor a Porta panaszára a bécsi Haditanács a béke megbontásáért többször meg is intette őt: a főkapitányi tisztet hol elvették tőle, hol visszaadták, ahogy éppen a hadiszerencse alakult…
Fivére halála után, 1665. januárjában Zrinyi Péter lett a horvát bán. 1666-ban ő is részese volt a Wesselényi Ferenc nádor vezetésével meginduló főúri szervezkedésnek, mely francia segítséggel akarta I. Lipót abszolutizmusát lerázni és az országot a Habsburg elnyomás alól felszabadítani. A nádor és Lippay György érsek halála után Zrinyi lett az összeesküvők vezére. Valójában Katalin asszony bírta rá férjét, hogy szövetségre lépjen a magyar elégedetlenekkel. Erre kedvező alkalomnak kínálkozott legidősebb lányuknak, Zrínyi Ilonának Rákóczi Ferenccel való eljegyzési ünnepe. Zrínyi 1666. október 6-án találkozott Wesselényi nádorral, Lippay prímással és Nádasdy Ferenccel, velük a német kormány ellen titkos szövetségre lépett és letette kezükbe a hűség és titoktartás esküjét (ez volt a híres Wesselényi-összeesküvés).
Bécsben úgy döntöttek, hogy Zrínyit tőrbe csalják, de Zrínyi és Frangepán Ferenc Kristóf elhatározták, hogy egyenesen “házhoz mennek”, és kegyelemre megadják magukat, annál is inkább, mert úgy hallották, hogy a hajuk szála sem görbül, ha önszántukból jelentkeznek, hiszen Zrínyi fia, János túszként már úgyis Bécsben volt. Mindez ellenére egy évi fogság után egy német bíróság – alkotmányellenesen – halálra ítélte őt és sógorát. Zrínyi hősként, félelem nélkül lépett a vérpadra. A szemtanú krónikás szerint a hóhér több ügyetlen csapás után fejét inkább letépte, mint levágta.
Kivégzésének hírére Frangepán Katalin elméje elborult. Az özvegy 1673. november 16-án halt meg egy grazi zárdában. Egyetlen fiukat, János Antalt a bécsi udvar a családnevétől is megfosztotta. Gnade Antal néven sorozták be katonának. Császárhűsége ellenére 1683-ban minden alap nélkül megvádolták, hogy a király élete ellen tör. Börtönbe vetették, és húsz éven át rabként sínylődött előbb a tiroli Rattenburg várában, később Kufsteinben. Itt megőrült, és 1703-ban, ötvenéves korában meghalt. Ő volt a Zrínyi-család utolsó sarja. Személyében magva szakadt a famíliának, noha leányágon ott volt még Zrínyi Ilona, aki anyaként és katonaként is helyt állt – fél évezred után is tovább öregbítve a Zrínyi nevet.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
