Nem volt szándékomban reagálni Olvasó úr írására, melyet ugyan A magyar hidrogénsvindli c. írásom részbeni kritikájának nevezett, de ott 2022 augusztusában tett megállapításaimnak érdemben nem mondott ellen. Ha valaki érdemi reagálás, cáfolat helyett másról beszél, a körtét almával hasonlítja össze, akkor ez önmagáért beszél, és szűkös időkeretem miatt inkább válasz nélkül hagyom. Mivel azonban Olvasó úr tovább folytatja a hidrogéngazdaság nevű közpénzelherdálás promócióját, kénytelen vagyok újra a billentyűkbe csapni.
Igen, én is látom a geopolitikai problémákat. Az amerikaiak összecsaptak az oroszokkal, és ez megdrágította számunkra az orosz földgáz árát.
Vitáznék viszont a megállapítással, hogy az oroszok politikai-gazdasági fegyverként használják a gázszállításokat.
Az oroszok el akarják adni a földgázt, ez fáj Amerikának, hogy mi tőlük függetlenül és viszonylag olcsón vásároltunk. Ehelyett erőltetnék a méregdrága USA LNG-gázt. Ennek csak részben oka, hogy az USA-beli cégek nyerészkedjenek, tapintható a tulajdonképpeni fő ok: gyarmati függőségbe kényszeríteni Európát az amerikai energiaszállításoktól. Valamikor a hatvanas években Koszigin doktrínája volt, hogy az olcsó orosz földgázzal láncolja a Szovjetunióhoz a szocialista országokat. Mára ez csak annyi változott, hogy az USA a drága földgáz vásárlását kényszeríti Európára. Hogy a hajó merre menjen, az határozza meg, akinek a keze a gázcsapokon van.
Az alábbi chart az európai földgázárak alakulását mutatja a meghatározó holland tőzsdei értékek alapján.
A lakossági földgáz árát tekintve Magyarország az alacsonyabb árat fizető országok közé tartozik, mint ahogy ezt az itt szereplő ábrából láthatjuk.
Ma az európai földgázárak a 2021. augusztusi szintnek felelnek meg, amikor még senki nem beszélt gigantikus energiaválságról, háborúról.
Az európai áramárak 2008 és 2021 között átlagosan 50%-kal emelkedtek meg.
Ebben az emelkedésben a fő szerepet
játszotta. Nyilván ehhez nagyon jól jött a CO2-hisztéria, amit kifejezetten ezekhez a célokhoz dobtak be a köztudatba.
Ha most valaki értetlenkedne, hogy ennyire ostobák nem lehetnek az ÖSSZES, igen, kivétel nélkül összes európai állam vezetői, arra nagyon röviden csak azt tudjuk mondani:
Nem tudjuk, létezik-e írott terv a nyugati demokráciák tönkretételére, de európai vezetőink pontosan úgy viselkednek, mintha létezne. A kontinenst elárasztják afrikai és arab migránsokkal, az ipart leépítik, külföldre kényszerítik, a lakosságra hatástalan, de súlyos mellékhatásokat, és számos halálesetet okozó oltóanyagokat kényszerítenek, csak a fehérekbe természetesen. Az előbb említett migránscsoportok, nálunk a cigányok valahogy kimaradtak ebből az áldásból is. És ennek a nem létező tervnek a része az is, hogy a „nem létező háttérhatalom” (Bogár László kifejezése) megengedi az establishmentnek (politikai osztálynak) pártállástól függetlenül, hogy hülyére keressék magukat. Ja, és a green dealhez (zöld alkuhoz) hozzátartozik még az is, hogy az ellenség dossziét vezet minden fontos közszereplőről, és alkalomadtán ezt éreztetik is.
Nem tudom, milyen forrásból veszi Olvasó úr bölcsességeit, hogy a napenergia-termelést ma már nem kell támogatni. A Kuruc.info olvasói mindenesetre megérdemlik a korrekt tájékoztatást.
Utalok a Magyar Energia- és Közműhivatal honlapjáról mindenki által letölthető ártámogatások Excel-táblázatára.
Ebből mindenki láthatja, hogy az állam által garantált átvételi ár az elmúlt két évben 34-38 Ft-ról 40-46 Ft-ra, tehát kb. 20 %-kal emelkedett kWh-nként. Akkor, amikor Paksnak még mindig 15 Ft-ot fizetnek egy kWh-ért, a tőzsdei árakat pedig a kínálat-kereslet határozza meg, tehát amikor nagyon süt a nap, ezek az árak a pincében vannak. Hogy Olvasó úr is értse: minél több napenergiát sóznak a termelők az államra, annál olcsóbban tudja csak az állam azt a tőzsdén elkótyavetyélni. Az évi 100 milliárdos pénzpocsékolás legnagyobb tétele ez.
Olvasó úr szerint a hidrogénstratégiára költött 100-135 milliárd Ft a paksi bővítéshez képest aprópénz, mivel az utóbbi 4000-5000 milliárdba fog kerülni, amit a magyar állam bevállalt.
Csak fogom a fejemet. A hidrogénstratégia azt jelenti, hogy a magyar állam ennyit költ el ezeknek a technológiáknak a kipróbálására. Nos, a kérdésekre, amelyekre az állam választ vár a stratégiától, egy 100 ezer Ft-os, leginkább szakirodalmi adatokra támaszkodó tanulmánnyal is meg lehet adni a választ. Nem, itt arról van szó, amire föntebb utaltam: A háttérhatalmi gépezet megengedi a hazai politikai osztálynak, hogy hülyére keressék magukat, miközben az ország gajra megy. Sokatmondó: a hidrogénstratégiához – nyilvánosan legalább is – nem készült megvalósíthatósági tanulmány. Nem tudjuk, mi a projekt célja, mit akar az állam elérni, milyen költségekkel számol. Egy a fix: elverni 100 milliárd Ft-ot.
A Paks II-re elköltött pénz pedig nem légvárépítés, hanem egy életbevágóan fontos energetikai beruházás. Evvel persze nem akarom azt állítani, hogy ezt nem lehetne takarékosabban megvalósítani. De egyet értsünk meg: az atomenergia ma létszükséglet. Aki ma szélkerekekkel, napelemparkokkal jön, az az ország elpusztításán szorgoskodik.
Olvasó úr alábbi mondata egyszerűen értelmezhetetlen:
Olvasó úr továbbá olyat ad számba, amit se nem gondoltam, se nem írtam le. Nem az a fő gond a hidrogénstratégiával, hogy én azt feltételeztem, hogy ezt egyszerre akarják megvalósítani. A számok, amiket írtam, a megvalósítás tempójától függetlenek.
Olvasó úr példája a sikeres brit tesztekről pont annyira reális, mint állítása az állítólagos olcsóbbá váló napenergiáról. Csak egy apróság, amelyről az általa tanulmányozott források bölcsen hallgatnak: Minél inkább növeljük a hidrogén arányát a földgázban, annál inkább csökken a csővezetékhálózat átviteli keresztmetszete MWh-ra vetítve, lévén, hogy a H2–CH4-gázkeverék fűtőértéke annál kisebb, minél magasabb a H2 aránya. És akkor még nem szóltam az acél rideggé válásának problémájáról. Megnyugtatom Olvasó urat, a briteknél is van egy gátlástalan, lelkiismeretlen réteg, amely fejőstehénnek tekinti az állami költségvetést, ott is van hidrogénstratégia, amely nyeli a pénzt, mint kacsa a nokedlit, de ott is vannak tisztességes újságírók, szakemberek, akik próbálják az őrületet feltartóztatni. Ennek példája a klímarögeszmének egyébként elkötelezett Daily Telegraph cikke:.
Olvasó úr a továbbiakban teljesen a vágyvezérelt gondolkodás áldozatává válik.
Nos, ez pont úgy hangzik, minta azt mondanánk, hogy amennyiben Jancsi bácsi lába között nem ez, hanem az lenne, akkor Julcsa néninek hívnák.
Előző, hidrogénsvindlivel kapcsolatos írásomban levezettem, mibe kerülne a földgáz teljes kiváltása hidrogénnel. Ha most ezt a számot lejjebb adjuk, tehát csak 20%-ra, akkor hurrá, Magyarországnak immár csak 1200 milliárd Ft-ot kellene kiadnia. Ami még mindig plusz két Paks II. beruházást, gigantikus járulékos költségeket, azaz az amúgy is padlón lévő magyar gazdaság totális ellehetetlenítését eredményezné.
Evvel összefüggésben ajánlom Peter Dietze tanulmányát: Németország dekarbonizációjának hatása az átlaghőmérsékletre
Idézet ebből:
Ha most ezeket a számokat extrapolálom Magyarországra: ha „csak” 300 milliárd €-t költök el az 50%-os dekarbonizációra és „csak” ezer milliárdot a tárolási rendszerekre, akkor evvel 3/10000 fok mértékben járultunk hozzá a Föléd átlaghőmérsékletének csökkentéséhez. Innentől fogva Olvasó úr már könnyen ki tudja számolni a 20%-os hidrogénbekeverésnek, illetve egy 20%-os dekarbonizációnak a költségeit és az éghajlat megmentésére gyakorolt hasznát. Kb. 1/10000 fok. Az egymilliomod fokonkénti 4,3 milliárd euró ráfordítás itt is érvényes.
Szóval, merjünk kicsik lenni, Olvasó úr! Ne álljunk meg a 20%-nál! Menjünk le egészen a nulláig! Az átlaghőmérsékleten sem a teljes dekarbonizálást, sem a részlegeset, sem a nulla klímarögeszmét nem vesszük észre. És ha eddig nem fogta volna föl, talán P. Dietze tanulmánya hozzásegít:
Minden kiadás az éghajlat megmentésére svindli.
Természetesen mindevvel tisztában vannak szakminisztereink, pénzügyi vezetőink és miniszterelnökünk is. De, mint mondtam, egyrészt ennek köszönhetően tudják magukat hülyére keresni, másrészt ott van mindenkiről a dosszié.
Hogyan is mondta Upton Sinclair?
A kvintesszencia: mielőtt egy fillért is elköltünk a légvárépítésre, számoljuk át a projektet. Az Excel nagyon megkönnyíti ezt. De ha erre képtelenek vagyunk, legalább olvassuk el azok tanulmányait, akik megtették ezt. Lásd például itt vagy itt.
https://www.klimarealista.hu/energiatarolas-valoban-megoldas-lehet-a-hidrogen/
Ez az ábra talán megérteti, mi az első, amire figyelnünk kell:
És ne feledkezzünk meg róla: addig, amíg az ún. megújulók 40 Ft-ért termelnek egy kWh-t, addig még csak gondolatban sem foglalkozni a hidrogéngazdasággal. Ha egyszer valaha is sikerülne ezt az árat 3-4 Ft/kWh-ra letornászni, akkor azt mondom: Vegyük elő a papírt, ceruzát, Excelt, és számoljunk. Hátha megéri a hidrogéngazdaság. De csak akkor.
További írásaim, fordításaim a hidrogén nevű légvárról:
https://www.klimarealista.hu/tag/hidrogengazdasag/
Az energiatárolásról:
https://www.klimarealista.hu/tag/energiatarolas/
Honlapomon az alapokról is találunk információkat, tehát egy percig sem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy elfogadom, hogy a CO2-koncentráció növekedése akár a legcsekélyebb mértékben is felelős lenne az átlaghőmérséklet emelkedéséért.
Király József
okl. vegyészmérnök
www.klimarealista.hu
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
