Rengeteg a probléma és hátráltató körülmény a földrendezésekkel Kulcsár Péter2023. 04. 15., szo – 10:35
A tagosítás lényege az elaprózott, szétszórt földek összevonása, egységesítése. Patasi Ilonát, a Szlovákiai Agrárkamara elnökét arról kérdeztük, az egyszerű kisembernek mire kell odafigyelnie, hogy a folyamat zökkenőmentes és sikeres legyen.
Pista bácsi három kisebb parcellával rendelkezik, és miután hallott arról, hogy tagosítás címén e három apró föld helyett kaphatna egy nagyobb földtömböt, úgy döntött, ő is szeretne tagosítani. Mit tehet? Kihez forduljon? Hol kezdje az intézkedést?
Egyedül senki nem megy semmire. Individuális tagosításra nincs lehetőség. A dolog nem úgy van kitalálva, hogy ha valakinek vannak feldarabolt földjei, akkor ő maga kérvényezheti azok egységesítését. Erre nincs mód. Az agrárminisztériumban be vannak sorolva az egyes kataszterek, hogy mikor hol lesz területrendezés.
Vagyis meg kell várnia, hogy egyszer majd az ő földje is sorra kerüljön?
Igen. Sajnos nagyon lassú folyamatról van szó, még a 2019-ben elfogadott terv sem valósult meg. A minisztérium honlapján meg lehet nézni, hogy idén konkrétan hol kellene a tagosítást megvalósítani – jelenleg mintegy 120 kataszterről van szó. Vannak köztük olyanok, ahol a folyamat már elkezdődött, de még nem zárult le, s vannak olyanok is, ahol még csak most kezdődik. Folyamatosan kijelölnek katasztereket, de kevés a geodéta, nincsenek, akik felvállalják ezt a feladatot.
Mi alapján sorolják be az egyes katasztereket?
A besorolás egyik döntő feltétele, hogy hol van a legtöbb földtulajdonos, azaz, hogy egy bizonyos négyzetméternyi területre hol esik a legtöbb tulajdonos.
Maga a tagosítás hogyan zajlik le?
A tagosítás megvalósítója az agrárminisztérium. Minden évben 30 millió euró van e célra elkülönítve. Versenypályázatot írnak ki, s várják, hogy jelentkezzenek a geodéták. Utána a törvénnyel összhangban kiválasztott geodéták létrehoznak szakbizottságokat, amelyek eldöntik, hogy az adott területen milyen feltételek mellett zajlik majd a földek újratagosítása. Én is tagja vagyok ilyen bizottságnak, és például az egyik fontos feltétel az, hogy földet nem lehet egyik kataszterből átvinni a másikba. Történetesen Nyárasd esetében létezik alsó- és felső-nyárasdi kataszter is, és hiába van úgy, hogy összesen 3 hektár föld van a nevemen, s annak a fele Felső-Nyárasdon, a másik fele meg Alsó-Nyárasdon van. Mivel eredetileg is ott voltak, nem lehet elintézni, hogy átviszem egy helyre, maradnak a két kataszterben. A kataszteri területeket nem lehet megváltoztatni.
Ki mindenki lehet tagja a bizottságnak?
Az adott kataszteren belül a legnagyobb földtulajdonosnak és a legnagyobb földhasználónak benne kell lennie, továbbá a kisebb tulajdonosoknak és a falunak is van képviselete, s azok eldöntik, hogy milyen rendszerben fogják majd a földeket tagosítani, tehát összevonni, és olyan feltételek mellett aztán ez megvalósul. Megszólítják az ott lévő tulajdonosokat, tudomásukra hozzák, hogy elkezdődött és milyen feltételek mellett zajlik a tagosítás, és kérik a beleegyezésüket. Tehát a földtulajdonosokat levélben értesítik a tagosítás elindításáról. Sokszor nem is mindenki küldi vissza a beleegyező választ, ennek ellenére a földösszevonást igyekeznek megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a geodéták a megegyezett módon összevonják az apró földeket, s eldöntik, hogy az egyes tulajdonosok az eredeti helyen vagy máshol kapják-e meg a földjüket. Ugyanis a földnek van értéke, van szántóföld, legelő, vízfelület, erdőség és egyéb földterület. Ha a tulajdonosnak erdeje volt, akkor most is erdőt fog kapni helyette. Hiába ragaszkodik valaki ahhoz, hogy például mindenképpen szándóföldet kapjon – mindenki csak annyit és olyat kaphat, ami eredetileg a tulajdonában volt. Aztán a tulajdonosokkal is megvitatott változásokat a jóváhagyott terv alapján bejegyzik a telekkönyvbe. Az utolsó lépés az új határok tényleges megrajzolása a helyszínen.
A tagosítás során a földtulajdonosoknak kell fizetniük valamilyen illetéket?
Nem kerül pénzbe. Viszont arra van lehetőség, hogy – teszem azt – valaki a saját pénzét áldozza rá, és így egy picit gyorsítható a folyamat. Még mielőtt egy kataszter a minisztérium besorolása szerint hivatalosan sorra kerülne, az ott lévő tulajdonosok kérhetnek ún. kisebb területmódosításokat (malé pozemkové úpravy) – ezt főleg cégek szokták kezdeményezni. Például ilyen kisebb területmódosítást a dán cégek szerettek volna megvalósítani a bősi és a megyeri körzetben, de ennek az a feltétele, hogy az adott térségben, kataszterben lévő összes földtulajdonos több mint 50%-ának bele kell egyeznie a dologba. Megszólították a földtulajdonosokat, de csak az érintett terület 37%-ával kapcsolatban kaptak választ. Sok megszólított személy át se vette a levelet, el se olvasták, nem beszélve arról, hogy még válaszolni is kellett volna rá, úgyhogy a tervet nem tudták megvalósítani.
Ilyen esetben az a földterület úgy marad felaprózva?
Igen, egészen addig, amíg a minisztérium ütemterve szerint sorra nem kerül. Amikor aztán a minisztérium által be lesz sorolva, hivatalból megvalósul a tagosítás.
Mi van, ha egy kataszterben sok nevesítetlen föld is van?
Azok a Szlovák Földalap kezelésében maradnak.
A tagosított parcellát át lehet minősíteni például építési telekké?
Nem, az nagyon nehéz lenne. Senki nem csinálhat bármit a földjén, csak olyan célokat lehet megvalósítani, amelyek összhangban vannak az adott föld rendeltetésével.
Egy-egy tagosítás mennyi ideig tart?
Nagyon hosszú folyamat, minimum öt évig tart. Lassítja és nehezíti a dolgot, hogy a tulajdonosok nem válaszolnak, amikor megszólítják őket, sokan nem működnek együtt. Amikor tájékoztatják őket, hogy hol kapnak földet, egyesek nem egyeznek bele, vagy át sem veszik a postát, néhányan az országon kívül vannak. Szóval, túl sok a probléma és nehezítő körülmény, ezért tart olyan sokáig. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ahol már lezajlott a területrendezés, ott is újra felaprózódhat a már tagosított föld, mert meghal a tulajdonos, és az örökösei között ismét többfelé osztódnak a parcellák. Nálunk az öröklés nincs olyan feltételhez kötve, mint némelyik országokban, hogy a földet egészben kell hagyni, és csak egy személy örökölheti meg, vagyis a családban meg kell egyezni, ki örökli, s az kifizeti a többi örököst, vagy néhol megszabják, hogy legfeljebb hány részre osztódhat a föld. Amíg nálunk az örökösödési folyamat és törvény nem változik meg, addig a földek felaprózottsága, tagosítása, majd ismételt újbóli felaprózása egy véget nem érő történet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
