Felmérték a hajléktalanok helyzetét: kiderült, mitől félnek a legjobban

Felmérték a hajléktalanok helyzetét: kiderült, mitől félnek a legjobban

A hajléktalanok 57 százaléka kevesebb mint havi 30 ezer forintból gazdálkodik – derül ki a Február Harmadika Országos Hajléktalan Adatfelvétel idei kérdőívéből.

„Ez egy teljes körű adatfelvétel, azt a célt tűztük ki, hogy mindenkit, aki szálláshelyen vagy közterületen éjszakázik, megkérdezünk” – mondta az InfoRádióban Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani vezetője. Több mint 60 településen zajlik az adatfelvétel, vannak visszatérő kérdéseik, melyek a korra, a jövedelem összegére, a forrására, a munkaképességre, az egészségi állapotra vonatkoznak, de arra is választ kérnek, hogy az illető miként vált hajléktalanná.

A válaszok alapján az jellemzi leginkább az utcán élőket, hogy rendkívül alacsony a jövedelmük: a hajléktalanok 57 százaléka kevesebb mint havi 30 ezer forintból gazdálkodik. Az összeg az elmúlt évekkel összehasonlítva a létminimum 30 százalékáról a 15 százalékra csökkent.

A munkaképtelennek száma növekszik, mivel

az elmúlt években sok ember kikerült a hajléktalanságból.

Akik aktívak voltak, el tudnak menni a munkahelyek által biztosított szálláshelyekre. Ennek negatív következménye, hogy a hajléktalan-ellátásban maradó emberek 70 százaléka 50 év feletti. A többség vagy öregségi, vagy rokkantnyugdíjjal rendelkezik fő jövedelmi forrásként. A korábbi évekhez képest kevesebben vannak, akik valamilyen munkaszerű jövedelemmel rendelkeznek.

Meglepő eredmény, hogy a hajléktalanok 44 százaléka pozitívan látja a jövőt, és úgy gondolja, ki tud jönni a hajléktalanságból. „Érdekes módon ez az arány évről évre nem változik, miközben a helyzetük nem olyan jó” – jegyezte megGurály Zoltán.

Az elmúlt években megfigyelték, hogy a hajléktalanszállókat igénybe vevők száma visszaesett. Az alapítvány módszertani vezetője szerint ez a tendencia megállt, ami utalhat arra, hogy nincs csökkenés. Kiemelte, az idei év fókusza az volt, hogy ki hogyan éli meg az áremelkedést, és kit mennyire érinti. Az első számú félelem a hajléktalan embereknél az éhezés és a gyógyszerköltségek növekedése.

„Eközben magukat a segítő szervezeteket is sújtja a rezsiválság. A hajléktalan embereket befogadó szállások, segítő szervezetek eddig semmiféle állami kompenzációban nem részesültek (kivéve az amúgy is közel dupla központi támogatásból gazdálkodó egyházi szervezeteket). Ezért kénytelenek még eddigi szolgáltatásaikat is szűkíteni, vagy végső esetben megszüntetni” – írja a Menhely Alapítvány sajtóközleményében.

Nyitókép: Pixabay.com

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »