Míg a Harvard Egyetem már elkészítette a ChatGPT tanításának etikai szabályozását, addig Magyarországon még csak szigetszerűen fordul elő a technológia használata. A szakértők szerint a hallgatókat meg kell tanítani a mesterséges intelligencia kritikus használatára.
Ha a fiatalokat tiltani akarják az egyetemeken a ChatGPT-t használatától, attól csak még inkább ki akarják majd próbálni – mondta a Magyar Közgazdasági Társaság online konferenciáján Pintér Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense.
Külföldi nagy egyetemeken, például a Harvardon is már megvan az etikai szabályzata annak, hogy miként lehet jól kommunikálni a ChatGPT használatát, és miként lehet úgy igénybe venni és elterjeszteni a hallgatók között, és hogy az ne egy negatív kicsengésű, és valami nagyon negatív jelentéstartalmú támogató módszer legyen, hanem például megismerjék a határait, a korlátozottságait.
„Ezért fontos a kritikai gondolkodás, hogy ne vegyük el a hallgatók kreativitását különböző korlátozásokkal, de felhívjuk a figyelmüket a kihívásokra,
a problémákra, amik mondjuk egy ChatGPT alapú kiegészítő tanulási platformnál megjelennek.”
Pintér Éva hozzátette: a Budapesti Corvinus Egyetemen még nincs központi szabályozás a ChatGPT használatának, az csak szigetszerűen fordul elő, nagyon sok órán és modulon belül megjelenik. A Harvard Egyetem felmérése szerint a hallgatóknak az utóbbi 10-12 évben rosszabb lett a kommunikációja, azaz nem olyanok a szószerkezetek, a mondatszerkesztés, kevesebb választékos kifejezést ismernek, mint régebben. Ez pedig annak is köszönhető, hogy az online tartalmakat gyorsabban le tudják szűrni, és
sokkal kevesebbet olvasnak,
kevesebb dolognak néznek utána, sokkal kisebb adatmennyiséget és szöveges tudást dolgoznak fel a hallgatók – mondta a szakember.
Megjegyezte, a Corvinuson ez a jelenség nem megfigyelhető, ezért itt nem az lenne a ChatGPT feladata, hogy szókincset fejlesszen, ilyen szempontból tehát nincs létjogosultsága a használatának, ám lehetnek más felhasználási területei.
„Egy közgazdásznál előfordulhat például, hogy a jogi szabályozásban vagy orvosi területeken nem olyan jártas, de ezen a területen kellene a jövőben gazdasági elemzői, szakértői tevékenységet végeznie. Az esetleg segítség lehet, ha megkérdezi a ChatGPT-t, hogy egy adott témakörben miként tudná összefoglalni a problémakör szakmai hátterét.”
Azt ugyanakkor meg kell tanulniuk a hallgatóknak, hogy a ChatGPT a nyílt és egyszerű hozzáférések miatt nem mindig dolgozik megbízható forrásokból, és például a Wikipédiáról vagy más helyekről felszedett butaságokat is igényesen tudja tálalni – mondta Pintér Éva. Meglátása szerint a ChatGPT egy impulzusszerű,
jópofa kiegészítő lehetőség lehet,
ám az általa szerzett információknak mindenképpen utána kell nézni.
Bagó Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa szerint készül az intézmény előírása a ChatGPT használatára, de egyelőre alig tudnak mit kezdeni a kérdéskörrel.
„A hallgatóknak például nagyjából egy hete mutattam meg a ChatGPT-t és azt, hogy miként lehet elérni azt, hogy nyoma se legyen annak, hogy a ChatGPT írta ezt az egészet, hiszen az OpenAI-nak van ellenőrzője arra, hogy hány százalékban ember és hány százalékban mesterséges intelligencia írt egy adott szöveget. Ám megmutattam a hallgatóknak, hogyha ezt
a szöveget átrakom például egy parafraserbe, aztán átfordítom kétszer-háromszor angolról angolra, akkor nincs az az ellenőrző, ami megfogná.”
Bagó Péter megjegyezte: sok esetben a mesterséges intelligencia használatáról beszélnek akkor is, amikor egyszerű programozást hajtanak végre vagy egy algoritmust használnak egy feladat megoldásához.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
