Tavaly 26 500 magyar állampolgár vándorolt külföldre, ennél magasabb számot utoljára 2017-ben láttunk – derül ki a KSH előzetes adataiból. Ezzel megfordult a 2021-es pozitív trend, amikor többen tértek haza, mint amennyien elmentek Magyarországról. A jó hír, hogy a vándorlási különbözet így sem romlott jelentősen, mivel a korábbi éveknél lényegesen több külföldön született magyar állampolgár költözött az országba, írja a Portfólió.
Megjöttek az első 2022-es adatok
A KSH előzetes adatai szerint 2022-ben 26 500 magyar állampolgár vándorolt ki, ez majdnem ötezerrel több, mint egy évvel korábban. Utoljára 2017-ben láttunk ennél nagyobb elvándorlást. Ezzel megtört egy fontos pozitív tendencia, hiszen az utóbbi években fokozatosan javult a hazatérők és a friss kivándorlók egyenlege, 2021-ben hosszú idő után fordult elő, hogy többen tértek haza, mint amennyien a kivándorlás mellett döntöttek. Tavaly viszont a 21 900 hazatérőre esett 26 500 kivándorló, vagyis visszafordult a folyamat.
A jó hír, hogy a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlásának teljes egyenlege így is alig romlott, a 2021-es 9672-es többlet után 9450 fő volt. Ez pedig úgy fordulhatott elő, hogy a korábbinál lényegesen több, 14 ezer külföldön született magyar költözött az országba.
Ennél magasabb számot 2015 óta nem láttunk ebben a mutatóban.
Azt persze most is ki kell emelni, hogy a nemzetközi migráció elég nehezen mérhető, ezért az ezzel kapcsolatos statisztikák sem biztos, hogy teljesen megbízhatóak. Az Európai Unión belüli vándorlást egyrészt majdnem lehetetlen mérni, emellett a KSH például csak azt sorolja a kivándorlók közé, akik ténylegesen vagy terveik szerint legalább 12 hónapra elhagyják az országot.
Ráadásul ehhez a Belügyminisztérium lakcímnyilvántartását és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) TAJ-szám nyilvántartását használják. Vagyis aki hivatalosan nem jelenti be külföldre költözését a magyar hatóságoknak, az nem szerepel ebben a statisztikában.
Tovább bonyolítja a képet a 2010-es évek eleje óta a külhoni magyarok kettős állampolgársága. Jó eséllyel ugyanis ennek tudható be, hogy 2012-ben „hirtelen” megháromszorozódott a Magyarországra költöző, külföldön született magyar állampolgárok bevándorlása.
2012 előtt ez évi 2-3 ezer fő volt, majd hirtelen 9 ezer fölé ugrott. A csúcs 2015-ben volt, amikor több mint 17 700 ilyen állampolgárt regisztrált a KSH. Vagyis a tavalyi megugrás is könnyen betudható annak, hogy a korábbi éveknél nagyobb számban költöztek kettős állampolgárok Magyarországra.
A három fő célország valószínűleg nem változott
A KSH adatain kívül egyelőre nehéz 2022-es statisztikákat találni, hiszen a tagállamok többsége egyelőre nem frissítette idősorait. Sőt, egy darabig még valószínűleg nem is fogják, a német statisztikai hivatal (Destatis) előzetes naptára szerint csak júniusban jönnek majd a tavalyi nemzetközi vándorlási adatok.
Az Eurostat adatai szerint az Unióban 2021 végén mintegy 370 ezer magyar állampolgár élt, ez a szám évek óta alig változik. A legnagyobb magyar lakosság egyértelműen Németországban élt, ahol 190 ezer körül alakul már évek óta a számuk. Ausztriában a 100 ezret közelítette 2021-ben a magyar állampolgárok száma, illetve Hollandiában volt még 10 ezer felett.
Korábban sok fejfájást okozott a brit statisztika, azonban a Brexit furcsa módon kicsit javított a nyilvántartási helyzeten. A szigetország statisztikai hivatala (ONS) a kilépés előtt 100 ezer körülre becsülte a magyarok számát, azonban ez alulbecsülheti a tényleges adatot. Ez be is igazolódott, hiszen a Brexit idején az országban élőknek regisztrálniuk kellett a további szabad munkavállalásért, ezeknek a regisztrációknak a száma pedig a magyar állampolgárok esetében 2022 végén már meghaladta a 170 ezret.
Vagyis a realitás az, hogy Németországban és az Egyesült Királyságban nagyjából ugyanannyi magyar él életvitelszerűen.
Korábban valószínűleg a brit kolónia lehetett nagyobb a németnél, a Brexit előtt 250 ezerre becsülték az ott élők számát, majd a kilépés hatására a magyarok egy része hazaköltözhetett vagy más országot kereshetett.
Ausztriában a közel 100 ezres számot torzítják valamennyivel az ingázók, a nyugati határ mentén komoly gyakorlata van annak, hogy nem költöznek ki életvitelszerűen a magyarok. Vagyis az osztrák munkaerőpiacon lényegesen többen lehetnek, mint amennyien hivatalosan az országban laknak. Egy munkaerőpiaci statisztika szerint tavaly nyáron mintegy 115 ezer magyar dolgozott a nyugati szomszédunknál, írja a lap.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
