10 tény a kerékpározás történetéből

10 tény a kerékpározás történetéből

A történelem első dokumentált biciklis balesete 1842-ben történt. A gyalogost elütő „úriembert” öt schillingre büntették.

1. A kerékpár ősét, a faszerkezetű, vasalt kerekű, pedál nélküli, a földet taposva hajtott futógépet a német Karl Drais báró találta fel 1817-ben.

2. A Nyugat-Európa mellett Amerikában is elterjedő futógép használatát néhány városban annyira veszélyesnek ítélték meg, hogy betiltották használatát.

3. Egyes források szerint Kirkpatrick Macmillan skót kovács volt az első, aki 1839-ben pedált is szerelt járművére, ám a feltételezést nem támasztják alá megdönthetetlen bizonyítékok.

4. A történelem első dokumentált biciklis balesete 1842-ben történt. A gyalogost elütő „úriembert” – aki bizonyos források szerint maga Macmillan volt – öt schillingre büntették.

Hírdetés

5. 1885-ben John Kemp Starley találta fel az első modern kerékpárt, a lánccal és fogaskerékkel felszerelt, hátsókerék-meghajtású, hasonló méretű kerekekkel rendelkező ún. biztonságos biciklit.

6. A világ első kerékpáros versenyét 1868-ban rendezték. A győztes James Moore-nak III. Napóleon adta át az aranyérmet.

7. A kerékpárversenyek 1896 óta minden nyári olimpia programjában szerepeltek. Az 1984-es Los Angeles-i játékok óta a hölgyek számára is rendeznek kerékpáros futamokat.

8. Az 1860-as években Pierre Michaux és Pierre Lallament a pedált az erőátviteli okokból megnagyobbított első kerékhez illesztették. A fából készült, fémkerekű velocipéd a csontrázó becenevet kapta. A csontrázók többségét az első világháborúban fémhulladékként hasznosították.

9. A nagyobb sebesség elérése érdekében egyre nagyobb első kerékkel szerelték fel a velocipédet, amelyet Angliában utólag penny-farthingnak neveztek el. A penny a nagyobb első kereket jelölte, míg a kisebb méretű negyedpennyst jelölő farthing a hátsót.

10. A kerékpárok a 19. század végén a háborúkban is megjelentek. A leghosszabb ideig, 1891-től 2003-ig a svájci kerékpárezred állt fenn.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »