Jó tapasztalni, ha az életnek van olyan szelete, amikor egy mikroközösség, vagyis a város vezetése, az iskolák, a sportklubok, az edzők, a szülők és a támogatók is egyfelé húznak: mindenki a maga legjobb tudásával és erejével próbálja támogatni a sportolókat az óvodától a felnőttkorig. Somorján ugyanis ez a helyzet, persze ez sem a véletlen műve.
Somorja már évtizedek óta a sport lokális fellegvárának számít, ahol nemcsak egy sportágnak vannak komoly tradíciói. A vívás és a kajak-kenu több évtizedes sikertörténet, hiszen a városból induló sportolók nem ritkán az olimpiák, a világbajnokságok és Európa-bajnokságok érmeivel tértek haza.
Ezenkívül a karate, a tollaslabda, a floorball és még ki tudja, hány sportág szerelmese találhat magának egyesületet a városban. Arról se feledkezzünk meg, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a lóverseny is népszerű volt. Az STK Somorja labdarúgó csapata pedig pár napja majdnem a szlovák kupa döntőjébe jutott, és sokáig nyerésre állt a Slovan ellen. Az utóbbi időben az országúti kerékpározás is előtérbe került Nagy Tamás jóvoltából.
Sportgála
Orosz Csaba, Somorja polgármestere kenu kettesben maga is olimpiai döntős, sőt, világbajnokságról bronz-, Európa-bajnokságról pedig egy ezüstérem birtokosa. Jelenleg második ciklusát tölti, előtte alpolgármester volt, és a sportbizottságot is vezette, tehát minden oldalról jól ismeri a helyi sportéletet. A város év végén színvonalas sportgálát rendez, ahol a legkiválóbb ifjúsági sporteredményeket díjazzák.
Szeretnénk kifejezni a köszönetet és a hálát azokért a kiváló eredményekért, amelyekkel sportolóink évről évre megörvendeztetnek bennünket, s talán erre megfelelő egy telt házas, emlékezetes gálaműsor
– fejtette ki Orosz.
– Mindig hangsúlyozzuk, hogy elsősorban az ifjúsági sportot támogatjuk. Azt az elgondolást követtük, hogy nem akkor kell a versenyzőkkel foglalkozni, amikor már világ- és olimpiai bajnokok – folytatta a polgármester.
– A sportgála Tóth Imre képviselőtársunk sportbizottsági elnöklése alatt indult el a kétezres évek elején. Azóta több ilyen gálát láttunk már, és akkor azt mondtuk, hogy ebben is lépjünk tovább, és elkezdtük a fejlesztést: legyen kivetítő, vizualizáció, dekoráció, legyen egy színvonalas kultúrműsor, és a díjakat is próbáltuk az eredményekhez mérten, méltó módon megválasztani – szögezte le a város első embere.
– A gálán jelen voltak a világbajnokságok és Európa-bajnokságok érmesei, de nem lehetett jutalmazni őket, mert be kellett tartanunk az elveinket, hogy csak ifjúsági versenyzőknek adhatunk díjakat – jegyezte meg a polgármester. Ügyes szervezéssel végül is megoldották, hogy a kecske is jóllakott és a káposzta is megmaradt.
Tavaly a 15 év alattiak kategóriájában Stehlík Vivien kenus diadalmaskodott, a 20 év alattiaknál Sidó Bianka kajakos lett a győztes, a legjobb csapatnak pedig a Fazekas Árpád, György Bendegúz, Pirk Ákos és Leopold Kuchta összetételű junior tőrcsapatot választották meg.
A vívás ifjú mesterei
Az ő első komolyabb sikere Mannheimben volt, ahol egy nemzetközi gyermek kategóriás versenyt sikerült megnyernie 2012-ben, nagyjából 9 évesen. Árpád életében 13 évesen jött az az esemény, amely ott tartotta a vívásnál. Ekkor ugyanis egy nem hivatalos wrocławi gyermek világbajnokságon 200 induló közül a 8. helyen végzett. A fiúk véleménye szerint a csapatversenyre való felkészülés nem sokban különbözik az egyénitől, de azért az előbbinél nagyobb szerepe van a taktikázásnak.
Igazából már 7-8 éves korunk óta együtt edzettünk: Árpi, Bendegúz és én, Leó később érkezett. Mi hárman már nagyon összeszoktunk. Az első komolyabb sikerünk az volt, amikor csapatban a kadét szezon végén a világranglistán a hatodikok voltunk
– mesélte Ákos. Arra a kérdésre, hogy azoknak a vívását hogyan térképezik fel, akikkel először küzdenek meg, Árpád ezt válaszolta:
– Saját magunkat is elemezzük videón, de ha az adott ellenfélről van felvétel, azt természetesen megnézzük. Ha egy erős ellenféllel játszunk, azt a lehetőségeinkhez mérten nagyon ki kell elemezni és mindent bele kell adni.
Ákos így látja: – Ha az asszó közben valamire bemozdul az ellenfél, akkor már látjuk, mi a reakciója bizonyos dolgokra, és abból lehet következtetni valamire…
Orosz Csaba szerint már az maga a csoda, hogy egy kisváros kis létszámú vívóközösségéből kikerülve ilyen eredményeket tudnak elérni a sportolók.
Sportágválasztó: a vízválasztó
A magyarországi sikeres sportágválasztó rendezvények mintájára Somorján is kipróbálták ezt a módszert, melynek lényege, hogy az óvodások és kisiskolások testközelből ismerkedhetnek meg különféle sportágakkal.
Sokat dolgoztak azon, hogy megtalálják a toborzás legjobb módját. Azelőtt is próbálkoztak. Járták a klubok az iskolákat, de mivel elméleti síkon zajlott az egész, így nagyon kevés eredménnyel járt.
A költségvetésükhöz mérten először a Kormorán szálló parkjában kezdték meg a másfajta tagtoborzást. Bár minden sportágnál egy kicsit más az idénykezdés időpontja, ezt általában szeptemberben tartják, mert akkor keresnek a szülők gyermekeiknek az iskola mellé valamilyen délutáni foglalkozást. Ennek lényege, hogy „élőben” lássák a birkózószőnyeget, azt, hogyan néz ki egy kajak, mire jó egy vívósisak, és ezeket mind ki is próbálhatják. Az évek folyamán óriási fejlődésen ment át ez is. Egy év alatt konkrétan megháromszorozódott a beíratott gyermekek száma. Természetesen matematikailag ez nem mehet a végtelenségig…
– Leginkább az 1–5. osztályokra fókuszálunk, mert aki 11-12 éves korára nem kezd el sportolni, abból már nagyon nehezen lesz élsportoló – tudom meg a szervezőktől.
A kajak-kenusok gondjai
A bősi erőmű mellett mindkét oldalon van egy 15 méteres szabályozott csatorna, ami tökéletes lenne a kajak-kenusoknak, ha tudna róla megfelelően gondoskodni az illetékes, a vízművek. Nyáron, a felkészülési csúcsszezonban már alig tudnak áthaladni a vízen a sportolók, mert annyira benövi a hínár.
Fejlesztések, beruházások, finanszírozás
A felkészítés szintén óriási pénzeket emészt fel, és Orosz Csaba elmondása szerint Somorja komoly összegeket oszt szét erre a célra. A sportnak szánt költségvetésből 60 ezer eurót költenek az STK Somorja ifjúsági csapatára, a további 121 ezer eurót pedig a többi sportegyesület között osztják szét, amelyet kizárólag ifi sportra fordíthatnak.. A városi sportintézményeknek az energiaköltségeit is a város fedezi. Az edzőtáborok finanszírozását már a kluboknak kell megoldaniuk.
A költségvetést is mindig olyan arányban emeltük meg, amit várni lehetett az adott évtől. Az elsősorban a konzervatív értékeket szem előtt tartó képviselő-testület szerencsére az energiaár-emelkedés függvényében is össze tud állítani egy olyan költségvetést, hogy ne kelljen utólag hozzányúlni.
Igaz, hogy ebben a kritikus helyzetben nem tudtuk emelni a támogatások összegét, viszont megtartottuk az eddigi támogatásokat, ami azt jelenti, hogy a klubok számára abszolút nem érezhető az, hogy valamiféle megszorítások lennének – ecsetelte Orosz Csaba.
A másik oldalon pedig a vívók csarnoka található. Ez mind városi tulajdonban van, így a létesítmény energiaköltségeit is a város fedezi. Már Orosz Csaba polgármestersége idején kezdődött a kültéri fitneszközpontok kiépítése, amelyekből már négy található a város területén. Ez a szabadidős sportolás népszerűsítésére szolgál.
Elkezdtük felújítani a panelházak között a szocialista időkben épült régi aszfaltos sportpályákat, mivel ezek már teljesen használhatatlanok voltak. Bizonyos helyeken kosárpalánkokat is felszereltünk.
Tavaly komoly önrész befektetésével sikerült egy pályázaton nyernünk, így a magyar alapiskola területén egy tartán futópálya kiépítése zajlik egy régi aszfaltozott terület helyén. Még évekkel ezelőtt a magyar és a szlovák alapiskola területén is műfüves pálya épült. Szintén tavaly építettünk egy floorball pályát. A pomléi stadion is állandóan fejlődik, és mivel már minden sportágnak megvan a pályája, inkább a modernizálást preferáljuk, hiszen jó eredményeket csak úgy érhetnek el a sportolóink, ha a kor igényeinek megfelelő közegben és pályákon tudnak edzeni – szögezi le a polgármester.
A szakbizottság elnöke sosem pihen
– Mindig van valami… Februárban elfogadtuk a költségvetést és meghatároztuk, hogy mennyi pénzt oszthatunk szét a sportklubok között. A következő plénumunkon már a konkrét elosztásról döntünk, azaz hogy klubszinten kinek mennyi pénzt tudunk biztosítani. Van egy jól bevált demokratikus rendszer, ami a teljesítmény, a létszám és a tradíció alapján működik, s e szerint a klubok is nagyjából tudják, hogy mire számíthatnak. Természetesen meg kell vitatnunk az éves rendezvényeink lebonyolítását is – összegezte Duducz Tibor.
A sportgálán kívül van egy sportbálunk is, ahol ismerkedhetnek és szórakozhatnak is a sportolóink. Ez is fontos a közösségépítés és a lokálpatriotizmus szempontjából.
Egy bál bevétellel is jár, amit szintén a sportba fordítunk vissza. Van egy somorjai székhelyű csallóközi olimpiai klubunk is, ennek szintén vannak rendezvényei – egészítette ki a mondandót a városi hivatal vezetője.
Nemes célok
A város vezetése gyakran hangoztatja, hogy náluk az ifjúsági sport van az első helyen.
Végig arról beszéltünk, hogy milyen komoly eredményeket érnek el a sportolóink, de az elsődleges cél az, hogy sportoljanak, egészséges életet éljenek, és ami a legnagyobb hozadéka lehet az egésznek, hogy emberileg is olyan közösségek működjenek a városban, ami életre szóló barátságokat eredményez és mindenki érezze azt, hogy jó ide tartozni, jó somorjainak lenni.
Most sportról beszélünk, de említhetnénk akár a helyi Csemadokot is, vagy a Csalit, mert azoknak is olyan közösségformáló és építő ereje van, ami a mai világban nagyon nagy érték. Az már csak hab a tortán, ha a sportolók ilyen komoly eredményeket érnek el, amelyre természetesen nagyon büszkék vagyunk – emelte ki a volt olimpikon, polgármester.
– Az egészben az a legszebb, hogy itt generációkon átívelő kapcsolatok alakultak ki a kultúra vagy a sport terén is, ami nagyon fontos egy jó közösség éle-tében – jegyezte meg beszélgetésünk végén Duducz Tibor.
Megjelent a Magyar7 2023/11. heti számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
