Mint arra rámutattunk a napokban, igen éles különbség mutatkozik Orbán Viktor és a kormány kommunikációja és a valóság között, miszerint a "magyar munkaerőre kell támaszkodni": a gyakorlat azt mutatja, mégsem így tesznek. És mivel ez így van, jönnek is a gondok szép számmal. Mert az egyik árnyoldala az a dolognak, hogy letörik a béreket, amely által még kevesebb esély lesz valaha is magyarokkal betölteni a munkaköröket, a beilleszkedés sem megy nekik. Egyre több ilyen történet jut el hozzánk.
A helyi forrásaink információi alapján felépített történet a komáromi akkumulátorgyárat érinti (SK Innovation). Azon is megéri elidőzni, ha már úgyis a közbeszéd tárgyát képezi a debreceni akkugyár, hogy Komáromban már tavaly súlyos dolgok történtek. Akkor csak annyit közölt a katasztrófavédelem, hogy több dolgozó rosszul lett, méréseket kezdtek, de "az üzemzavar nem veszélyezteti a lakosságot."
Még ha ez nem is lenne elég, a komáromiak régóta panaszkodnak a közbiztonságra is. Az akkugyár dolgozói ugyanis jórészt ukránok, indonézek, románok. Magyar nemigen. Helyi forrásunk azt állítja, jönnek velük a családjaik is, és akad már most olyan óvoda, ahol 24 gyerekből 12 nem is magyar.
Egyébként annak, hogy "nem veszélyes a lakosságra nézve a gyár", ellentmondani látszik az egyik legfrissebb értesülésünk. Egy Komárom melletti faluban, ahová szállítják raktározni az akkumulátorokat, havi szintű orvosi ellenőrzés zajlik. A faluban történt vizsgálat után azt mondták az egyik dolgozónak, most két hétig ne menjen. Ha nincs szennyeződés, akkor miért?
A komáromi Sparban történt az az eset is, hogy négy vendégmunkás ütött egy embert, aki kiabált, hogy hívjanak rendőrt. De aztán senki nem hívott. Ilyen "egzotikus" esetek színesítik a komáromiak életét akkor, amikor a miniszterelnök úr a "magyar munkaerőre támaszkodik".
Képzeljük el, mi lenne, ha nem rájuk támaszkodna…
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »