Tévhiteink, avagy mi mindennek dőltünk be tavaly szaszifanni2023. 03. 01., sze – 10:47
A Covid-járvány kitörése óta soha nem látott mértékben terjednek az álhírek Szlovákiában. Most, hogy az oltások már senkit nem érdekelnek, a közösségi oldalakra író megmondóemberek inkább az orosz–ukrán háborúval foglalkoznak, és persze arról is mindent tudnak. Főleg azt, hogy az egész Amerika érdeke, ő robbantotta ki, ő pénzeli, és Ukrajnát csak arra használja, hogy Oroszországot meggyengítse.
Szlovákia európai viszonylatban is a legtermékenyebb talaja és a legtöbb hiszékeny befogadóval rendelkező országa a gyorsan terjedő álhíreknek és a legmeredekebb összeesküvés-elméleteknek. Olyannyira, hogy már a rendőrség is komolyan foglalkozik a jelenséggel, és a testület kommunikációs osztálya idén egy jelentést is kidolgozott a 2022-ben leginkább terjedő álhírekről.
Rögtön a dokumentum elején arra az ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hogy míg a dezinformációk terjesztői a Covid-ellenes oltások és az ukrajnai háború kapcsán is leginkább az USA-t szidták és arról elmélkedtek, mennyi hasznot húz az egészből, azért nem átallották az amerikai tulajdonban lévő közösségi oldalt használni, és akár többezer eurót is költeni elméleteik terjesztésére – amivel közvetetten ugyancsak az USA-t támogatták.
Járványszakértőkből katonai stratégák
A dezinformációs oldalakon a háború 2022. február 24-i kitörését követően két-három napig szinte egyáltalán nem jelent meg új tartalom, mert az oroszbarát álhírterjesztők addig arról írtak, hogy Moszkva semmiképp nem támadja meg Ukrajnát. Miután Moszkvában megjelentek az első propagandaanyagok arról, hogyan nyomulnak előre a győzelem felé, ezeket kezdték fordítani, majd nemsokára megjelentek a „saját forrásból” származó információk, hogy Szlovákiát megszállta az amerikai hadsereg, sőt, hogy Árvában már el is akadt a hóban egy amerikai konvoj. Azok a weboldalak, amelyek két évig szinte kizárólag csak a Covid-ellenes oltások káros hatásaival foglalkoztak, pár nap alatt átálltak az orosz propagandára, a járványügyi szakértőkből hirtelen történészek és katonai stratégák lettek. Az első hetekben a legtöbb figyelmet az ukrajnai menekülteknek szentelték, a rendőrség arra készült, hogy a kezdeti szolidaritási hullám csakúgy, mint a járvány esetében, ismét gyűlöletbe és ellenségeskedésbe csap át.
Mint a jelentésből kiderült, a rendőrség kommunikációs osztályának munkatársai a háború első hónapjaiban naponta ott voltak a szlovák–ukrán határon, és arra összpontosítottak, hogy az egyes politikusok által terjesztett csúsztatásokat, hamis videókat helyreigazítsák. Naponta 5-10 bejegyzés jelent meg a témában a rendőrség Hoaxok és csalások – Hoaxy a podvody című Meta-oldalán, köztük hasznos tanácsok a menekülőknek, de konkrét emberi sorsok is, hogy a szlovákiai nyilvánosság érzékelje, mit veszítettek el, és milyen helyzetben vannak a menekülők. Ezek közül a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltott történet azé a 11 éves fiúé volt, aki ezer kilométert utazott a szlovák határig, és nem volt nála más, csak az útlevele meg a kezére írott telefonszám. Ezen a számon hívták fel a határon dolgozó önkéntesek a szüleit, hogy a fiú biztonságban van, érte jöttek az ismerősei.
Terjedt az orosz propaganda
A háborús menekültekkel kapcsolatban az volt a leggyakoribb álhír, hogy sok afrikai is illegálisan jut át Ukrajnából Szlovákiába. A rendőrség ez idő tájt pontos információkat jelentetett meg arról, hány személy lépte át Ukrajna irányából a szlovák határt, köztük nemcsak ukránok, hanem a háború elől menekülő oroszok is. Az afrikai és arab országokból származó menekültekkel videóbeszélgetéseket készítettek a rendőrség sajtósai arról, miért éltek Ukrajnában, mióta tanultak vagy dolgoztak ott, és most hová szeretnének menni. A Szlovákia megmenti a világot elnevezésű dezinformációs kampány így hamvába holt, attól a perctől kezdve, hogy a rendőrség közzétette azt is, hogyan szállítják haza az egyes nagykövetségek a saját állampolgáraikat Indiába vagy Afrikába, ez a téma senkit nem érdekelt. Ekkor már inkább az Oroszország elleni szankciók értelmét és hatásosságát kérdőjelezték meg az álhírek terjesztői. Sokan a Kreml propagandaanyagait fordították szlovákra, és annyit szemezgettek belőle, amennyi a szlovákiai átlagolvasók számára is érthető volt. A terjesztők között nemcsak fizetett trollok voltak, hanem olyan önkéntesek is, akik meggyőződésből töltöttek napi több órát azzal, hogy az orosz propagandát terjesszék. Még olyan, Putyinnak tulajdonított kijelentések és beszédek is megjelentek a szlovák dezinformációs oldalakon, amelyeket az orosz elnök soha nem mondott, de a kitalálóiknak tetszett volna, ha így nyilatkozik Szlovákiával vagy az Európai Unióval kapcsolatban.
Amint a szóban forgó jelentésből kiderült, a rendőrség álhírekkel foglalkozó munkatársai arra is felhívták a figyelmet, hogy a Szlovákiát érintő legnagyobb migrációs hullámért az orosz kormány a felelős, és hogy míg évek óta a moszlim bevándorlókkal riogattak bennünket, az álhírterjesztők csodálattal írtak a Putyin mellett harcoló csecsen vezér, a moszlim Ramzan Kadyrov csapatának ukrajnai vérengzéséről. Az sem tántorította el őket, hogy Oroszország az ellenséges országok közé sorolta Szlovákiát, sőt a közösségi oldalaikon rendszeresen jelentek meg felhívások, hogy az orosz hadsereg vonuljon be Szlovákiába is, és tegyen rendet.
Álhírek a tömegsírokról
Márciusban és áprilisban már megszaporodtak az arról szóló bejegyzések is, milyen bűncselekményeket követtek el nálunk az ide menekült ukránok. Ennek egy része ugyan így is volt, de a rendőrség felhívta a figyelmet, hogy szlovák állampolgárok is követnek el bűncselekményeket külföldön, és ott mégsem szerintük ítélik meg egész Szlovákiát.
A kezdeti általános bejegyzéseket követően, amikor az álhírterjesztők még csak jósolták Oroszország gyors és dicsőséges győzelmét, márciusra már haditudósítokká váltak és „avatottan” számoltak be arról, mi a helyzet a fronton. Az álhírek szerint az ukránok mészárolták a donyecki régióban az orosz civil lakosságot, vagy hogy a Szlovákia által küldött S–300-as rakétarendszert az oroszok megsemmisítették. Ezt az álhírt a weben még akkor is ünnepelték, amikor már az ukrán és a szlovák fél is cáfolta. Külön fejezetet képeztek az arról szóló propagandavideók, hogyan üdvözlik az orosz felszabadítókat az ukrán településeken, vagy hogyan osztogatnak cukrot az orosz katonák a gyerekeknek a teljesen lebombázott Mariupolban.
Ebben az időszakban világszerte, így nálunk is a legismertebb dezinformációs videófelvétel az volt, amely a bucsai utcákon mozgó tetemeket mutatta be, és ezzel azt akarta elhitetni a néppel, hogy a településen nem voltak valódi halottak. A szlovák rendőrség részletes elemzést tett közzé arról, hogyan látszik mozgónak a gyorsan változó képeken egy mozdulatlan test, és ezzel megakadályozta az álhír terjedését. Ennél hajmeresztőbb már csak az volt, amikor a bucsai tömegsírokban fekvő, oroszok által lemészárolt civil áldozatokról írták azt, hogy Zelenszkij ukrán elnök színészkollégái, akik a külföldi tévéstáboknak pénzért játszották el a halottakat.
A béke követei
Miután a hamis videókat és álhíreket a rendőrség sorra kielemezte és cáfolta, az álhírterjesztők önjelölt szakértőket kezdtek megszólítani, és az ő véleményüket közölték. Ezekben az oroszpárti propaganda mellett a fő motívum az volt, hogy mi közünk nekünk mindehhez, a saját érdekeinket kell szem előtt tartanunk. A virtuális térben zajló propaganda mellett a való életben is történtek az oroszok melletti szimpátiatüntetések, összejövetelek, Zólyomban pedig egyenesen a pozsonyi orosz nagykövet szónokolt a szlovák nemzeti felkelés évfordulóján.
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna bevétele nem háromnapos, de még csak nem is három hónapos hadművelet lesz, a dezinformációs oldalakon az az értelmezés kapott szárnyra, hogy a békére kell törekedni, és tulajdonképpen az Ukrajnát támogató Nyugat tehet arról, hogy még mindig háború van. Zelenszkij elnököt azzal vádolták, hogy halálba küldi az ukrán férfiakat, és hogy a makacs ellenállással nem csupán az ukrán nép szenvedését hosszabbítja meg, de egész Európát is recesszióba taszítja, sőt a harmadik világháború kirobbanását okozhatja. A rendőrség ekkor fokozottan annak hangsúlyozására összpontosított, hogy Ukrajna a saját területét védi, és bármelyik más ország ezt tenné, ha megtámadnák.
Az orosz nagykövet is beszállt
A 2022-es év vége felé az elkötelezettek után a látszólagos pragmatikusok vették át a szót a dezinformációs oldalakon, és azt kezdték sulykolni az olvasókba, hogy az Oroszországgal való együttműködés elkerülhetetlen, sőt számunkra létkérdés, mert az orosz gáz és kőolaj nélkül megfagyunk, éhenhalunk. Rengeteg orosz eredetű videó jelent meg az Európát fenyegető kemény télről, amikor az emberek a bútoraikat fogják eltüzelni és a háziállataikat eszik meg az élelmiszerhiány miatt.
A rendőrség kommunikációs osztályának legnagyobb sikere a dezinformációkkal kapcsolatban az volt, amikor tételesen megcáfolta az Orosz Föderáció nagykövetsége által a ladomírovái katonatemetővel kapcsolatban terjesztett álhíreket. Az orosz nagykövet 2022 szeptemberében tette közzé, hogy a községben tönkretették az orosz katonatemetőt. Mint kiderült, a helyi polgármester csak a sírok betonkereteit távolíttatta el azok rossz állapota miatt, és hogy a temetőben könnyebb legyen a kaszálás. A munkálatokat megelőzően találkozót is kért a nagykövettől, de az ezt elutasította, ehelyett a volt polgármesterrel találkozott, akit sikkasztásért jogerősen elítéltek. Bár a rendőrség hitelesen cáfolta az álhíreket, a jelenlegi polgármestert többen is halálosan megfenyegették, ezért rendőri védelmet kapott.
Hamis katonai behívók
Az idei évre is jutott új téma, a legnagyobbat az durrant, amikor a férfiak országszerte hamis katonai behívókat kaptak, majd a közösségi oldalakon megjelentek az arra vonatkozó tanácsok, hogyan lehet elkerülni a besorozást. Ezen felbuzdulva országszerte 40 ezer férfi tagadta meg a fegyveres katonai szolgálatot lelkiismereti vagy vallási okokra hivatkozva. Erre ugyan a törvények szerint lehetőségük van, de mozgósítás esetén a besorozást nem úsznák meg, legfeljebb a háttérben teljesítenének szolgálatot: katonai kórházakban, élelmezésben, árokásásban stb. A lényeg azonban az, hogy Szlovákiában nincs mozgósítás, az említett behívók hamisak voltak, és az ügyben a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) már eljárást is kezdett rémhírterjesztés miatt.
A rendőrség összegzése szerint számolni kell azzal, hogy hétről hétre a legalantasabb ösztöneinkre apelláló álhírek jelennek meg a közösségi oldalakon nemcsak a háborúval, de annak gazdasági és társadalmi hatásaival kapcsolatban is, ezért érdemes figyelni a hiteles sajtót, a külügyminisztérium által közzétett információkat és a rendőrség oldalát. Ha másért nem, hát azért, mert jobb tájékozottnak, mint becsapottnak lenni.
***
A cikk a Vasárnap családi magazin 2023. február 28-ai számában jelent meg
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
