A cserkészet egyik központi eleme a világtalálkozók mellett a cserkésztáborok. A katolikus egyházközség kötelékébe tartozó torontói 20-as számú Árpád Vezér cserkészcsoport a ’70-es évektől kezdve négy jubileumi tábort szervezett a jezsuiták Loyola Parkjában.
„1975-ben volt a parkban az első „jubi” tábor, amelyen körülbelül 1200 cserkész és 1300 vendég vett részt, osztotta meg Lukács Tibor bácsi, aki a torontói fiú cserkészcsapat oszlopos tagja. “A Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek ez volt a legnagyobb jubileumi tábora, amelynek a táborparancsnoka Jámbor Lajos volt. 1980-ban volt a következő „jubi” tábor, ahol 1176 cserkész volt jelen. Majd Torontóban 1985-ben és ’90-ben is szervezrünk jubileumi táborokat. Mindemellett rendezünk emléktáborokat is, amelyeket specifikusan történelmi eseményekre szoktunk kihegyezni. A jubileumi táborokat minden ötödik évben tartjuk, az emléktáborokat pedig a közbeeső években szervezzük meg. Mindegyik nagytábor egy-egy keretmesére vagy történelmi eseményre hirdetjük meg, például Szent István életére. Ezek a programok mind a Cserkészszövetség, mind a cserkészcsoportok életében is igen jelentősek.”
„A jubileumi táborok elsősorban méretben és részvételi arányban különböznek a sima cserkésztáboroktól. A „jubi” táborokat 1995 óta a New York állambeli Fillmore-ban tartjuk, mondta Kontra Tamás, cserkésztiszt. “A rendszeres nyári táborokat általában egyedül szervezik meg a csapatok, de néha két-három közösség is közösen táborozik. A jubileumi táborokba általában 700-1000 fő szokott részt venni. Ezeken a rendezvényeken a Külföldi Magyar Cserkészszövetség minden kerülete képviselteti magát. Mindemellett a Kárpát-medencében élő magyar cserkészek is rendszeresen el szoktak jönni. A tíz napos jubileumi táborok első hat-nyolc napjában általában hét-nyolcszázan vagyunk. Az utolsó hétvégére pedig nagyon sok cserkész szülő is eljön. Valamint rengeteg olyan jelenlegi és volt cserkész is ekkor érkezik meg, akik nem feltétlenül aktívak vagy akiknek ebben az évben nem volt idejük részt venni a teljes táborban. Ez az utolsó hétvége egy úgynevezett vendégtábor, ahova ők mind eljöhetnek.” mesélte a kelet-kanadai vezető.
Jankura Ágnes, a kanadai cserkészkerület parancsnoka úgy fogalmazott: „A szülők és a cserkészcsapatok ha már tudják, hogy lesz egy jubileumi tábor, akkor többször pénzgyűjtési akciókat is szerveznek, hogy a repülőjegyeket ki tudják fizetni. A 2015-ös jubileumi táborban Ausztráliából közel negyvenen vettek részt. Nekik nem volt könnyű azt elintézni, hogy el tudjanak jönni, mert a távolságok miatt nagyon sok pénzbe került az utazásuk. De fontos számunkra, hogy eljöjjenek, hogy legyen barátjuk Európából vagy épp Dél-Amerikából is. Nagy öröm számunkra, hogy a táborok után is tartják egymással a kapcsolatot a résztvevők. A jubileumi táborok továbbá azért is fontosak, hogy megértsük azt, hogy nem csak Kelet-Kanadában élnek magyar cserkészek, hanem a világon keresztül létezünk és vagyunk.”
A Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek egyik legismertebb központi vezetőképző („VK”) tábora a New York állambeli Fillmore-ban található. A Sík Sándor Cserkészparkban minden fokon nevelnek vezetőket, szoktak iskola-, regös- és mintatáborokat is itt tartani. Emellett Fillmore-ban rendeznek még edzéseket, versenyeket és különféle cserkészpróbákat is, mindazért, hogy a gyerekek egymással találkozhassanak.
„Hosszú éveken keresztül Jámbor Lajos volt a tábor fővezetője és igazgatója. Egyik nap odamentem hozzá, miután befejeztem az egyetemi tanulmányaimat, és azt mondtam neki, hogy most már mindig ott leszek, és segítek neki a táborban. Akkor eldöntöttem, hogy a központi VK táborban fogok ügyködni, olyan formában, ahogy szükség van rám. Én ott csináltam mindent, amit csak el tudsz képzelni. Vezetőképző tábort is vezettem, de fát is vágtam. Legfőképp Lajos bának segítettem mindenben, amiben kellett és tehettem.” mesélte Lukács Tibor bácsi.
„A Sík Sándor Cserkészparknak hál’ Istennek sok kiképzője van és sok vezető segíti ott a munkát, osztotta meg Jankura Ágnes. Például a park karbantartásában segítünk, de itt szerveztünk meg sok „jubi” tábort is. Én kiscserkészként vettem először részt jubileumi táborban, még 1966-ban. Sajnos a pandémia miatt 2020-ban elhalasztottuk a „jubi” tábort, de most 2024-re tervezünk egy újat, amelyet a Sík Sándor Cserkészparkban szeretnénk megtartani. Az ilyen táborokban a kanadai magyar cserkészvezetőket is felkérjük parancsnokoknak és helyetteseknek, hogy a táborvezető munkáját segítsék. Kanadában nehéz egy országos magyar cserkésztábort szervezni, mert nagyok a távolságok, így általában Cserkészparkban szoktunk találkozni vagy pedig a Calgary-i táborban.”
De nem csak az Egyesült Államokban táboroznak a kanadai magyar cserkészek, hanem regionális szinten is szerveznek összejöveteleket.
„Minden öt évben terveznek egy nyugat-kanadai nagytábort, amire keletről is érkeznek magyar cserkészek, mesélte Jankura Ágnes. Én 2012-ben vettem részt egy ilyen táborban, ahol nagyjából 200-an voltunk. Emlékszem, a Calgary-i csapat nagyon örült, hogy keletről is el tudtunk menni. A legutóbbi nyugat-kanadai nagytáborban a hamiltoni és torontói cserkészek is képviselték magukat és nagyon élvezték. Mindemellett központilag szervezünk vezetőképző napokat, csapat- és körzeti táborokat is. Ám ezek néha nehezen kivitelezhetőek, így az itteni magyar cserkészek a központi eseményeken szoktak általában egymással találkozni.”
Kobál Anna, Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas úgy fogalmazott: „Torontóban és Hamiltonban is most készülünk a téli cserkésztáborra, de nemsokára esedékes egy disznótoros vacsora és egy farsangi bál is. Mindkét városban ezek a téli cserkész táborok merőben különböznek a nyáriaktól. Hiszen azok lényege, hogy a természetben legyünk, sátorban lakjunk és egy kicsit elszakadjunk a városi környezettől. A téli tábor sokkal rövidebb szokott lenni, ott csak egy hétvégéről van szó, és egy épületben tartjuk meg. Forgószínpad szerű foglalkozásokat, rövid tanításokat és rengetek játékot tervezünk mindkét helyen. A téli táboroknak elsősorban közösségépítő feladata van. Tavasszal pedig beindulnak majd a kirándulások, illetve sok cserkészünk készül a vezetőképző táborokba is.”
Polgár Angéla, szintén KCSP-s fiatal kiemelte: „Január közepén egy vezetőképzőn vettünk részt Canmore-ban, majd a hónap végén egy tábortűzi estre hívtak meg bennünket Calgaryba. Februárban közös korcsolyázást és szánkózást tervezünk, illetve egy farsangi összejövetelünk is lesz. Tavasszal több aktív programmal készülünk, többek között kirándulni megyünk, lesz egy táborunk, valamint a falmászás ötlete is felmerült bennünk. Májusban mi is szervezünk egy tábortűzi estet, majd nyáron tartjuk meg a szokásos két hetes cserkész táborunkat is.”
„Mi januárban tartottunk egy cserkész családi kirándulást, mesélte Nagy Máté Teó, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa. Itt Ottawában ez már régóta hagyománnyá vált, hogy a félév első foglalkozása egy családi kirándulás, ahol a szülők és a gyerekek kötetlenül tudnak egy kicsit beszélgetni. Március végén lesz egy tábor, amit a montreáli cserkészekkel közösen szervezünk. Ez egy hétvégét magába foglaló program lesz, itt Ottawától nem messze. Ősszel is szerveztünk már egy hasonlót, és az is remekül sikerült. Akkor a táborvezetőség tudatosan igyekezett arra, hogy az ottawaiak és a montreáliak minél jobban megismerjék egymást és az őrsökben összekevertük a két városból érkezett cserkészeket. A tábor végére, amelynek a tematikája a magyar népmese volt, nagyon jól összekovácsolódtak a fiatalok. Most hogy már egész jól ismerik egymást, így remélem a márciusi tábor is nagy élmény lesz nekik.”
„Itt Montreálban is nagyon jó visszhangja volt az őszi tábornak, amit az ottawaiakkal közösen szerveztünk, osztotta meg Román Attila, szintén KCSP ösztöndíjas. Így arra gondoltunk, hogy most már ezt hagyománnyá fejlesztjük, hogy minden ősszel és tavasszal közösen táborozunk. Mert egy-egy táborban minél többen vagyunk, szerintem annál jobb. A tavaszi tábor keretmeséjét szeretnénk egybevonni a közelgő akadályverseny keretmeséjével is. Vagyis ha ugyanaz lenne a téma, akkor a cserkészek is nagyobb képet kapnának az egész történelemről.”
A kanadai és az amerikai magyar cserkészek minden évben, május utolsó hétvégéjén rendezik meg az említett akadályversenyt, amely egyfajta megmérettetés a keleti parton élő magyar csapatok között. A fiatalok ezen a versenyen a magyar identitásuk ápolása mellett a szellemi tudásukról, és a fizikai erejükről is tanúbizonyságot tehetnek. A korábbi években a résztvevő cserkészeknek többször is egy-egy jelmezt el kellett készíteniük, amely az adott keretmese vizuális megjelenítéséhez kötődött. Ezen az akadályversenyen a korosztályi sajátosságoknak megfelelő feladatokkal készülnek a szervezők.
„Körülbelül 250 cserkész és vezetőjük szokott részt venni akadályversenyen, amelyet mindig a Sík Sándor Emlékparkban rendezünk meg. Mi Montreálból, Ottawából, Torontóból és Hamiltonból viszünk fiatalokat erre a rendezvényre. A cserkészek 3-8 fős őrsökben jelentkezhetnek az akadályversenyre és többféle próbát kell teljesíteniük. Ezek lehetnek többek között térképészeti vagy rovásírási feladatok, de lehetnek elsősegélynyújtási és történelmi kérdések is. A pálya maga nagyjából két kilométer hosszú, amíg egyik akadálytól a másikig elsétálnak. Ha eltévedtek, akkor természetesen jóval több kilométert kell megtenniük. Az akadályversenyen az első három őrsöt díjazzuk a nemzetiszín szalagokkal” – avatott be Kontra Tamás a részletekbe.
A Kanada keleti partján szolgálatot teljesítő Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjasok is kiemelték, hogy a saját csapatukkal már nagyerőkkel készülnek erre a megmérettetésre.
„Ennek az akadályversenynek a keretmeséje Sarolt fejedelemasszony és kora lesz, osztotta meg Nagy Máté Teó, ottawai ösztöndíjas. S mint történelem szakos tanár, az én feladatom lesz az, hogy a rajfoglalkozások keretében az ottawai cserkészekben kialakítsak valamilyen képet erről az időszakról. Például, hogy milyen volt, kik éltek benne és milyen események történtek ekkor.”
Mint ahogy olvashatták, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, azon belül a kanadai magyar cserkészek is igen színes programokkal készülnek a 2023-as évre. Táborok, kirándulások, akadályversenyek, konferenciák és közgyűlések. Az adott rendezvényeken nem restek megbeszélni a különböző álláspontjaikat a következő generáció neveléséről, és a szövetség jövőjéről. Fontos számukra, hogy ebben az évben nagyobb hangsúlyt kapjon a cserkészmunkában az ökológia is, vagyis magának a teremtett világnak a védelme. Hiszen egy cserkész a természetet járva és vele együtt lélegezve élete végéig hűen szolgálja az Istent, a hazát és az embertársait.
Forrás: Korosiprogram.hu / Berec Judit
The post A világon keresztül létezünk és vagyunk – a kanadai magyar cserkészet története III. rész appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
