Az Európai Uniót aggodalommal töltik el a Lacini-folyosón továbbra is fennálló, áthaladást gátló akadályok és ezek humanitárius következményei, amelyek a helyi polgári lakosságot sújtják – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EKSZ) szóvivője csütörtökön.
Magyar Nemzet-grafika
Az uniós külügyi szolgálat arra reagált, hogy szerda este az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) ítéletében elrendelte, hogy Azerbajdzsán biztosítsa a szabad áthaladást a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő Lacini-folyosón.
A Lacini-folyosó az egyetlen szárazföldi útvonal, amelyen Örményország közvetlenül elérheti az örmény többségű, Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt Hegyi-Karabahot. A folyosót december 12-én magukat környezetvédőnek beállító azeri aktivisták foglalták el, megakadályozva az áthaladást. Örményország szerint Azerbajdzsán azzal a céllal zárta le a folyosót, hogy ott „etnikai tisztogatást” hajtson végre. Azerbajdzsán tagadja, hogy blokád alá vonta volna a folyosót, és azt állítja, hogy az aktivisták a térségbeli törvénytelen bányászati tevékenység ellen demonstrálnak.
Az uniós külügyi szolgálat közleményében hangsúlyozta: Azerbajdzsánnak a folyosó használatával kapcsolatos valamennyi aggályát kizárólag párbeszéd útján lehet és kell kezelni.
Közölték, az EU ismételten felszólítja az azeri hatóságokat és valamennyi felelőst, hogy a 2020. novemberi, háromoldalú nyilatkozatban vállalt kötelezettségekkel összhangban biztosítsák a Lacini-folyosón való szabad áthaladást.
„Hangsúlyozzuk, hogy létfontosságú biztosítani az érintett lakosság folyamatos gáz-, villamosenergia- és egyéb szolgáltatásokkal való ellátását” – fogalmaztak.
Az EU továbbra is elkötelezett a dél-kaukázusi régió békéje és biztonsága megerősítésére irányuló erőfeszítések támogatása mellett – tették hozzá.
Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
