Inkább vizsgáljon meg az orvos egy gyermeket fölöslegesen, mint hogy túl későn derüljön ki egy adott rendellenesség – állítja dr. Ioana Dumitru. A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház gyermekneurológiai osztályának vezetőjét, egyben egyetlen szakorvosát a leggyakrabban és a ritkán előforduló idegrendszeri betegségekről, azok kezelési lehetőségeiről, a szülőkkel való kapcsolattartásról kérdeztük.
Egy korábbi beszélgetésünk (Háromszék, 2020. november 25.) alkalmával Dumitru doktornő hangsúlyozta, nem gyakoribbak a gyermekeknél az idegrendszeri betegségek, mint korábban, de az elmúlt években sokat fejlődött és hozzáférhetőbbé vált az ellátás ezen a téren, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház rendelkezik a pontos diagnózis felállításához szükséges korszerű műszerparkkal, a kezelésekhez és a betegkövetéshez megvannak a megfelelő feltételek.
Az elmúlt két évben is javult a részleg műszerfelszereltsége, 2021-ben a Máltai Szeretetszolgálat adományozott egy elektroenkefalográfiára (az agyi idegsejtek működésének vizsgálata) alkalmas készüléket, így jelenleg négy EEG-készülékkel rendelkeznek. Ezek egyikéhez képernyő tartozik, amelyen a vizsgálat alatt a gyermek alvás közben is követhető. A kettő együtt pontosabb képet nyújt arról, hogy ezalatt mi történik az agyban és arra hogyan reagál a gyermek – magyarázza dr. Ioana Dumitru. Alváskor nem hat a környezet a gyermekre, az agyműködés nem terjed ki az ébrenlét alatti igénybevételre, ezért ebben az állapotban figyelhető meg leginkább az agy alapműködése.
Kérdésünkre, hogy milyen esetben indokolt a neurológiai vizsgálat, mikor keresse fel a szülő a neurológust, a doktornő azt mondta, a legkisebb szokatlan mozdulat, az enyhe fizikai, illetve szellemi lemaradás is lehet jele valamilyen idegrendszeri betegségnek, de koraszülött vagy kilenc hónapra született kis súlyú babánál kötelező az ellenőrzés, mert ilyen esetben ezeknek a betegségeknek gyakoribb az előfordulása.
Az első lépéstől a félelemig
A gyermekpszichiátriával egy épületben működő gyermekneurológia pácienseinek fele neuropszichiátriai eset, a neurológiai problémának van pszichés oldala is. Első lépésben a szülő időpontot kér vizsgálatra, az első felmérés telefonon történik, amikor a szülő elmondja, mi a probléma, hány éves a gyermek, mikor van az alvásideje, és aszerint időzítik a vizsgálatot. Ha kisbabáról van szó, a déli órákban fogadják, megvárják, amíg elalszik, majd elkészítik az EEG-vizsgálatot, a nagyobbakat beutalják, és az éjszakai alvás közben figyelik meg az agy működését. A lakosság 30 százalékának EEG-jén tapasztalható lenne elváltozás, ha vizsgálnák, ami viszont nem jelenti, hogy ez minden esetben valamilyen betegségre utal – szögezte le a neurológus.
A doktornő részletesen ismertette, hogy a különböző korosztályú gyermekeknél milyen betegségek, rendellenességek a gyakoriak. Csecsemőknél leginkább a veleszületett rendellenességeket észlelik, kilenc hónapos kortól hároméves korig jelentkezhetnek az epilepsziára utaló tünetek, a fejlődési lemaradás, később előfordulhat visszaesés a fejlődésben, részleges bénulás vagy autoimmun betegség okozta tünetegyüttes megjelenése.
Az epilepszia hallatán az átlagember megrémül, mert csak az átmeneti tudatvesztéssel járó epilepsziás rohamra gondol. Dumitru doktornő azzal oszlatja el ezt a betegséggel kapcsolatos tévhitet, hogy elmagyarázza: összességében kétszázhetvenféle epileptikus tünet létezik, és legalább ugyanennyi típusa van a rohamoknak, köztük nagyon sok észrevehetetlen, csak EEG-vizsgálattal mutatható ki. Az epilepszia az idegsejt betegsége, az agynak egy olyan működési zavara, amelynek során elektromos kisülés keletkezik, és alapvetően kétféle: elsődleges, ami funkcionális zavart jelent, és tüneti, ami agyi károsodás következménye, és ennek függvényében a kezelés is eltér – magyarázza a neurológus.
A szülők többsége megijed a diagnózis hallatán, feketén látják gyermekük helyzetét, ilyenkor egyetemi klinikára irányítják őket, ahol megismétlik a vizsgálatot, az újabb pozitív eredmény némileg megnyugtatja a szülőket, mert ezáltal jobban megbíznak az elsődleges eredményben.
A gyógyszeres kezelés ritkán vezet gyógyuláshoz, elsősorban a betegség negatív hatásainak csökkentését lehet elérni általa. Ha idegsebészeti beavatkozás szükséges, arra is van lehetőség, ezen a téren dr. Sorin Tărnoveanu bukaresti idegsebésszel működnek együtt.
A Dumitru doktornő által vezetett részleg tevékenysége kiterjed a megyei kórház gyermekosztályára és intenzív terápiás osztályára is, ahol szükség esetén EEG-vizsgálatot végeznek az oda beutalt betegeknél, erre alkalmas a hordozható EEG-készülék. 2022-ben összesen 750 ilyen vizsgálatot végeztek.
Ritka betegségek kezelése
A gyermekneurológiai részlegen a háromszéki pácienseken kívül Hargita, Brassó és Vrancea megyéből érkezőket is vizsgálnak, átlagban havonta ötven új esetet jegyeznek, amiből tíz Kovászna megyei.
Fele-fele arányban fordul elő az epilepszia valamelyik formája és az egyéb idegrendszeri betegség, utóbbiak közül egyesek mozgásszervi korlátozottságot vagy akár bénulást idéznek elő. Nem könnyű látni egy több hónapos csecsemőt, aki nem tudja tartani a fejét, egy gyermeket, aki visszamaradt a járásban, tinédzsert, aki lebénul. Dumitru doktornő ilyen esetekkel is találkozik, és a szülők éppolyan kétségbeesettek, mint az epilepszia hallatán.
A gyógyszeres kezelést a kinetoterápia egészíti ki, olykor évekig szükség van a szakszerű gyógytornára, ezért a család lakóhelyéhez legközelebbi rehabilitációs rendelőt, központot javasolják a szülőknek, de ha ennél többre van szükség, nagyobb központok felé irányítják őket. Háromszéken az öt város közül Kovásznán és Bodzafordulón nem működik ilyen egység, Sepsiszentgyörgyön több lehetőség is van, Kézdivásárhelyen és Baróton egy-egy rehabilitációs intézményben fogadják a mozgásszervi betegségekben szenvedő pácienseket.
Dr. Ioana Dumitru eddigi egyik legeredményesebb terápiája volt egy tizenöt éves háromszéki lány kezelése, aki transzverzális myelitisben (a gerincvelő gyulladásos rendellenességének igen ritka változata) szenved, korábban legtöbb öt-hat hét telt el két bénulási időszak között, jelenleg hat hónapja nem volt visszaesése, iskolába jár, tizenegyedik osztályos. Az esetről Dumitru doktornő izraeli és németországi orvosokkal egyeztetett, aminek alapján kiválasztotta a megfelelő gyógyszert, de úgy véli, a sikerhez a páciens hozzáállására is szükség volt.
A megyei kórház gyermekneurológiai részlegén lehetőség van génterápiára is, az ilyen esetekben az a nehezebb, amíg eljutnak a diagnózishoz, mert azok a laboratóriumok, ahol génvizsgálatot végeznek, túlterheltek. Jelenleg egy hat hónapos kisbaba kap génkezelést, gyakorlatilag egy szirupos gyógyszer adagolása révén – három hónapos korban állapították meg nála a gerincvelő-eredetű izomsorvadást. Korábban sikeresen kezeltek egy hasonló betegségben szenvedő tizenhat éves fiút, tizennyolc éves kora óta a kolozsvári központban felügyelik a terápiáját, megfelelő kezelés nélkül kerekesszékbe került volna – mondja Dumitru doktornő. A Duchen-féle izomdisztrófia kezelésére is működik országos program, neki is vannak ilyen betegségben szenvedő gyermekpáciensei, de egyiküknél sem olyan típusú a génmódosulás, ami alapján beillenének a szóban forgó génterápia feltételrendszerébe.
Elégtétel
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház gyermekneurológiai részlege az intézmény kis létszámú egységei közé tartozik, csupán három ággyal, ennek ellenére a kezelési, betegségkövetési nyilvántartásban folyamatosan 1200–1300 háromszéki gyermek szerepel. A mellette működő gyermekpszichiátriával, pszichológiai kabinettel és a mentálhigiénés központtal együtt olyan ellátást biztosít a különböző fizikai és szellemi betegségekben szenvedő gyermekek számára, ami által az életminőségük javul, s bár említett szakterületeken ritkán mondhatják el, hogy a páciens gyógyultan távozott, az elégtétel nem marad el. Dr. Ioana Dumitru egy személyes kérdésünkre azt válaszolta, ő már hatodik osztályos korától arra készült, hogy a sérült gyermekek orvosa legyen.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
