Történelmi jelentőségű együttműködési szerződés született a dobrudzsai tatárok és magyarok között. A romániai tatárok és törökök legnagyobb, legaktívabb szervezetével írt alá együttműködési memorandumot a Magyar Turán Alapítvány vezetősége. Budapesti irodánkban fogadtuk Naim Belgin urat a romániai Tatár Demokratikus Egyesülés szervezetének elnökét.
Magyarország fővárosa adott otthont a Tatár Demokratikus Unió (UDT) és a Magyar Turán Alapítvány közötti találkozónak, amely a kulturális, oktatási, sport, társadalmi és történelmi területeken, a jövőben nemzetközi léptékű projektekben lefektette az együttműködés alapjait. A Magyar Turán Alapítvány évek óta részt vesz az UDT által szervezett dobrudzsai kulturális rendezvényeken, illetve a magyarországi Kurultaj Törzsi Gyűlésen is képviseltetik magukat a dobrudzsai szervezet küldöttei. A most aláírt memorandum hivatalosan is elismeri a két intézményi partner testvériségét és jó együttműködését, erősíti a jövőbeli projektek fejlesztését. A turáni kultúra olyan történelmi hidat jelent a tatárok és a magyarok között, amelyet mindkét oldal nemzetközi szinten kutat, és népszerűsíteni kíván.
A megállapodás különösen fontos a Romániában kisebbségként élő tatárok, illetve magyarok szempontjából is, hiszen együttműködve jobban tudjuk képviselni a közös turáni kultúrában gyökerező népeink érdekeit. A hivatalos román adatok szerint nagyjából 50-60 ezer főre tehető a dobrudzsai törökök és tatárok létszáma.
Dobrudzsa, a romániai tatárok otthona
A romániai tatárok és törökök ma leginkább Dobrudzsában élnek. A történelmi Dobrudzsa területén ma három ország osztozik. A legnagyobb része Romániához, kisebb Bulgáriához tartozik, de egy kicsiny terület északon Ukrajnához került. A soknemzetiségű Dobrudzsának meghatározó elemei voltak a lovasnomád népek. Az ókorban a térséget Schytia-Minor (azaz Kis-Szkítiának) nevezték. A Hun Birodalom széthullása után tartósan a Dunai Bolgár Kánság alakított ki itt államot, és évszázadokig az onogur – török bolgárok országához tartozott. A 9. század derekán az al-dunai térség a magyarok szállásterületének nyugati határa lett. A magyar honfoglalás után a besenyők nyomultak ide a bolgár, majd bizánci dominancia hanyatlása következményeként. A középkor további részében besenyő, kun, majd tatár népek érkeztek nagy számban Dobrudzsa területére. A 14. századtól az Oszmán térhódítás alkalmával az egész Bolgár Birodalom, majd az Al-Duna térsége is török uralom alá került, amely egészen a 19. század utolsó harmadáig tartott. 1878-ban az orosz segítséggel frissen megalakított új állam, az Egyesült Román Fejedelemség része lett (ekkor egyesült Havasalföld és Moldva). A 20. század elején e terület lakossága jórészt tatár, török népekből, és bolgárokból állt, a románok apró kisebbséget alkottak. Az I. világháború után Dobrudzsa déli része is román fennhatóság alá került, és a Román Királyság hatalmas nemzeti betelepítési programba kezdett, hogy csökkentsék a nem román nemzetiségek számát. Majd a dél-dobrudzsai területekre több tízezer macedorománt telepítettek a balkán-közép vlach őshazából. Mára románok alkotják a többséget, 60 ezer főre csökkent a törökök és tatárok száma. Napjainkban a Tatár Demokratikus Unió sokat tesz a kultúrájukat megőrizni kívánó hagyományőrzők támogatásának érdekében.
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »