Ötödikesként már pénzért csinálta meg társai helyett a matekházit, felnőttként pedig műholdak és ballisztikus rakéták vezérlőrendszereit tervezte meg. A félresikerült Apollo–13 misszió űrhajósai is neki köszönhették életüket, a közvélemény azonban főként – ha egyáltalán – a népszerű zenész és színész Jack Black édesanyjaként ismeri Judith Love Cohent.
Kamaszként Judith Love Cohen a gimnázium karriertanácsadójához fordult útmutatásért jövőjét illetően, kijelentve, hogy legnagyobb szerelme a matematika. A tanácsadó a kor valóságába rántotta vissza: „Szerintem egy jó leányiskolába kellene menned, ahol megtanítják, hogyan legyél igazi hölgy.”
Cohen azonban nem hagyta magát meggyőzni. A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) mérnöki karán tanult, és tudásával a félresikerült Apollo–13 misszió űrhajósait is megmentette. Habár fia, Jack Black kétségtelenül a család leghíresebb tagja, az anya története alighanem az övéhez mérhető jelentőséggel bír.
Judith Love Cohen igen korán a csillagok felé fordította tekintetét. Az 1933. augusztus 16-án született lány eleinte csupán álmodozott arról, hogy csillagász lesz, mivel még sosem hallott egyetlen nőről sem, aki ezzel foglalkozott volna.
„A lányok nem csináltak ilyesmit” – emlékezett vissza később. „Az egyetlen eset, amikor láttam egy nőt bármi érdekessel foglalkozni, az volt, amikor lett egy matektanárom, aki nő volt. Úgy döntöttem, rendben, akkor matektanárnő leszek.”
Otthon az édesapjával töltötte a legszívesebben idejét, aki hamutartók segítségével magyarázta el neki a geometria bonyodalmait. Ötödikes korában már pénzért készítette el osztálytársai házi feladatát matematikából. A gimnáziumot követően pedig a tanácsadó véleményére fittyet hányva a Brooklyni Főiskola matematika szakára ment.
A Minuteman II interkontinentális ballisztikus rakéta tesztkilövése
Itt aztán beleszeretett egy újabb tárgyba, a villamosságtanba, valamint egy hallgatótársába, Bernard Siegelbe, akihez néhány hónap ismeretség után feleségül is ment.
A pár Kaliforniába költözött, ahol Cohen három gyermek – Neil, Howard és Rachel – felnevelése mellett tanulmányait is tovább folytatta. „Szerette, ha van mivel foglalkoznia” – mondta később Neil Siegel.
1957-ben elvégezte a USC villamosmérnöki szakát, és állást kapott a TRW nevű cég Űrtechnológiai Laboratóriumánál. Itt fejlesztették ki az 1950-es évek elején az első amerikai interkontinentális ballisztikus rakétákat, az évtized végére pedig már a NASA alvállalkozójaként egyre fejlettebb űrhajókon dolgoztak. Cohen úgy érezte, valóra vált a gyermekkori álma: „Végre azt csinálhattam, amit tízéves koromban akartam” – mondta el később.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
