ENSZ: a szubszaharai térség vált a szélsőséges iszlamizmus új központjává

ENSZ: a szubszaharai térség vált a szélsőséges iszlamizmus új központjává

2023. 02. 07.

A szubszaharai, vagyis a Szaharától délre fekvő térség vált az iszlám szélsőségesek új globális központjává az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) kedden közzétett jelentése szerint, melyben rámutatnak arra, hogy nő azok száma, akik nem vallási, hanem gazdasági megfontolásokból csatlakoznak az iszlamista mozgalmakhoz.

A szervezet szerint a 2017-es jelentésben szereplő adatokhoz képest 92 százalékkal nőtt azok aránya, akik gazdasági okok miatt csatlakoztak az iszlamistákhoz, a vallási okokkal érvelők aránya pedig 57 százalékkal csökkent.

A jelentésben csaknem 2200, Burkina Faso-i, kameruni, csádi, mali, nigeri, nigériai, szomáliai és szudáni állampolgárral készítettek interjút, akik közül korábban több mint 1100-an – kényszerből vagy önként – olyan dzsihadista csoportok tagjai voltak, mint a Nigériában aktív Boko Haram, a Szomáliában és környékén működő al-Shabaab, valamint a Száhel-övezetben hírhedtté vált Dzsamáa Nuszrat al-Iszlám va al-Muszlimín (JNIM).

A kontinensen 2017 óta legalább 4155 támadást hajtottak végre, melyekben több mint 18 ezren haltak meg. A halálos áldozatok nagyrészét Szomáliából jelentették.

A mogadishui kormány tavaly augusztusban indított offenzívát az országban aktív, az al-Kaida terrorszervezettel jó kapcsolatokat ápoló al-Shabaab ellen.

A jelentés bemutatását megelőző sajtótájékoztatóján Achim Steiner, az UNDP vezetője elmondta, 2021-ben a globális terrorizmus halálos áldozatainak 48 százalékát lehetett a térségben működő szélsőségesek számlájára írni. Hangsúlyozta, hogy a terroristák elleni offenzívák egyelőre nem bizonyultak hatékonyaknak, míg a megelőzésre fordított összegek “szégyentelenül csekélyek”.

Hírdetés

A jelentésben kiemelik, hogy a szélsőséges mozgalmakhoz csatlakozók mintegy 71 százalékát az állami rendvédelmi szervek által elkövetett jogsértések motiválták. Az aránytalan hatósági fellépéssel és törvénytelen kivégzésekkel szemben az áldozatok és családtagjaik csak ritkán kapnak jogi segítséget – teszik hozzá az összeállítók.

Az afrikai kontinensen rengeteg ember életét nehezítette meg a Covid-19, az infláció és az éghajlatváltozás, elemzők pedig rámutatnak arra, hogy sok esetben a helyi szélsőséges mozgalmak – például a Boko Haram és a JNIM – pénzadományokkal nyerik meg a rászoruló közösségek tagjait.

A jelentés mindazonáltal rámutat arra is, hogy azok, akik kijutottak a szélsőségesek hálójából, vélhetően nem lépnek újra soraik közé. A kilépettekkel készített interjúkban a válaszadók azt mondták, elsősorban a vezetőkbe vetett bizalom meggyengülése és a pénzügyi támogatás elapadása miatt szakítottak a dzsihadistákkal.

Nirinda Kiplagat, az UNDP Afrikában működő, szélsőséges mozgalmak ellen küzdő csoportjának szakértője azt mondta, mindent meg kell tenni, hogy segítséget nyújtsanak a kilépést fontolgatóknak, ebben pedig a helyi közösségek támogatása, valamint a kormányok amnesztiára vonatkozó rendeletei elengedhetetlenek.

Az alapvető szolgáltatások, úgymint a gyermekgondozási segély, oktatás és az életszínvonal növelését célzó programok szintén visszatartó erővel bírnak – szögezik le a jelentésben, kiemelve, hogy az eddiginél sokkal nagyobb nyomatékot kell adni a társadalomba való visszailleszkedést segítő programoknak is.

MTI

Megosztom:


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »