Kárpát-medencei panorámák címmel, a magyar kultúra napja alkalmából, január 20-án a komáromi Csemadok Galériában nyílt meg az Esztergomban élő Partos Nagy Eszter festménykiállítása. A budai Várhegyen álló Lónyay-Hatvany villában tavaly nyáron bemutatott tárlatanyag most vándorútra indult, melynek első állomása Észak-Komárom, ahol egy hónapig szemrevételezhetők a magyarlakta tájak nevezetességeit megörökítő művek.
Miután a házigazda, Stubendek László, a Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnöke üdvözölte a sokoldalú képzőművészt és a jelenlevőket, a magyar kultúra napja, azaz nemzeti imánk születésének 200. évfordulója alkalmából kezdeményezte a Himnusz közös eléneklését. Majd a Komáromi Művészeti Alapiskola diákjainak és tanárainak, Kalmár Zsuzsának (zongora) és Molnár Angelikának (ének) eseményhez méltó zenés-dalos műsorát élvezhettük.
Czafrangó Sylvia, a helyi művészeti alapiskola alapító igazgatója méltatta a miskolci születésű, ám 2011 óta a gyermekeivel már Esztergomban élő, s a helyi gimnáziumban is oktató alkotót és munkásságát. Ő régi ismerősként tért vissza a Csemadok-székházba, ahol egy évvel ezelőtt a Magyar Krónika magazin által rendezett, A hely szelleme című fotókiállítás ünnepélyes megnyitóján tárlatkurátorként volt jelen Bencsik Gáborral, a magazin főmunkatársával együtt.
Egyebek mellett megtudtuk, hogy Eszter már gimnazistaként a zebegényi Szőnyi István Szabadegyetemen képezte magát, majd Melocco Miklós zsámbéki műhelyében tevékenykedett művészsegédként. 1991-ben nyert felvételt a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, mestere Farkas Ádám volt. Az egyetem szobrász-tanár szakán 1996-ban szerezte diplomáját, ezután több mint tíz évig élt a festői szépségű zempléni faluban, Kékeden. A táj szépsége napról napra a szobrászt mindinkább festővé formálta. A kis vadregényes településen a három fiúgyermek nevelése mellett, a világtól elhúzódva hivatásának is élt. A számos festményen kívül, melyek Európa különböző országaiba, Indonéziába és Japánba is eljutottak, több kül- és beltéri freskót, szekkót, domborművet, valamint köztéri szobrot is alkotott vidéken és Budapesten egyaránt. Tíz évig művészeti iskolában tanított Encsen szobrászat, festészet és grafika tanszakokon, majd 2011-ben Esztergomba költözött.
A méltatás után Partos Nagy Eszter a látogatókat arra kérte: a fotórealista olajfestményei megtekintése közben használják ki a lehetőséget, hogy a műveken kívül az alkotójuk is jelen van, s bátran tegyék fel neki a bennük megfogalmazódó kérdéseket. „Bízom abban, hogy sikerül rácsodálkozniuk arra, milyen gyönyörű is a Kárpát-medence és a minket körülvevő világ“ – jegyezte meg. A hitvallását pedig így fogalmazta meg: „A művészet kötelez: alkotásaimmal az emberek személyiségét is gazdagítani szeretném, valamint szebbé, jobbá tenni környezetünket”.
Az alkotó a Ma7-nek azt is elárulta, hogy milyen szempontok alapján válogatta ki az általa megfestett nevezetességeket.
„Kárpát-medence-szerte gyakran túrázom, minden évben célként tűzöm ki egy-egy Kárpát-csúcs megmászását, s közben megcsodálom a táj, a települések szépségeit. E tárlatanyagba azokat az emblematikus helyszíneket akartam megfesteni, amelyekhez személyesen kötődöm, valamiért megérintettek. A mai Magyarország területéről elsősorban Budapest látványosságait örökítettem meg vásznon, hiszen már jóideje a közeli Esztergomban élek, s gyakran látogatom a fővárosi kulturális eseményeket. Főként a kivilágított Budapest szépségeivel sosem bírok betelni, mindig lenyűgöz, igazi világvárosi hangulata van. Ezért került bele az eredetileg tízdarabosra tervezett válogatásba a Budapest esti fényben, a Lánchíd a Parlamenttel és a Csónakázó pár a Városligetben című képem. A Tihanyi levendulák című festményemmel pedig a Balaton iránti kötődésemet is kifejeztem, hiszen kerékpáron már többször körbetekertem a szépséges magyar tengert, amely szintén megunhatatlan. A Vihar a Hortobágyon című festményemen ugyancsak egy jellegzetes magyar táj látható. Nagy hangsúlyt helyeztem arra, hogy a Nagy-Magyarországtól elcsatolt területek egy-egy helyszíne is jelen legyen ebben a válogatásban. A Csemadok Galéria fő falára került A Szepesi vár, amely a válogatás legnagyobb képeként a Felvidéket, továbbá Erdélyt a Segesvári séta, a Délvidéket A szecessziós Szabadka, a Kárpátalját Munkács vára, az Őrvidéket pedig a Fertő-tó, háttérben az Alpokkal képviseli“ – magyarázta.
Hozzáfűzte: a budai Várhegyen álló Lónyay-Hatvany villában tavaly nyáron bemutatott tárlatanyag most vándorútra indult, melynek első állomása a komáromi Csemadok Galéria.
„Amikor egy évvel ezelőtt a Magyar Krónika művészeti kurátoraként is ugyanitt ünnepeltük a magyar kultúra napját, beleszerettem Komáromba, ahol azóta látogatóként több értékes műsoron, például a Tenorok éjszakáján, orgonakoncerten, szabadtéri színházi előadáson… vettem részt. Nagyon örülök annak, hogy most pedig kiállító művészként jöhettem ide. Az eredetileg tervezett tízdarabos tárlatanyag két további művel bővült, illetve folyamatosan bővül azokkal a helyszínekkel, ahová eljut ez a vándorkiállítás. Így került bele a Lónyay-Hatvany villa és a még festőállványon száradó Komáromi panoráma a Szent András Bazilika tornyából című, további két művem. Egy hónap elteltével újabb budapesti és egy esztergomi meghívásnak teszek majd eleget, később pedig további külhoni magyar területekre is szívesen elvinném ugyanezt az anyagot. Eddig a legtöbb képemet megrendelésre festettem, kénytelen voltam eladni, s bár ebből a magyarság összetartozását is jelképező válogatásból lehet vásárolni, de nem ez az elsődleges célom, inkább rendszeresen kiállító művészként utaztatnám a műveimet“ – mondta el végül Partos-Nagy Eszter.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
