December 15-ét követően, miután a parlament megvonta a kormánytól a bizalmat, átíródott a szlovákiai politika táncrendje. Miközben Eduard Heger, hatalma megtartásáért, szemmel alig követhető keringőbe kezdett, a felvidéki magyar csárdás is ütemet váltott.
A megbízott kormányfő lépéseit az elmúlt hetekben láthatóan az a szándék vezette, hogy a 2020 februárjában a választóktól bizalmat kapott koalíció pártjaiból egy új többséget állítson fel, hogy elkerülje a kormánypártok számára biztos bukással fenyegető előrehozott választásokat.
Régi konfliktus és a hiányzó karizma
Ezzel párhuzamosan Heger igyekezett újjáteremteni a szlovák jobboldal kohézióját, amelyet az előző években a Matovič–Sulík párviadal alaposan meggyengített. A megbízott kormányfő arra törekszik, hogy az egykori SDK(Ú)-hoz hasonlóan, az egymással is rivalizáló jobboldali pártok, ahogy ő fogalmaz, „demokratikus tömböt” alkossanak a 2020-ban leváltott, de ismét a hatalom várományosának tekinthető baloldallal szemben.
Kormányfői találkozó, elhalasztott kongresszus
Az ünnepeket követően a felvidéki magyar politikában is felgyorsultak az események. Eduard Heger múlt héten találkozót kezdeményezett Forró Krisztiánnal, a Szövetség országos elnökével, amelyen a magyar pártnak is ajánlatot tett az általa felvázolt demokratikus blokkhoz való csatlakozásra. Forró Krisztián a találkozót követően a ma7 Nézőpont című műsorában hangsúlyozta, a Szövetség önállóan indul a következő parlamenti választásokon.
A pártelnök azonban nem zárta ki a későbbi együttműködés lehetőségét, a megbízott kormányfővel való találkozót pedig eredményesnek nevezte. Forró arra utalt, hogy Hegernek felvetette a kisebbségi jogokat érintő, a kormányprogramban szereplő, de meg nem valósított, vagy elfogadott, de a gyakorlatba még át nem ültetett ügyeket. Forró konkrétumot is említett, ígéretet kapott a kormányfőtől arra, hogy a kabinet felgyorsítja a tavaly elfogadott jogszabály érvényre juttatását, amely lehetővé teszi a kétnyelvű közúti táblák kihelyezését.
Forró hozzátette, mivel küszöbön áll az előrehozott választás, a Szövetség soron következő kongresszusának el kell fogadnia a párt programját, ezért fel kell gyorsítani a programalkotást. Mivel az előrehozott választások időpontja még nem ismert, a programalkotó kongresszus pontos időpontját még nem véglegesítették. Forró elmondta, a Szövetség kongresszusa legkorábban márciusban ül össze.
Öllös: Minél hamarabb el kell kezdeni a Szövetség kampányát
Öllös László politológus szerint a Szövetség a kialakult politikai helyzetben helyes döntést hozott, hogy elhalasztotta a január 28-ra tervezett kongresszusát. A platformok megszüntetése körüli vita megtörte a párt lendületét, amelyet az október 29-i összevont választásokon elért sikerének köszönhetett. Elterelte a figyelmet a jó eredményről, és ráirányította a belső konfliktusokra. Mivel rendkívül bizonytalanná vált a politikai helyzet, idén akár előrehozott választásokkal is számolhatunk, félre kell tenni a belső ellentéteket – húzza alá Öllös.
A Szövetségnek minden erőfeszítését arra kell koncentrálnia, hogy minél előbb elkezdje a kampányát, hamarabb, mint bárki más – még akkor is, ha idén végül mégsem kerülne sor előrehozott választásra
– szögezi le a politológus, aki szerint így a párt némileg ellensúlyozhatja a korlátozott szereplési lehetőségét a szlovák nyelvű médiában. A Szövetség az őszi sikernek köszönhetően erős a települési és a megyei önkormányzatokban, ez lehetőséget ad a helyi témák állandó napirenden tartására – emlékeztet Öllös.
Az elemző szerint a párt sikeres szereplését szintén segítené, ha a kampány kezdetén sikerülne megegyezésre jutni a meghatározó súlyú társadalmi, gazdasági szervezetekkel, pártonkívüli személyiségekkel. Az egyeztetések hozadéka lehetne a szakmai program, amelyet „jelszavasítva”, politikai üzenetekké formálva kellene bemutatni a választóknak. Öllös szerint a Szövetségnek mindezek mellett villámgyorsan egy világos kommunikációs stratégiát is ki kellene dolgoznia.
Egyeztet a Szövetség és a Magyar Fórum
Szintén az ünnepek után kezdődő új politikai évad történése, hogy Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke nyílt levélben kezdeményezte a választási együttműködésről szóló tárgyalások megkezdését a Szövetséggel. Forró Krisztián az imént már idézett Nézőpont című műsorban elmondta, a Szövetség elfogadta a Magyar Fórum tárgyalási ajánlatát. A két párt közötti egyeztetésekről további részleteket Forró azonban csak a tárgyalások lezárása utánra ígért.
(Lapunk megjelenése után, csütörtökön került sor a Szövetség és a Magyar Fórum közötti tárgyalások első fordulójára – a szerk. megjegyzése.)
Öllös László Simon Zsolt tárgyalási ajánlata kapcsán aláhúzta, a Magyar Fórumnak csakis közös indulás esetén van esélye bejutni a szlovák törvényhozásba. A politológus ezt az állítását azzal magyarázza, hogy egy szlovák párt listájára felkéredzkedve a magyar politikusoknak a preferenciaszavazatok miatt minimális esélyük van mandátumhoz jutni, hiszen a szlovák választók zömmel szlovák jelöltekre szavaznak.
A két párt esetleges megegyezése kapcsán Öllös kiemelte, a választási listát úgy kellene felfogni, mint egy alternatívát, amit a magyar választók elé tárnak, akik eldöntik, hogy a jelöltek közül kit juttatnak be a parlamentbe, s kit nem.
Öllös László hozzátette, a Smerrel való koalíciós együttműködés felvállalása a kampányban nyilvánvalóan szavazatvesztést okozna, mert ezt a lehetőséget a magyar választók többsége egyértelműen elutasítja, vagyis a Szövetség és a Magyar Fórum együttműködésének ez nem lehet akadálya.
Hol a helye Gyimesinek?
Gyimesi György, az OĽaNO magyar nemzetiségű képviselője múlt hétvégén egy tévéműsorban világossá tette, nem csatlakozott azokhoz a kormánypárti képviselőkhöz, akik támogatásukról biztosították Eduard Heger kormányfőt a parlamenti többség megteremtésében. Gyimesi és Forró Krisztián legutóbb az ünnepek előtt egyeztetett, a tárgyalás apropóját a kormány által elkaszált kisebbségi törvény adta. A kormánypárti honatya és a Szövetség között a múltban voltak éles pengeváltások, de eredményesnek mondható együttműködés is. Gyimesi a javaslatait nem egy esetben a Szövetség szakértőivel megkonzultálva terjesztette be a parlamentbe.
Gyimesi György a Szövetséghez való esetleges csatlakozásával kapcsolatban Öllös aláhúzta, az OĽaNO-ból érkező képviselőnek el kellene fogadnia, hogy a Szövetség egy magyar egységpárt, amely ebből adódóan szükségképpen sokszínű formáció.
Ez azzal járna, hogy a kampány során nem bocsátkozhatna konfliktusokba a párton belül, mert azzal nyilvánvalóan zavart keltene. A végleges döntést az esetleges csatlakozásról mindenekelőtt Gyimesinek kell meghoznia – tette hozzá Öllös.
Hogyan tovább Szövetség?
Öllös László szerint lehetséges, hogy a választásokkal egyáltalán nem ér véget a politikai kihívások ideje a magyar képviselet számára. Ha ugyanis a párt bejutna a parlamentbe, esetleg még a kormányba is, amit nem lehet kizárni, akkor azzal találná magát szembe, hogy pozíciók tömegébe kellene megfelelő embert állítania.
Minden alkalmas emberre szükség lesz – az eddigi kormányalakítási tapasztalatok 1990-ben, majd 1998 után azt mutatták, hogy a magyar képviselet egy kormányzó garnitúrát jó színvonalon ki tud állítani, kettőt már nem
– húzta alá Öllös, hozzátéve, hogy a jó kormányzás megköveteli a magyar egység fenntartását.
Végezetül az írás bevezetőjében vázolt politikai táncrend kapcsán még egy megjegyzés. Tudvalévő, hogy a csárdás páros tánc, a mozdulatsort, amikor a felek mégis különválnak, csalogatásnak nevezzük, ezt főleg az erőfitogtatás, incselgés tölti ki. Nem mellékesen számos variációja van, amelyeket ritka csárdásnak, sűrű csárdásnak és szökős csárdásnak neveznek. Vannak azonban helyzetek, amikor a zenekar ritmust vált, és az összekapaszkodás ideje jön el. Már persze, ha a táncosok nem akarnak végleg lelépni a parkettről!
Megjelent a Magyar7 2023/3. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
