A Magyarország és Törökország közötti együttműködés hatalmas segítség a nehézségek leküzdésében, ennek hiányában nem lenne garantálható hazánk energiabiztonsága és nem sikerülhetett volna tavaly több gazdasági rekordot is megdönteni – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten a magyar–török gazdasági vegyes bizottság nyolcadik ülését követően.
Szijjártó Péter a jegyzőkönyv aláírása után kiemelte: „Európa keleti és középső része a háború és szankciók miatt rendkívüli gazdasági nehézségekkel néz szembe.” A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, ezen nehéz helyzet közepette a magyar–török kapcsolatok az eddigiekben is nagy segítségünkre voltak és ezután is segítségünkre lesznek. A külügyminiszter a háborúra kitérve ugyanakkor elmondta Magyarország szomszédos országként a mielőbbi békében érdekelt. Ehhez a békéhez azonban mindenképpen tárgyalások kellenek – hangsúlyozta. A béketárgyalások kapcsán a külügyminiszter megragadta az alkalmat és kifejezte nagyrabecsülését az erőfeszítésekért, amit Törökország eddig a béke érdekében tett közvetítőként. A miniszter hangsúlyozta, hogy hazánk biztonságos gázellátását a Török Áramlat jelenti, amely mára az egyetlen megbízható, 100 százalékos kapacitással üzemelő, kelet-nyugati irányú vezeték Európában.
Mint közölte, ezen az útvonalon keresztül tavaly 4,8 milliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ami a teljes fogyasztás nagyjából fele, így ennek kiesése ellehetetlenítené az ellátást. Emellett aláhúzta a diverzifikáció, az új források bevonásának és új vezetékek építésének fontosságát, úgy vélekedve, hogy a legreálisabb opciót az azeri földgáz és a török kikötőkbe érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) jelenti, márpedig Ankarának mindkét esetben kulcsszerepe van. Elmondta, hogy már meg is indultak a kereskedelmi tárgyalások az MVM és török partnere között arról, hogy mekkora mennyiséget lehetne bevonni a magyar piacra, milyen ütemezéssel. Illetve arra is kitért, hogy az azeri gáz számításba vételéhez infrastrukturális beruházásokra van szükség, s ehhez a kormány „elvárja” az Európai Unió támogatását.
Végül kiemelte, hogy mindkét országban atomerőmű-építés folyik, ráadásul ugyanazzal a partnerrel és technológiával. Üdvözölte, hogy a Törökországban épülő négy reaktor mind a tizenhat hűtőszivattyúját Magyarországon gyártják. A tárcavezető a gazdasági nehézségek kapcsán leszögezte, hogy a török–magyar együttműködés az elmúlt időszakban segített abban, hogy Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az európai átlagos növekedés fölött tudjon bővülni, és „mesterhármast” elérve megdőlhessen a beruházások, az export és a foglalkoztatás csúcsa.
Tavaly rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, immár csaknem száz török cég közel 2200 embert foglalkoztat hazánkban, a VakifBank fiókot nyitott Budapesten, 2024-ben közös kulturális évad készül, 2025-ben a magyar-török tudomány és technológia évét ünneplik, továbbá sok magyar vállalat profitál a törökországi lehetőségekből – sorolta.
„A magyar-török együttműködés nagy segítséget jelentett az elmúlt években a nehézségek leküzdésében és nagy segítséget jelent a jelen válságainak kezelésében” – jelentette ki, majd átadta a Magyar Érdemrend középkeresztjét Mustafa Varanknak az ezen a téren nyújtott nélkülözhetetlen szerepéért.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
