Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos elmondta: a 2024-ben űrbe utazó magyar asztronauta kiválasztását folyamatos értékelések előzik meg. Ferencz Orsolya szerint az űrkutatás hatalmas gazdasági előnyt jelent egy országban, és itthon rendkívül népszerű a terület a fiatalok körében.
„A végéhez ért az űrhajósok kiválasztása. A szakemberek az utolsó nyolc fős kört letesztelték a Magyar Honvédség légierejének és szakembereinek segítségével a gyorsulás és egyéb vizsgálatok szempontjából a kecskeméti légibázison. Hamarosan be tudjuk jelenteni a végeredményt a közvélemény felé” – jelentette ki Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
A kiképzés során folyamatosan értékeléseket készítenek, hogy eldöntsék, ki fog ténylegesen 2024-ben repülni. A többi jelölt szintén részt vesz a programban a földi irányítóközpont területén Amerikában, illetve Magyarországon. Egy kutató űrhajósnak számos kritériumnak kell megfelelnie: a kiváló fizikai-és pszichés állóképességen túlmutatóan nagyon komoly szakmai felkészültséggel kell rendelkeznie. Végig kell vinnie az összes tudományos programot, a műszerekkel történő méréseket, kísérleteket, amiket közben a szakemberek már fejlesztenek.
A magyar űrhajósok számára kiadott kísérleti javaslatokat nagyon komoly magyar- és nemzetközi szakemberekből álló csoport válogatta ki.
A kísérletek évek óta jelen vannak, például a dózismérésben Magyarországnak évtizedes hagyományai vannak Farkas Bertalan repülése óta. Ezek a kísérletek részét képezik a HUNOR programnak is, de ezentúl több lehetőség nyitott a szakemberek számára. A magyar űrkutatók, a nemzetközi, amerikai, illetve európai ügynökségi szakemberek közösen megvizsgálták ezeket a lehetőségeket.
Az űrkutatásnak kulcsszerepe lehet Magyarország gazdasági fejlődése szempontjából. Ferencz Orsolya szerint az egész emberiség gazdasági alapját képezik az űreszközök, és azok a globális szolgáltatások, melyek a műholdas rendszereken nyugszanak, ma már nélkülözhetetlenek.
Ebben a szektorban jelen lenni, tudásra, gyártási kapacitásra szert tenni sarokpontot jelent a tudásalapú társadalomban.
Magyarországnak több mint hetven évre nyúlik vissza a tudása az űrkutatásban, amit fejleszteni, tovább építeni szükséges. Ha az űrszektorhoz kapcsolódó ipari kapacitási termelési bázisunkat, illetve a kutatási központjaikat meg tudjuk erősíteni, akkor ezek a cégek az élvonalban szerepelhetnek, és nagyon komoly megtérülési rátával tudják az általuk fejlesztett eszközöket a világpiacon értékesíteni. „Csak előre tudunk lépni, hiszen aki itt megáll, az egy pillanat alatt lemarad, olyan óriási dinamikus robbanásszerű fejlődés van a szektorban” – mondta Ferencz Orsolya.
Szerinte
a 2023-as év az űrhajósok kiképzéséről fog szólni, de fejlesztik a műszereket, finomítják a kísérleteket.
Emellett végrehajtják a 2021-ben a kormány által elfogadott nemzeti űrstratégiát, melynek része a felsőoktatási utánpótlásképzés fejlesztése, az egyetemekkel való együttműködés, a földi- és a műholdas képességeink fejlesztése.
A űrkutatás területe rendkívül népszerű Magyarországon: a Budapesti Műszaki Egyetem akkreditálta az űrmérnök képzés szakirányt, és már az első évben hatalmas létszám jelentkezett. Az UNIS programon 17 magyar egyetem fogott össze, hogy az űrszektorhoz kapcsolódó tudományterületeken szakirányú továbbképzést nyújtson. Itt is túljelentkezés volt, és nagy érdeklődéssel veszik fel ezeket a tárgyakat a fiatalok. „Ez olyan tudás, ami a világon mindenhol konvertibilis” – tette hozzá Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
