A Telex birtokába jutott teljes beszéd-felvétel alapján a belügyminiszter szerint ő is sokat dolgozik, de sose sunnyog, van oktatási minisztérium, csak államtitkárságnak hívják, azt pedig sérelmezte, hogy a diákok káromkodva beszélnek róla a tüntetéseken.
Pintér szerint ő a vezetéshez ért. A parlamenti meghallgatásán többen is feltették neki a kérdést, hogy miért akarja egy rendőr irányítani az oktatást, miért nem egy pedagógus teszi ezt. Ő senkit nem akar tanítani, hanem az összhangot és a párbeszédet akarja megteremteni a résztvevők között, ahogy azt Klebelsberg Kunó tette. Az iskolai rendszert vezetőként szeretné optimalizálni, ez alapján amit ő tud teremteni a közoktatásban az:
„a rend, rendezettség, rendszerben gondolkodás.”
Majd felhozta a Belügyminisztérium tanároknak kiküldött kérdőívét, amiben a pedagógusok igényeit akarták felmérni. Szerinte probléma, hogy kevesen töltötték ki ezt, miközben ők ezekből az adatokból tudnak kiindulni. Azt mondta, hogy a kérdőívvel meg akarta szólítani azokat, akik értenek az oktatáshoz, vagyis a pedagógusokat. De a kevés kitöltés miatt nem tudja az irányt, hogy merre menjen tovább.
„Nem akarnak segíteni … vagy mégis?”
Azt mondta: a problémafelvetést hallották, azt is, hogy tarthatatlan az állapot, de most már az a kérdés, hogy mit csináljanak.
A beszédében ezután sorra vette a tanárok legfontosabb követeléseit, és mindre volt valami válasza. Szerinte a legfontosabb kérdés kétségkívül a bérezés, teljesen egyetért azzal, hogy a tanárok fizetése nem megfelelő.
Pénteken ki is adnak egy rendeletet, amiben benne lesz a 10 százalékos béremelés, amit jövő évre megígértek.
Pintér Sándor mást nem akart ígérni, azt mondta, akkor fognak konkrétumokról beszélni, ha az uniós pénz az ország számláján lesz.
A másik nagy kérdés a belügyminiszter szerint a tanárok munkaideje, mert sokan úgy érzik, túlterheltek, nincs idejük az órákra való felkészülésre. Erre ironikusan megjegyezte, hogy ő hétvégén 22 órát biztosan dolgozik. Mégis a kérdőív adataiból Pintér szerint az látszik:
a 177 ezer pedagógusból 104 ezernek másodállásban kell dolgoznia, hogy megéljen. Erre úgy reagált: „Ez is elvesz azért a felkészülési időből.”
Majd beszélt a tanárok másik fő problémájáról, a sztrájkjogról is. A tanárok szerint a sztrájktörvény olyan elégséges szolgáltatásokat ír elő, amik betartásával láthatatlanná válik a munkabeszüntetésük.
Pintér erre úgy reagált: az Egyesült Államok 35 tagállamában nincs sztrájkjoga a tanároknak, Németországban sincs.
Itthon viszont az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarországon van sztrájkjog, lehet sztrájkolni.
De a Belügyminisztérium feladata, hogy a rendet fenntartsa, így azokat, akik megsértik a törvényt, szankcionálni kell.
Írásban egy tanár megkérdezte tőle, hogy miért rúgták ki 13 kollégáját, erre azt mondta:
„Nem tehettem mást”.
Szerinte az érintettek fordulhatnak a bíróságra, az majd eldönti, hogy kinek van igaza. Mikor már a teremben kellően nagy volt a felháborodás, Pintér a tüntető diákokról kezdett el képeket mutatni a kivetítőn, amiken szerinte nem viselkedtek kulturáltan, hozzátette:
„Ezek az önök diákjai!”
Közölte, hogy az utcán megkapta a válaszokat, de szűkös szókinccsel volt meghatározva, mit csináljon. Szerinte ezek a válaszok nem voltak tudományosak, ezeket nem tudja felhasználni, ellentétben a kérdőív eredményeivel.
A belügyminiszter a beszéde végén is hangsúlyozta, hogy nem szeretnék a tanárok nélkül megcsinálni ezeket a változtatásokat: „Mondjanak jobbat.” Végül még néhány összegyűjtött kérdésre válaszolt, és noha szerinte sokan támadták azzal, hogy meg akarja úszni ezeket, állította:
„Én még életemben nem sunnyogtam el sehonnan.”
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »