Luca napjához számos népszokás, hiedelem, babona kapcsolódik, melyeknek eredete még a Gergely naptár előtti korszak, tehát a 16. század előtti korra nyúlhat vissza, a Julianus naptárhasználat idejére. Abban az időszámításban még december 13-át, Luca napját gondolták az év legrövidebb napjának, és a hosszú sötét éjszakák vonták maguk után a számos babonaságot. (Mai ismereteink szerint az év legrövidebb napja december 21. – a téli napforduló ideje.)
Az ősztől a tél felé haladva az egyre korábban sötétedő napokban a mai kor embere is vágyódást érez a napok hosszabbodására, a fény növekedésére. Szent Lúciának – akinek neve fényt, világosságot jelent – abban volt szerepe, hogy visszahozza számunkra a fényes, hosszú nappalokat.
Emellett számos egyéb hiedelem ismert Lucáról: a fentiekkel ellentétben, mely szerint valódi szent volt, egyes tájakon, felénk is, igazi boszorkánynak vélték. Tehát a népszokásokban ez esetben egy gonoszabb Luca asszony szerepel, aki számos bosszúságot tud okozni az embereknek. Mindez bizonyára a hosszú sötét éjszakának tudható be, amikor sok minden megtörténhet. Talán nincs is még egy olyan nap az esztendőben, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához.
E néphagyomány gazdag tárházából merítettek a komáromi Jókai Mór Alapiskola pedagógusai, hogy azt felelevenítsék, és zenével, néptánccal, népi gyermekjátékokkal kiegészítve, színes kultúrműsorrá formázzák. Mindezek bemutatására a város magyar tanítási nyelvű óvodásait is meghívták.
A Jókai Mór Alapiskola negyedik osztályos tanulóinak nagyszabású színpadi produkcióját 96 óvodás gyermek nézte meg, 15 óvónő kíséretében, akik szám szerint 5 magyar tanítási nyelvű óvodából érkeztek, amelyek a következők: a Révkomáromi Református Egyházközség CSILLAG Óvodája, az Eötvös Utcai BÓBITA Óvoda, a Víz Utcai TULIPÁN Óvoda, a Ferences barátok Utcai ÓVODA, valamint a Kacz Endre Utcai Speciális ÓVODA.
Az iskola Luca-napi projektkészítői és szervezői Jókai Éva, Cséplő Viktória, Viczencz Andrea, Kiss Gabriella, valamint Győri Katalin pedagógusok voltak.
A műsort bemutató kisfiúk és kislányok nagyon szép, alkalomhoz illő népviseletes ruhákban jelentek meg a pódiumon, és a tájainkon leginkább ismert népszokásokat eleveníttették fel, mint például a kotyolás. Az összeállításból megtudhattuk, hogy Luca napjának egyik fő feladata a tyúkok termékenységvarázslása volt, amihez különböző munkatilalmak is kapcsolódtak, például tilos volt a nőknek fonni, varrni, mert ezzel bevarrnák a tyúkok alfelét. A különféle praktikák, ráolvasók pedig a tyúkok szaporaságát, a tojáshozam növekedését igyekeztek befolyásolni. Mindezeket az iskolás gyerekek színpadi produkciója nagyon hangulatos mondókákkal mutatta be.
Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty,Néném asszony litty-lotty, litty-lotty. Tikjaik, lúdjaik jó tojók legyenek, Százat tojjanak, ezerét költsenek! Kitty-kotty, kitty-kotty, adjon Isten bő bort, Bő búzát, borockot, vörösfarkú malacot. Szekerünkbe kereket, poharunknak feneket, Hadd ihassunk eleget
Luca-napi babonák, népszokások és hiedelmek
Az összeállításban hallhattunk még a Luca székének készítéséről, amelyet december 13-án kezdtek el készíteni, és karácsonyra készült el. A babona szerint, ha a karácsonyi éjféli misén erre felálltak, felismerték a falu boszorkányát. Aztán többek között szóba került még a Luca-cédulák készítése, amiből az eladó lányok a jövendőbelijük nevét próbálták megtudni, valamint több időjárás jósló hiedelem is.
A népszokások mellett a negyedikes tanulók műsorát népies gyermekjátékok színesítették, melyek közül kiváló hangulatot teremtett az „Ennek a gazdának” kezdetű dramatizált katonás játék.
Ennek a gazdának szép kocsija van; Szép kocsija előtt jó két lova van, Mégis, mikor hegynek hajtja, Csipkebokor megakasztja; Akkor mondja – Gyí, gyí, hopp! Én is inni akarok.
A színpadi produkciót követően a program tovább folytatódott, az óvodások kézműves foglakozásokon, sportjátékokon vehettek részt, valamint az óvó nénikkel együtt körbetekintettek az iskola karácsonyi hangulatú előterében.
A kézműves foglalkozások ideje alatt a kisgyerekek nagyon kellemes relaxáló zenét hallgathattak, Korpás Éva „Ó szép fényes hajnalcsillag” című lemezéről, mely magyar népi karácsonyi énekeket tartalmaz.
Gyertek fiúk, mi örvendjünk, Pásztorokkal megjelenjünk. Lássuk mit adott az Isten, Hozzánk való szeretetben.
A Luca napi programba bekapcsolódtak a felső tagozatos diákok is, akik a palacsinta-sütésből vették ki részüket. Nem tudni pontosan hogyan és mikor, de tájainkon a Luca-naphoz hozzá kötődött a palacsinta-sütés, amihez valójában nem is kell boszorkányos tudomány.
Apró segítséggel a felső tagozatos lányok – fiúk egy csapata vidáman bevállalta a regiment tojásból, sok liter tejből készült finomság kisütését. A végeredmény jócskán a száz darab fölé emelkedett, jutott bőven palacsinta kicsinek és nagynak, így a néphagyomány végül is örömet varázsolt a Jókai Mór Alapiskola falai közé.
Luca tehát mindenféleképpen fényt hozott, legelsősorban a kicsi óvodások szemébe.
Buday Mária
Képek: a szerző elvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
