Mészáros Péter plébános meghívására december 11-én Spányi Antal megyéspüspök mutatott be szentmisét Etyeken, melynek keretében megáldotta a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom és a templomudvar felújított részeit.
A „Budapest szőlőskertjének” is nevezett települést már az ősidőktől lakták, Kr. e. 9000-től az 1. század kezdetéig a Magyar-kút feletti Kakukk-hegyen és a Kálvária-dombon jött létre település. 379-ig egy római kolónia volt a helyén, majd a honfoglalásig hunok, avarok, eraviszkuszok éltek itt. 896 és 1326 között a falu a Csák nemzetség Fejér megyei birtokainak részét képezte. 1326-ban királyi birtok lett, a 14. század közepétől 1543-ig pedig a székesfehérvári káptalan tulajdonába került. 1543 és 1686 között török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz csatolták.
1637-ben a jezsuiták komáromi rendházának adományozták a falut, akik 1720 és 1770 között 112 német családot telepítettek a községbe. 1777-ben pedig Mária Terézia Etyeket is a restaurált székesfehérvári káptalannak adományozta.
Az Etyeki Római Katolikus Egyházközség és Plébánia mûködéséről 1723 óta vannak adatok, amelyekből kiderül, hogy az addigra megnövekedett lakosságszámhoz képest a korábbi kicsi templom szűknek bizonyult, ezért 1814-ben a mesterségesen feltöltött dombon megkezdődött az új templom építése Rieder József tervei alapján, a helyi lakosok segítségével. Az építkezés 1816-ban fejeződött be, és nagy ünnepségek közepette Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.
A főoltárkép Jakobey Károly alkotása – Szűz Mária látogatása Erzsébetnél – és egyike az egyházmegye legszebb oltárképeinek.
A középső freskó Árpád házi Szent Erzsébetet ábrázolja, melynek felirata: „Magyarországi Szent Erzsébet, a szegények pártfogója”.
A belső liturgikus tér átalakítására és márvánnyal való burkolására utoljáára az 1980-as évek közepén kerül sor.
Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye; Zsámbékinfo.hu
Fotó: Ugrits Tamás
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
