A főárboc hatalmas robajjal zuhant a sűrű, lőporfüstbe burkolódzott, golyók szaggatta fedélzetre. Az ágyútűztől félsüket, a pusztító spanyol támadástól sokkos állapotban lévő fiatal férfi alig állt a lábán. Miközben tántorogva bukdácsolt a vérmocskos fedélzeten fekvő holttestek között, tompán hallotta az előre törő spanyolok üvöltéseit. A korláthoz érve, más választása nem lévén, a tengerbe vetette magát.
A rabszolgakereskedelemből élő Francis Drake-nek szerencséje volt, ugyanis remek úszótudásának köszönhetően sikerült megszöknie a spanyolok elől, akik a Mexikói-öbölben fekvő San Juan de Ulúa kikötőjében 1568 szeptemberében megtámadták hajóit.
Attól a naptól kezdve Drake a spanyolok esküdt ellenségévé vált, és vakmerő rajtaütésekkel fizetett vissza a megaláztatásért. Füstölgő kikötők és kifosztott, elsüllyesztett hajók jelezték merre jár a hírhedt, a spanyolok által csak kalózként kezelt hajóskapitány, aki szép lassan Anglia ünnepelt hősévé nőtte ki magát.
A sikeres Karib-tengeri portyázásainak köszönhetően I. Erzsébet angol királynő öt hajót és 164 embert bízott rá, és felhatalmazta arra, hogy támadjon meg minden szóba jöhető ellenséges hajót az óceánon. A portyázók egy hónap késéssel 1577. december 13-án futottak ki Plymouth kikötőjéből. Akkor még a merész vállalkozás egyetlen résztvevője sem gondolta, hogy a nagy kaland a Föld körbehajózásával fog véget érni.
Dél-Amerika atlanti-óceáni partjainál Drake-nek számos nehézséggel kellett szembenéznie. A legénység egy része fellázadt, hajóinak heves viharokkal kellett megküzdenie, amikor pedig kikötöttek, a partraszállókat rendszerint ellenséges bennszülöttek fogadták.
A Magellán-szoroshoz érve Drake-nek már csak három hajója maradt. A szorost azonban csak a zászlóshajója, a Pelicanról Golden Hindra (Aranyszarvasra) keresztelt vezérhajója szelte át.
Bár flottája erősen megfogyatkozott, Drake nem esett kétségbe. A Golden Hind élén végig rabolta a spanyolok által ellenőrzött Chile és Peru partvidékét, illetve elfoglalt két spanyol hajót, amelyekről 25 tonna ezüstöt és 36 kiló aranyat zsákmányolt. A hajója rakterében felhalmozott zsákmány értéke ekkorra már Erzsébet királynő az évi egyéb bevételeinek kétszeresét is meghaladta.
A rablóhadjárat levezénylése mellett Drake arra is szorított időt, hogy feltérképezze az Újvilág csendes-óceáni partvidékét is. A királynő kalóza eljutott egészen a mai amerikai-kanadai határ magasságáig és még egy Nova Albionnak nevezett kolóniát is alapított valahol a mai San Francisco városa közelében.
Miután az északnyugati átjárót nem találta, elhatározta, hogy átszeli a Csendes-óceánt. Drake végül 1580 szeptemberében tért vissza Angliába, miután érintette Indonéziát, majd megkerülte a Jóreménység-fokát.
Több mint 50 évvel Magellán nagy vállalkozása után (1519–1522) Drake volt a második hajóskapitány, akinek sikerült megkerülnie a Földet azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ő, Magellánnal ellentétben, túlélte a kalandot. Mi több, páratlan teljesítményét mesés zsákmánnyal tetézte, amelyből az angol államkassza is komoly részt kapott. Nem csoda, hogy sikereinek elismeréseképp Erzsébet királynő az Aranyszarvas fedélzetén 1581. április 4-én lovaggá ütötte.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
