Már az Északi Áramlat 2 üzembehelyezése körüli amerikai (egyáltalán nem burkolt) fenyegetések és rendreutasítások idején kiderült, hogy Európa képtelen megvédeni saját érdekeit – senkivel szemben. Most itt egy újabb példa, hogyan érvényesülnek az amerikai geopolitikai érdekek az elvileg szuverén európai gazdasági döntések rovására. Ahogy nemrég hírt adtunk róla, Olaf Scholz német kancellár a kormányválságot kockáztatva keresztülverekedte a kínai kereskedelmi óriásvállalat, a Cosco beruházását Hamburgban. Ám valójában a befektetés nem valósulhatott meg úgy, ahogy azt eredetileg a németeknek szándékában állt, méghozzá azért, mert Washington rosszalló figyelmeztetést küldött Berlinnek.
A világkereskedelmi szállítmányozás egyik legnagyobbja, a Cosco vállalat Scholz döntésének eredményeképp bevásárolhatja magát a hamburgi kikötő három terminálját működtető HHLA vállalatba. A sajtó értesülései szerint a korábban tervezettől kisebb, 24,9 százélékos tulajdonrészre tehet szert – ami éppen alatta van annak a határnak, amely fölött már érdemi beleszólása lenne a cég ügyeibe.
Most az is kiderült, hogy miért történ így. A Reuters közlése szerint az “Egyesült Államok óva intette Németországot attól, hogy Kínának irányítási jogköröket biztosító részesedést adjon át a hamburgi kikötőben”. Ezt egy amerikai külügyminisztériumban dolgozó, magasrangú tisztviselő nyilatkozta, természetesen neve elhallgatását kérve.
Az is elég nyilvánvaló volt, hogy a balliberális Zöldek és a szintén amerikai narratívához közelebb álló, egyszerű bizniszpártként működő szabaddemokraták tiltakoztak az eredeti, 25 százalékos részesedés feletti eladás ellen. Amihez ráadásul a kormánynak is rá kellett volna bólintania, ám nélkül egyébként sem lett volna meg a többség. Scholz így kompromisszumra kényszerült.
Valószínű azonban, hogy a két kisebbik kormánypárt tiltakozásánál nagyobbat nyomott a latban az amerikai figyelmeztetés. A Reuters forrása szerint ugyanis:
“Az [amerikai] nagykövetség világossá tette, hogy határozottan javasoljuk, Kínának ne legyen ellenőrző jogköröket biztosító részesedése, és amit láthatja a módosított ügyletet, nem is kapott ilyen részesedést”
fogalmazott a forrás. Egy másik névtelen tisztviselő a beavatkozást a következőképp indokolta:
“Annak biztosítása, hogy Hamburg városa és maga a kikötő továbbra is az tulajdonosok többségének érdekeltségeiben maradjon, “fontos volt a G7-es csoportban is hangsúlyozott szabályok fenntartása céljából”
A dolog háttere persze ennél prózaibb. Németország legnagyobb kereskedelmi partnere már évek óta nem az USA, hanem Kína. Sőt, Ázsia, Afrika, Európa de még Dél-Amerika országainak többségében is Kína a domináns kereskedelmi partner. Kína pedig az USA elsőszámú globális kihívója – így nem üzleti megfontolások, hanem egyetlen ország geopolitikai érdekei érvényesültek.
Az amerikai nyomásgyakorlásról szóló hír egy nappal azután látott napvilágot, hogy Scholz Kínában tesz látogatást. A Reuters ezt úgy fogalmazta meg, hogy a látogatás ideje alatt: szorosan nyomonkövetik majd, hogy Németország mennyire gondolja komolyan a Kínától való gazdasági függőségének csökkentését, és a kommunista vezetéssel való szembenállást”.
A Reuters második forrása azt is elárulta, hogy az USA európai partnerekkel dolgozik azon, hogy a “stratégiai” területeket célzó kínai befektetéseket “biztonsági kérdésként kezelve” alaposan megvizsgálják, és megtegyék a megfelelő lépéseket.
Az pedig már egészen megdöbbentő, ahogy a nemzetközi sajtó Németország kapcsán ír. Azt róják fel ugyanis Olaf Scholznak, hogy előnyben részesíti Németország gazdasági érdekeit a “szélesebb körű biztonsági aggályokkal” (értsd: az amerikai geopolitikai érdekekkel) szemben.
A Zöldek vezette német külügyminisztérium hivatalos dokumentumban rögzítette álláspontját, miszerint a kínai kikötői beruházás “aránytalanul növeli Kína stratégiai befolyását a német és európai közlekedési infrastruktúrára, valamint növeli Németország Kínától való függését”.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
