Frank-Walter Steinmeier német államfő a Németország helyzetéről szóló berlini beszédében az MTI szerint kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt az újraegyesítés óta a legmélyebb válság vár a németekre.
Szavai szerint Németország „ellenszélbe” került, és
„valószínűleg nem tudjuk ugyanolyan ütemben folytatni országunk sikertörténetét, mint az elmúlt három évtizedben”.
Mindenkire nehézségek, korlátozások várnak, és a legtöbben már meg is érzik a válságot – tette hozzá, kiemelve, hogy a németeknek újra meg kell tanulniuk szerényen élni. Ez ugyan „gúnyolódásnak hangozhat azok fülében, akik már most is a megélhetésért küzdenek”, de az állam nem hagyja magára a segítségre szorulókat – mondta a szövetségi elnök, rámutatva: „egyetlen európai állam sem tud annyit tenni polgáraiért, mint hazánk”.
Azonban még a német állam sem tud átvállalni minden terhet, de nincs is erre szükség, mert a válság a társadalom azon széles és erős rétegeit is érinti, amelyekben az emberek „a hátszél évei alatt jólétet és biztonságot teremtettek maguknak, és így egzisztenciális nehézségek nélkül is tudják csökkenteni kiadásaikat” – mondta Steinmeier, jelezve,
az Oroszországra kivetett európai uniós szankcióknak nincs alternatívája, mert a háború Németországot is érinti, és ezért nem nélkülözheti a gazdasági nyomásgyakorlás eszközét.
Kifejtette: gyakran hall olyan kérdéseket, hogy nem ártanak-e a szankciók jobban Németországnak, mint Oroszországnak, és nem lehetne-e inkább mellőzni őket. Az ilyen kérdéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert „a mögöttük lévő félelmek valósak”. A szankciók, a fegyverszállítás, a kapcsolatok megszakítása mind-mind olyan eszköz, amely „nem egyeztethető össze a békés együttélésről alkotott elképzeléseinkkel”. Ugyanakkor
Németországnak az az érdeke, hogy felszámolja függőségét egy „olyan rendszertől, amely tankokat indít egy szomszédos ország ellen, és fegyverként használja az energiát”
– mondta a német államfő.
Kaja Kallas észt miniszterelnököt idézve hozzáfűzte:
„lehet, hogy az energia drágább lesz, de a szabadság megfizethetetlen”.
Kiemelte, hogy a békevágy nem csak a szankciók miatt nehézségekkel szembesülő németek körében erős, hiszen az ukránok is békét akarnak, de olyan békét, amely megőrzi hazájuk függetlenségét és szuverenitását.
A „birodalmi megszállottságában” a szomszéd országra rárontó orosz elnök, Vlagyimir Putyin rakétatámadásai ellen nap mint nap pincékbe kényszerülő ukránok „még nálunk is sürgetőbben” akarnak békét, de „igazuk van, amikor azt mondják, hogy igazságos béke kell”. Az igazságtalan béke nem megoldás, mert „magában hordozza az új erőszak csíráit”, és „megerősítené mindazokat, akiknek hataloméhsége nem ismer törvényt és szabályokat”. Ez nem lehet Németország érdeke, hiszen
„egy látszatbéke” nem csupán „rémuralmat” jelentene Ukrajnában, hanem „csak tovább növelné Putyin étvágyát”
– húzta alá a német államfő.
Mint mondta, hogy az orosz elnök „tönkretette Gorbacsov álmát a közös európai házról”, az Ukrajna elleni háborújával
„porrá és hamuvá tette az európai békerendet”.
Aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyin „aljas és embertelen” támadása Ukrajna ellen támadás a jog, az erőszakmentesség és a határok sérthetetlenségének elvei ellen, vagyis „minden ellen, amit mi, németek is képviselünk”.
Ezért Németország nem szemlélheti tétlenül a fejleményeket, segítenie kell Ukrajnát a szabadságért és szuverenitásért vívott harcban, és nyomást kell gyakorolnia Oroszországra. Akik minderre csak „a vállukat vonogatják és azt kérdezik, vajon mi közünk ehhez a háborúhoz nekünk itt, Németországban, azok felelőtlenül beszélnek és elfelejtik a történelmet” – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier.
Németország a békés, diplomáciai megoldásért is mindent megtesz, „de az az igazság, hogy a gonosszal szemben a jóakarat nem elég” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Németország nem áll háborúban Oroszországgal, és sok német továbbra is kötődik az orosz néphez és kultúrájához, zenéjéhez, irodalmához,
de az Ukrajna elleni háború korszakfordulót jelent, és ebben az új korszakban Németország és Oroszország szemben áll egymással.
Arról is szólt, hogy a klímaváltozás „nem tart szünetet Ukrajna miatt”, vagyis a kor két legnagyobb kihívásával egyszerre kell megbirkózni. Németországnak olyan ipari országgá kell átalakulnia, amely szén, földgáz és kőolaj nélkül is megállja a helyét. Erre az utóbbi évtizedek sikerei alapján minden esélye megvan.
Mindemellett az öntudatos és a válságokkal szemben ellenálló, erős polgárokra épülő demokratikus berendezkedést is meg kell erősíteni, hiszen „a demokrácia is a kritikus infrastruktúra része”. Csak összetartó, egymást tisztelő és ésszerű megoldásokra törekvő emberek közösségével lehet ellenállni „a populizmus mérgének” és a társadalom megosztására törő erőknek – mondta Steinmmeier.
Beszédét a következő másfél évtizedre kitűzött célokkal zárva kiemelte: „azt akarjuk, hogy két év múlva elmondhassuk, hogy gazdaságilag túl vagyunk a nehezén, és öt év múlva elmondhassuk, hogy Ukrajna megerősítette szuverenitását, és Európában máshol sem kell újabb háborútól tartanunk”.
„Azt is akarjuk, hogy tíz év múlva elmondhassuk, hogy egyben tartottuk a társadalmat, segítettük a gyengébbeket, és a többség megőrizte hitét a demokráciában, tizenöt év múlva pedig azt mondhassuk, hogy a háborúk és válságok ellenére biztosítottuk, hogy a jövő nemzedékei is jól élhessenek ezen a bolygón”
– mondta a német államfő.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
