2024-től változik a felsőoktatási felvételi rendszer, de módosítások már jövőre is várhatók. Több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában. A felvételi rendszerben továbbra is 500 pont szerezhető, de ebből 100 pontról a jövőben az adott egyetem határozhat. Az intézményeknek erről a rendelkezésről szeptember 30-ig kellett dönteniük.
Szabó Istvánt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) oktatási rektorhelyettesét kérdeztük a változásokról.
– Mi a célja a felvételi rendszer módosításának?
– Az eddigi rendszer országosan egységes volt. A változtatás célja, hogy a felsőoktatási intézmények nagyobb szerepet kapjanak a hallgatóik kiválasztásában, hatékonyabban tudják érvényesíteni a saját szempontjaikat.
– A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen milyen változások várhatók?
– Kezdem azzal, ami megmarad. A felvételi folyamán 500 pontot szerezhet a felvételiző, ebből négyszázat az eddigi rendszer szerint kell számolni. Amit a jogszabály mostanáig többletpontnak nevezett, az válik „intézményi ponttá”. Ez az a 100 pont, amiről a felsőoktatási intézmények mindenféle megkötöttség nélkül határoznak, maguk döntik el, hogy milyen szempontok szerint lehet elnyerni.
Ugyanakkor továbbra is pluszpontot kapnak a hátrányos helyzetű felvételizők, valamint a nyelvvizsgák és a tanulmányi versenyek után is pluszpontot adunk, minden képzési területen.
Ezzel párhuzamosan a Pázmányon bevezetünk egy jelentős változtatást is, aminek nagyon örülünk, hogy lehetségessé vált.
– Mi ez a változás?
– Pluszpontot adunk a hitéleti tevékenységért. Két ilyen elemet iktattunk be a rendszerbe, egységesen, minden képzési területen. Tehát ez a pontszám nem szakfüggő.
A középiskolában tanult katolikus hittan után tanévenként 15 pluszpontot adunk. Az így szerezhető pluszpont felső határa 50 (a százból).
Külön tíz pontot adunk (az 50 pontos határon belül) a katolikus egyházközség életében történő aktív részvételre. Ezt szándékosan nem korlátoztuk egyházközségi hittanra vagy más konkrét hitéleti tevékenységre.
– A Pázmányra felvételizők között tehát előnyt élveznek a katolikus középiskolában tanuló diákok…
– Igen, ez határozott célunk volt. Sokat gondolkodtunk azon, hogy adjunk-e pluszpontot általában a keresztény szellemiségű hittanoktatásra, de a fenntartóval egyeztetve arra jutottunk, hogy meg kell határoznunk az eredeti és a távlati célunkat, s ezek jegyében döntöttünk.
A katolikus oktatásnak általában az a célja, hogy az óvodától az egyetemig összefüggő rendszert alkosson; vallási hovatartozásával, identitásával megegyezően katolikus intézményekbe járjon a gyermek, a diák, a hallgató is.
A közvélemény fővárosi egyetemként tart számon minket, s a Pázmányt a vidék-főváros viszonylatában helyezik el.
– Ha a nem felekezeti középiskolába járókra gondolunk, felvetődik a kérdés, hogy ezzel a döntéssel nem vész-e el az egyetem evangelizáló szerepe.
– A feltett kérdés akár az eddig elmondottakkal ellentétes felvételi rendszert is kívánhatna: elsősorban ne az Egyházhoz kötődő hallgatókat vegyünk fel, hanem a tőle távol lévőket hozzuk közelebb hozzá. A két cél azonban nem biztos, hogy kizárja egymást. A Pázmányra minden évben közel 2 500 hallgatót veszünk fel. Nagyon nehéz megbecsülni, hogy ezen a számon belül a hitéleti pluszpontok milyen mértékben növelik a katolikus középiskolákban végzettek arányát. Ha hirtelen kellene egy számot mondanom, az 50 százalék lenne. Én arra számítok, hogy 1 000-1 500, katolikus középiskolában érettségizett új hallgatónk lesz, és körülbelül ugyanennyi máshol érettségizett.
– Az idén szeptember 30-án meghozott döntés nyomán mikor lépnek hatályba a változtatások?
– Csak 2024-ben. Ez érthető, hiszen olyan szabályt szabad azonnali hatállyal bevezetni, amely könnyítést jelent. Az intézményi pluszpontok következményeként átalakul az eddigi felvételi rendszer, s ebből valakinek előnye, másnak hátránya származhat. Így tartani kell a kétéves átmeneti időt.
A két kivétel, ami már 2023-ban hatályba lép, az emelt szintű érettségi és a minimumpont egyes szakokon történő megszüntetése lesz.
A pedagógusképzés képzési területhez tartozó alap- és osztatlan szakjainkon, valamint a társadalomtudomány képzési területhez tartozó alapszakjainkon az emelt szintű érettségi követelménye teljes egészében megszűnik. Az anglisztika és a pszichológia alapszak kivételével ugyanez érvényes a bölcsészettudomány képzési terület alapszakjaira is. A két kivételnél az eddigi egy emelt szintű érettségi követelménye marad. A jogi képzési területen az igazságügyi igazgatási alapszakon a jövőben elegendő lesz két középszintű érettségi is, az osztatlan jogász szakon viszont megmarad az egy emelt szintű érettségi. Ugyanígy megmarad az egy emelt szintű érettségi követelménye a műszaki, valamint az informatika képzési területhez tartozó alapszakjainkon.
– A középiskolák, a felvételizők milyen módon és mikor kapnak tájékoztatást a változásokról?
– Ez az interjú az első tájékoztatás, és köszönjük ezt a lehetőséget a katolikus sajtónak. Hamarosan az egyetem honlapján és Facebook-oldalán is megjelennek az új szabályok, ezek lesznek a legfontosabb információforrások.
Tudnunk kell, hogy számos olyan eleme van az új felvételi rendszernek, ami országosan egységes marad, s azon a területen továbbra is az Oktatási Hivatal az illetékes. A pontos feladatmegosztással kapcsolatban még tartanak az egyeztetések.
Ami biztosnak tűnik, az az, hogy az egyetemek a saját döntésük szerinti, intézményi pontszámokról szóló információkat teszik közzé.
Azzal, hogy minden intézmény önállóan dönt a 100 pontról, a rendszer kétségtelenül bonyolultabbá válik, de úgy gondolom, ezzel együtt több előnye lesz ennek a rendszernek, mint hátránya.
Tehát egyetemenként és szakonként is alaposan meg kell nézni, hogy az intézményi pontok révén miként változik meg a korábbi rendszer, s ezzel együtt a felvételhez szükséges pontok kiszámítása.
Szerző: Körössy László
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2022. október 23-i számában jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
