Akadozik az öreg kontinens gazdasági motorja. A legtöbb európai országhoz hasonlóan a német gazdaság is lefelé tartó spirálban van. Mivel az energiaválság, az emelkedő árak és a kínálati hiány áldozatokat szed, a német kormány arra számít, hogy Európa legnagyobb gazdasága jövőre recesszióba süllyed – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter a Reutersnek.
A magas fizetéseik részben megvédhetik a németeket a szegénységtől. Idén például 1621 euró a bruttó minimálbér Németországban, ami 975 euróval több, mint Szlovákiában. A németek vásárlóereje is jóval nagyobb, mint a miénk. Az egyes országok közötti különbség megállapításához a tényleges egyéni fogyasztást hasonlítják össze, amely a háztartások anyagi jólétének a mérőszáma, és a vásárlóerő-standard egységeiben van kifejezve. Ez az az érték, amiért elméletileg minden uniós tagországban ugyanannyi árut és szolgáltatást lehet vásárolni.
Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó reál egyéni fogyasztás 2021-ben 120 volt, ami meghaladja az uniós átlagot. Szlovákia esetében ez az érték mindössze 70 volt, ami több mint 25 százalékkal marad el az uniós átlagtól
és ugyanannyi, mint például a szomszédos Magyarországon, írja a hnonline.sk gazdasági portál.
A németek egyre szegényebbek
A Kieli Világgazdasági Intézet az aktuális őszi előrejelzésében azt állítja, hogy „az újraegyesített Németországban a rendelkezésre álló reáljövedelmek minden eddiginél meredekebben esnek, és az idei 0,4 százalékos csökkentés után 2023-ban várhatóan 4,1 százalékkal csökkennek”. Az intézet elemzői hozzáteszik, hogy már tavaly is 0,9 százalékkal kisebbek voltak, a további növekedésük pedig csak 2024-ben várható.
Az előrejelzés szerint arra is számítani lehet, hogy a recesszió, valamint a minimálbér 12 eurós emelése valószínűleg visszafogja a foglalkoztatás növekedésének dinamikáját az elkövetkező hónapokban.
Jövőre a foglalkoztatás a demográfiai mutatók miatt 45,6 millió foglalkoztatottal tetőzik a jelenlegi 45,4 millióhoz képest, ami a német statisztikai hivatal szerint 75,8 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. Ezt követően várhatóan többen hagyják majd el a munkaerőpiacot, mint ahányan belépnek oda. A Kieli Intézet előrejelzése szerint ezért
a munkanélküliségi ráta a becslések szerint az idei 5,3 százalékról jövőre 5,6 százalékra emelkedik, majd 2024-ben enyhén 5,5 százalékra csökken.
A német jegybank elnöke, Joachim Nagel is a munkanélküliség növekedését jósolja egy bizonyos időre. A Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában úgy nyilatkozott, „az év eleji kilátások nagyon jók voltak, elsősorban a koronavírus-járvány következményeinek enyhítését célzó intézkedések fokozatos felszámolása és az ellátási korlátok fokozatos enyhülése miatt. 2021 decemberében ez arra késztetett bennünket, hogy valamivel több mint négy százalékos növekedést jósoljunk ez évre. A háború azonban drasztikusan megváltoztatta a helyzetet” – tette hozzá.
Magas a recesszió kockázata
„A magas energiaimport-árak miatt gazdasági lavina zúdul Németországra. A maga árak a gazdaság energiaintenzív gyártási és fogyasztási ágazatait különösen súlyosan érintik” – mondta Stefan Kooths, a Kieli Intézet alelnöke és a gazdasági előrejelzések osztályának vezetője.
A német energiaimport költségei idén várhatóan 123 milliárd euróval, jövőre pedig további 136 milliárd euróval nőnek. Ez a pénz hiányozni fog a hazai fogyasztásban, és csökkenti az energiaigényes vállalatok jövedelmezőségét.
Emiatt Németország jövő évi gazdasági teljesítménye 130 milliárd euróval lesz alacsonyabb az eredetileg vártnál.
A jelenlegi prognózisok szerint Németország GDP-je idén 1,4 százalékkal nő, jövőre viszont 0,7 százalékkal csökken, és a Kieli Intézet csak 2024-ben vár ismét – 1,7 százalékos – növekedést. Az infláció várhatóan tovább emelkedik, mivel a magas energiaárak csak fokozatosan jelennek meg a végső fogyasztói tarifákban, valamint az áruk és szolgáltatások áraiban.
Az előrejelzés szerint idén 8 százalékos, jövőre 8,7 százalékos lesz az infláció.
Az árnyomások jelentősebb enyhülése két év múlva következik be ismét, az általános áremelkedés ütemének pedig 3,1 százalékon kellene megállapodnia.
Ami a lakossági fogyasztást illeti, az az idei mintegy négy százalékos emelkedés után az előrejelzések szerint 2023-ban 2,1 százalékkal csökken. Az előrejelzés szerint a 2020-as járványéven kívül ez lenne a legjelentősebb visszaesés a német magánfogyasztásban.
A külkereskedelem egyre drágább
Az emelkedő árak és az ukrajnai háború jelentősen megnehezíti Németország külkereskedelmét is. A Bloomberg ügynökség szeptemberben arról számolt be, hogy az import költsége az exporthoz viszonyítva Németországban az 1980-as években tapasztalt szintre emelkedett. Mind az export, mind az import jelentősen visszaesett júliusban. Az okot ismét az emelkedő áraknak és az ukrajnai háborúnak tulajdonítják, ami azzal fenyeget, hogy Európa legnagyobb gazdasága recesszióba kerül.
A kereskedelmi többlet a júniusi 6,2 milliárd euróról 5,4 milliárd euróra csökkent, mivel az export 2,1 százalékkal, az import pedig 1,5 százalékkal esett vissza
– közölte a német statisztikai hivatal. Az ország legnagyobb piacának számító USA-ba irányuló árueladás csaknem 14 százalékkal csökkent. „A kereskedelem már nem motorja, inkább fékezője a német növekedésnek” – mondta Carsten Brzeski, az ING közgazdásza. „Ennek az új trendnek a hátterében egyértelműen a globális ellátási lánc súrlódásai, a geopolitikai kockázatok és a növekvő termelési költségek állnak” – tette hozzá a szakember.
Szlovákia lehet a következő
Szlovákiában a Nemzeti Bank szeptember végén arról számolt be, hogy a bruttó hazai termékünknek idén 1,8 százalékkal kellene nőnie, de 2023-ban valószínűleg recesszióba kerül az ország, és egy százalékkal csökken a GDP. Ez a németországi helyzet következménye is, ahová exportunk legnagyobb része irányul, elsősorban az autók, és autóalkatrészek. Sok német befektetőnek, köztük a Volkswagennek is éppen Szlovákiában van a gyára.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
