Az Egyesült Államok támogatottsága a liberális demokráciákban élők körében magas, míg Kínát és Oroszországot a tekintélyelvűbb nemzetek polgárai támogatják. A világ kettészakadásának folyamatát felgyorsította az ukrajnai háború.
Legalábbis ez derül ki a Cambridge-i Egyetem legújabb tanulmányából.
Az egyetem kutatói a világ 137 országának az USA-hoz és Oroszországhoz való viszonyát vizsgálták. Ebből 75 országban már a „különleges katonai művelet”, vagy, ahogy mi mondjuk, az ukrajnai háború február 24-ei kezdete óta is vannak adatok.
A University’s Centre for the Future of Democracy (CFD) szerint a liberális demokráciákban élő 1,2 milliárd ember 75%-a negatívan vélekedik Kínáról, Oroszországról pedig 87%.
Viszont a világ fennmaradó 136 országában élő 6,3 milliárd ember esetében ellenkező előjelű a helyzet, 66%-uk pozitívan tekint Oroszországra, 70%-uk Kínára is.
A világ liberális és illiberális szférára szakadt”
– mondta a jelentés társszerzője, Dr. Xavier Romero-Vidal, a cambridge-i Bennett Institute for Public Policy munkatársa.
A mai globális megosztottság nem annyira a nemzetek közötti történelmi kapcsolatokon múlik. A világ társadalmai geopolitikai megosztottságának legerősebb mutatói az alapvető értékeik, például a véleménynyilvánítás szabadsága”
– értelmezte az adatokat Romero-Vidal.
A kutatók szerint a világ jelenleg egy eurázsiai blokkra, és a „tengerészeti szövetségre” (maritime alliance) osztható. Ez utóbbi alapelvei az áruk és az eszmék szabad áramlása. Ide sorolják Európa nagyobb részét, Amerikát és Ausztráliát.
Az ellentétes klaszter központi országai Kína és Oroszország, és az általuk lehorgonyzott eurázsiai blokk, Közép-Ázsia, Irán, az arab Közel-Kelet, Afrika és Délkelet-Ázsia egy része. Ez utóbbi csoport elutasítja a nyugati modernitást és a liberális értékeket, a brit tudósok szerint a helyzet a hidegháborús korszakhoz hasonlatos.
A magas jövedelmű demokráciák folyamatosan szekulárisabbá és fogékonyabbá váltak a kisebbségi jogok iránt, de a világ többi része nem”
– mondta Dr. Roberto Foa, a Cambridge-i Bennett Intézet CFD társigazgatója. Véleménye szerint a Putyinhoz hasonló autokraták a „hagyományos” értékek védelmezőiként pozicionálják magukat, a nyugati liberalizmus vélt fenyegetéseivel szemben.
Az orosz háború miatt ez a globális megosztottság tovább fokozódott, mivel most szó szerint arcvonalak rajzolódnak ki, amelyek a liberális szabadságjogok és a tekintélyelvűség két oldalát tükrözik”
– mondta Foa.
A nyugatiak körében az ukrajnai invázió előestéjén Oroszország támogatottsága 39%-ról 23-ra csökkent, ma pedig már csak 12%. Oroszország pozitív megítélése a korábban oroszbarátnak mondható országokban is visszaesett. Görögországban 69-ről 30%-ra, Magyarországon 45-ről 25%-ra, míg Olaszországban 38-ról 14%-ra.
Romero-Vidal szerint az új törésvonal nagy része a demokráciához való hozzáállásban gyökerezik, a demokratikus társadalmas negatívabban ítélik meg Oroszországot és Kínát, míg a tekintélyelvűbb társadalmakban fordított a helyzet.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
