Egy cseh gazda cukorrépa-betakarítás közben egy bronzkori, aranyból készült övet talált Opava (régi nevén: Troppau) közelében. A szerencsés megtaláló, aki névtelen kívánt maradni, egy gömb alakúra összegyűrt, fényes sárga tárgyra lett figyelmes.
Miután leöblítette és széthajtogatta, rájött, hogy régészeti jelentőségű leletre bukkant, és kapcsolatba lépett az opavai Sziléziai Múzeummal, és elküldte a tárgyról készült fényképeket Jiří Jucheleknek, a régészeti osztály vezetőjének. Juchelek azonnal felismerte a leletben a ritka, ősi műtárgyat.
A megtaláló bevitte a leletet a múzeumba, ahol Juchelek és kollégái színképelemzéssel megállapították az összetételét. Mint kiderült, az ötvözet 84% aranyat, 15% ezüstöt, illetve rezet és nyomokban más elemeket tartalmaz. Ezek az arányok megegyeznek a korábban a régióban talált régészeti fémtárgyaknál mértekkel.
A tárgy díszítésével kapcsolatban más intézmények szakértőit is segítségül hívva sikerült datálni a leletet: minden jel arra mutat, hogy a középső és a késő bronzkor fordulóján, i. e. 1400 és 800 között készült.
A tárgy maga 50 cm hosszú, 10 cm széles, és 60 gramm súlyú. A vékony aranylemezt koncentrikus körök öt nagy csoportja díszíti, körülöttük kisebb, szintén koncentrikus körökkel. Rövid, ferde vonalakból álló hármas szegély fut körbe a lemez szélén, két végén pedig egy-egy felcsavart aranyhuzal látható.
Az első feltételezés szerint a tárgy egy tiara lehetett, de a részletesebb vizsgálatok után a szakértők mostanra más véleményen vannak. „Rájöttünk, hogy túl hosszú ahhoz, hogy bárki a fején viselhette volna” – mondta Juchelek. „Úgy gondoljuk, hogy mégsem tiara, hanem valami sokkal ritkább – egy öv része.”
„Az övek ebben az időben bőrből készültek, ez pedig az elülső részre volt erősítve. Megtalálásakor össze volt gyűrve, valószínűleg a területen zajló mezőgazdasági tevékenység miatt, szóval valóságos csoda, hogy ilyen épségben megmaradt. Néhány apró darab hiányzik róla, de amúgy tökéleteshez közelítő állapotban van.”
A bronzkorban egy ekkora aranylemez megalkotása még díszítés nélkül is kiemelkedő hozzáértést igényelt. A kifinomult dekoráció még nehezebbé tette a feladatot, így a tárgyat csak egy igazi mester hozhatta létre.
Egy ilyen ritka és becses műremek minden valószínűség szerint a társadalom vezető rétegének egy tagjához tartozott.
A megtaláló átadta a leletet a helyi kulturális örökség kezeléséért felelős szervezetnek. Értékének felbecsülése után a szerencsés gazdálkodó annak 20%-ával lesz gazdagabb. Miután tanulmányozása lezárult, a műtárgy a Bruntál Múzeumban lesz kiállítva.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
