Egy Poszeidónnak szentelt hírneves ókori templom romjait fedezték fel a görögországi Kato Samiko falujában, a Peloponnészoszi-félszigeten.
A régészek egyelőre az i. e. 6. századi templom alapjainak egy részét tárták fel. Az épület 9,4 méter széles, falai 0,8 méter vastagok.
Poszeidón szentélye, amelyet olyan ókori történetírók munkáiból ismerünk, mint Sztrabón vagy Pauszaniasz Periégétész, Triphylia tartomány hat településének fontos vallási központja volt. Ezek amphiktüoniában, védelmi szövetségben egyesültek a szentély fenntartására és védelmére. Sztrabón Geógraphika hüpomnémata (Földrajzi feljegyzések) című művének VIII. könyvében így ír:
„Ezután következik a Triphylia hegye, amely Piszatiszból látja Mékisztiát; aztán egy másik folyó, Kalkísznak nevezett, és egy Kruni nevű forrás, és egy Kalkísz nevű település, és ezek után Szamikon, ahol a Szamiai Poszeidón leginkább tisztelt temploma áll. A templom körül vadon növő olajfák szent ligete áll. Mékiszton népe őrködött fölötte, és ők voltak azok is, akik a „Szamiai” nevű fegyvernyugvási napot kihirdették. De Triphyliából mindenki hozzájárult a templom fenntartásához.”
Az ősi leírások alapján a tudósok a Szamikon Jón-tengerre néző akropolisza alatt elterülő síkságon keresték a templomot. 2017-ben, ’18-ban és ’21-ben geofizikai kutatások falak maradványait mutatták ki.
Idén a görög régészeti hatóság, az Osztrák Régészeti Intézet, a Mainzi Egyetem és a Kieli Egyetem együttműködésében kezdődött az első átfogó ásatás, a terület régészeti feltárását, illetve a szentély és az ősi szamikoni kikötő beazonosítását célzó ötéves program részeként.
A templom falai közti teret tetőcserepek vastag rétege tölti ki. A geofizikai anomáliákból egy legalább 28 méter hosszú épület jelenlétét számították ki, amelynek két belső helyisége volt, valamint tartozott hozzá egy pronaosz (előcsarnok) és egy opiszthodomosz (hátsó csarnok) vagy egy adüton (belső szentély).
A hosszúkás alakú, hatalmas épület nem lehet más, mint egy archaikus kori templom Poszeidón szent helyén, talán magának az istennek szentelve.
A lakóniai tetőcserepek mellett egy perirrhanterion (rituális tisztálkodómedence) jelenléte is segíti az épület archaikus korszakra datálását. A jókora, bronztálra emlékeztetően kifaragott márványmedence a korabeli szentélyek jellemző kelléke volt.
A friss felfedezés bepillantást enged a triphyliai városok ókori szövetségének politikai és gazdasági jelentőségébe, akik számára a szamikoni Poszeidón-szentély vallási és etnikai identitásuk kulcseleméül szolgált.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
