Általános választásokat tartanak vasárnap Bosznia-Hercegovinában, a 3,37 millió szavazópolgár összesen 518 mandátum sorsáról dönt.
Ez lesz a kilencedik általános választás az 1992-1995-ös boszniai háború lezárása és a köztársaság létrejötte óta.
A 3,37 millió szavazópolgár vasárnap az ország különböző szerveinek 518 leendő tagjáról dönt. Megválasztják a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament alsóházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák-horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait.
A választási listákon 90 párt, 38 koalíció és 17 független jelölt szerepel. A szavazólapokon összesen 7257 név olvasható.
A háromtagú államelnökségre tízen pályáznak, három bosnyák, két horvát és öt szerb jelölt. A várakozások szerint Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagja, valamint Zeljka Cvijanović, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke helyet cserél, és Milorad Dodik a korábbi évtizedekhez hasonlóan a szerb országrész elnöke lesz. A bosnyák tag helyére a legnagyobb esélye ismét Bakir Izetbegovićnak van, aki négy évvel ezelőtt nem indulhatott, mert két egymást követő megbízatási időt töltött már a poszton, ám most ismét megméreti magát. A legnagyobb bizonytalanság a horvát befutó személyével kapcsolatban alakult ki: Zeljko Komšić szeretné megtartani elnöki helyét, a felmérések szerint viszont szoros lesz a verseny közte és a Bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség jelöltje, Borjana Kristo között.
Az előző évekhez hasonlóan most is főként a nemzetiségi elképzelésekkel kampányoltak a politikusok, és várhatóan a szavazópolgárok sem az alapján döntenek majd az urnáknál, hogy mit ígértek a politikusok, hanem nemzeti hovatartozásuk, illetve a politikusok nacionalizmussal kapcsolatos kijelentései lesznek a döntők a kérdésben. A boszniai sajtó elemzése szerint a 2018-as választási ígéretek több mint 80 százaléka nem valósult meg, így voltaképpen teljesen mindegy, mit is ígérnek a politikusok.
Az alkotmánybíróság az államalkotó népcsoportok parlamenti küldötteinek megválasztási mechanizmusát kifogásolta, például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy azokon a helyeken, ahol kevés horvát él, a bosnyákok beleszólhassanak a képviselő kijelölésébe. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok, szerintük ugyanis a mostani törvény nem biztosítja jogaik igazságos érvényesítését.
Mivel a három államalkotó népcsoport csak közösen alakíthat kormányt, illetve az entitások vezetői is csak háromoldalú megegyezés eredményeként nevezhetők ki, ezért a választás után hosszan elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. Négy évvel ezelőtt 444 napot kellett várni a szövetségi kormány megalakulására.
A háborút követő első voksolás óta folyamatosan csökken a részvétel a választásokon. 1997-ben volt a legmagasabb a részvételi arány, akkor a szavazópolgárok 87 százaléka járult az urnákhoz, négy évvel ezelőtt viszont már csak az 53,26 százaléka. A részvételi arány csökkenése csak részben magyarázható a politika iránti érdektelenséggel, sokat számít az is, hogy a választók számának növekedése voltaképpen a rendezetlen névjegyzékkel magyarázható, amelyen nagyszámú elhunyt szerepel, és azokat sem törölték, akik véglegesen külföldre költöztek.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
