Hivatalos látogatásra érkezett tegnap reggel Bukarestbe Novák Katalin magyar köztársasági elnök. A magyar államfőt katonai tiszteletadás mellett fogadta a Cotroceni-palotában Klaus Iohannis román államelnök, akivel a ceremóniát követően négyszemközti beszélgetést folytattak, majd közös sajtótájékoztatón ismertették a találkozón elhangzottakat. Elmondták: Románia schengeni térséghez való csatlakozása, energetikai kérdések és az energiafüggőség, a Romániában élő magyarok helyzete és az ukrajnai háborúból menekültek megsegítése szerepelt a megbeszélés témái között.
A kisebbségi jogok továbbra is belügy?
Klaus Iohannis államfő az egyeztetést követően kijelentette: Románia pragmatikus, párbeszéden alapuló, a két ország közti alapszerződésben és stratégiai partnerségben meghatározott elveket tiszteletben tartó együttműködést akar Magyarországgal. Úgy vélte, a két szomszédos országnak oly módon kell fejlesztenie kapcsolatait, hogy azzal polgáraik érdekeit szolgálja, etnikumuktól függetlenül. Hozzátette, hogy a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell az egyoldalú megközelítéseket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy alapvető fontosságú a román állam hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és nem sérthetik a román, az európai vagy a nemzetközi jogot. Iohannis ismét hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy a nemzeti kisebbségeket hídnak tekinti a két ország között, de úgy véli, a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik. Az egyeztetésen szó volt a magyar hivatalosságok romániai látogatásairól is, Iohannis újból ismertette a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalások összhangban kell hogy legyenek a stratégiai partnerség és a román–magyar alapszerződés szellemével.
A magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos román újságírói kérdésre reagálva a román államfő kifejtette: Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, sőt, példaértékű a pozitív diszkrimináció, amellyel Románia parlamenti képviseletet biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek, akkor is, ha nincs elég szavazatuk a parlamenti küszöb átlépésére. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy Magyarországon és Romániában is vannak politikusok, akik az etnikumközi feszültségek felnagyításával próbálnak kitűnni, mesterségesen kreált témákat dobnak be a közbeszédbe és fújnak fel, saját személyük népszerűsítésére használnak fel kisebb nézeteltéréseket. Szerinte ezeknek a felfújt témáknak a többsége mesterségesen szít feszültséget, amit párbeszéddel lehet csak enyhíteni, mindkét fél közreműködésével. „Közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket és így tovább. Mindketten egyetértettünk abban is, hogy jó, ha a román nyelvet is használják” – fogalmazott Klaus Iohannis.
Pragmatikus, modern kapcsolatok
Novák Katalin elmondta: Magyarország és Románia két szomszédos ország, és mindkettőnek érdeke, hogy jó, pragmatikus, modern kapcsolat legyen közöttük. Emlékeztetett, hogy 12 éve nem járt hivatalosan Bukarestben magyar államfő, így a látogatásával új fejezet nyílik a két állam együttműködésében. „Magyarország és Románia szomszédos országok, ezért is áll érdekünkben, hogy a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok működjenek. Mi mindketten ennek érdekében fogunk dolgozni az előttünk levő években is. Abban is megállapodtunk, hogy a létező feszültségeket mi nem növelni, hanem csökkenteni szeretnénk” – mondta. A Romániában élő magyarokról szólva kijelentette: közös érdek a magyar kisebbség jogainak védelme.
Ukrajna, energiafüggőség, Schengen
A találkozón felmerült nemzetközi témákra áttérve a román elnök kiemelte: az Európai Unió országainak mielőbb függetleníteniük kell magukat az orosz energiaforrásoktól, az EU-nak mielőbb egységes, határozott választ kell adnia a kialakult energiaválságra, amelyért szerinte kizárólag az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország felelős. Románia szorgalmazza a tagállamok energetikai infrastruktúrájának fejlesztését és az energiaforrások változatosabbá tételét. A találkozón egyetértettek abban, hogy az EU-nak az ukrajnai háború miatt rendkívül nehéz helyzetbe került Moldovát is támogatnia kell, hasonlóképpen mindkét ország támogatja a nyugat-balkáni országok uniós integrációját. Novák Katalin az energiafüggőségről szólva kiemelte, hogy Magyarország helyzete még nehezebb, a kiszolgáltatottsága még nagyobb, mint Romániáé, mivel nem rendelkezik tengeri kikötővel, tengeri határral. Elmondta, hogy a jövőben Magyarország csökkenteni kívánja energiafüggőségét, energiaszuverenitást szeretnénk elérni, és ebben Románia segítségére is számít. Az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban kiemelte: Magyarországra több mint 900 ezer menekült érkezett, a segítésük folyamatos éppen úgy, mint Romániában. Novák Katalin ugyanakkor azt is jelezte: a céljuk és feladatuk, hogy az Európai Unió hangját felerősítsék, befolyását növelni tudják, a két ország ebben kész közösen fellépni. Elhangzott továbbá, hogy Romániának a Schengeni-övezethez való csatlakozása is szóba került a találkozón, Novák Katalin pedig Magyarország teljes körű támogatásáról biztosította Klaus Iohannist.
A magyar köztársasági elnök a nap folyamán találkozott Nicolae Ciucă kormányfővel, Alina Gorghiu ügyvivő szenátusi elnökkel, Marcel Ciolacu képviselőházi elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, miniszterelnök-helyettessel, és felkereste a bukaresti Calvineum református templomot, ahol a román fővárosban élő magyar közösséggel találkozott.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
