A világjárvány tartós változásokat hozott a munkapiacon. Egyre nagyobb az igény a rugalmas munkaidő és az otthoni munkavégzés iránt, sokan érdeklődnek azonban az állásmegosztás iránt is, amikor egy teljes munkaidős állást két személy tölt be. Mire számíthatunk a szlovák munkapiacon az elkövetkező időszakban?
Úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány okozta elsődleges sokk mára a múlté, és nagyobb járványügyi megszorításokra remélhetőleg már nem kell számítanunk. A járvány azonban olyan változásokat hozott a munkapiacon, amelyek jelentős mértékben megváltoztatták az alkalmazottak igényeit. A járvány előtti időszakhoz képest manapság jóval többen ragaszkodnak az otthoni munkavégzéshez és a rugalmas munkaidőhöz, de egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív foglalkoztatási formák is. Ezzel együtt a munkahelyi kapcsolatok és a munkavállalók igényei is megváltoztak. „Az új helyzetben nagyobb hangsúlyt fektetünk a felelősségre, a rugalmasságra és a szabadságra, de például a munkavállalók gyakorlati képességeire is” – mondja Linda Valko Gáliková, a 365.bank PR-menedzsere.
Május végén a munkáltatók 603 olyan állásajánlatot tettek közzé a Profesia.sk munkapiaci portálon, amelyek kizárólag otthoni munkavégzést tesznek lehetővé. Az ilyen munkavégzést kínáló állásajánlatok aránya az összes álláshirdetés nagyjából három százalékát teszi ki, és nagy részük a programozóknak, számítástechnikai szakembereknek szól. A portál szerint a részleges home office állásokat, azaz az otthoni munkavégzést és az irodában végzett tevékenységek kombinációját kínáló hirdetések aránya is nő. „Május végén a Profesia 2729 ilyen állást regisztrált, ami az összes állásajánlat tizenegy százalékát teszi ki” – mondta Nikola Richterová, a Profesia.sk munkapiaci portál szóvivője. Összehasonlításképpen, a McKinsey és az Ipsos kutatóintézetek idén tavasszal végzett, 25 ezer amerikai megkérdezésével készült felmérése szerint a válaszadók nagyjából 35 százalékának adott lehetőséget a munkáltatója arra, hogy heti öt napot otthonról dolgozzon, 42 százalékuknak egyáltalán nem volt lehetősége otthonról dolgozni, a fennmaradó 23 százalék pedig az otthoni munkavégzést kombinálta a bejárással.
Az otthoni és az irodai munka arányának a helyes megtalálása komoly kihívás elé állítja a vállalkozásokat. „Az otthoni munkavégzés minden bizonnyal számos előnnyel és nagyobb rugalmassággal jár a munkavállalók számára, de minden éremnek két oldala van” – mondja Jaroslava Vaculčiaková munkapiaci szakember. „Nem mindenki képes otthonról hatékonyan dolgozni. Egyes munkavállalóknak nincsenek meg a feltételei a hosszú távú otthoni munkavégzéshez, másoknak pedig idővel csökkenhet az elkötelezettségük, a kreativitásuk és a teljesítményük” – figyelmeztet Vaculčiaková, hozzátéve, hogy a munka hatékonysága az adott állás típusával, a vállalati kultúrával és a világosan meghatározott szabályokkal is összefügg.
A vállalatok különféleképpen határozzák meg a szabályokat. „Minden kedden és csütörtökön találkozunk az irodában. A többi napon otthonról dolgozunk. Sok alkalmazott azonban úgyis minden nap bemegy az irodába, miután hosszú ideig otthonról dolgozott” – mondja Barbora Hegyiová, a Glami webáruház alkalmazottakkal és szervezéssel foglalkozó vezetője. „Jelenleg 50-50 százalékos az irodai és az otthoni munkavégzés aránya” – mondja Ivana Pavlíčková, a Plzeňský Prazdroj Slovensko tehetséggondozással foglalkozó menedzsere.
A cseh Marketing and Media portál szerint a vállalatoknak olyan munkahelyeket kellene kínálniuk, amelyek kiegészítik, nem pedig teljesen uralják a munkavállalók életét. A portál szerint az átgondolt hibrid munkarend csak a kezdet, ami a hosszú munkaidős foglalkoztatás végét jelenti. Ahhoz, hogy az emberek egy adott vállalatnál maradjanak, a szakmai fejlődésük részeként vonzó lehetőségeket kell kínálni számukra.
„A munkavállalók részéről egyre nagyobb az érdeklődés a részmunkaidős foglalkoztatás iránt, de a munkáltatók lassan reagálnak az igényeikre” – mondja Branislav Jančuška, a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség projektmenedzsere. Az ilyen ajánlatok száma csupán a vállalatok negyedénél nőtt az elmúlt egy évben. A Grafton szerint Szlovákia e téren régóta elmarad az Európai Unió többi országától. A felmérés szerint a vállalatoknak csak a hat százaléka él „gyakran vagy nagyon gyakran” a részmunkaidős foglalkoztatás előnyeivel. A megkérdezett vállalatok mintegy 38 százaléka csak kivételesen alkalmazza a részmunkaidős foglalkoztatást, egynegyedük ritkábban, 30 százalékuk pedig egyáltalán nem él ezzel a lehetőséggel. A rugalmas vagy részmunkaidős foglalkoztatás leginkább a szülői szabadsághoz kapcsolódik, a munkáltatók 40 százaléka alkalmazza ezt a formát. „Ha a munka jellege megengedi, a szülői szabadságról visszatérő munkavállalók is választhatják a részmunkaidős foglalkoztatást” – mondja Pavlíčková.
A cégek számára érdekes megoldást jelenthet az állásmegosztás is, ami a részmunkaidő egy olyan formája, amikor egy teljes munkaidős állást két személy tölt be, közösen vállalnak felelősséget a munka elvégzésért, és megosztják a munkaköri feladatokat. Arányosan oszlanak meg közöttük a juttatások, a szabadságok, a munkaköri leírás pedig általában mindkettőjükre vonatkozik, és rendszerint azonos fizetési kategóriába tartoznak. A munkát többféleképpen megoszthatják egymás között: dolgozhatnak minden második héten, válthatják egymást hetente, naponta, vagy eltölthetnek a munkahelyen mindketten két és fél napot hetente. „A megkérdezett vállalkozásoknak azonban mindössze a két százaléka alkalmazza az állásmegosztást. Pedig éppen ez a koncepció az, amely kielégítheti a csökkentett munkaidőt kérő munkavállalók igényeit olyan helyzetekben, amikor a munkáltató nem tud részmunkaidős munkahelyeket létrehozni” – magyarázza Jančuška.
PETER SCHERHAUFER
A szerző a Trend gazdasági hetilap vezető szerkesztője
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
