Térségünk országaiban eddig is jelentős problémát jelentett a lakossági megtakarítások alacsony szintje, de a mostani inflációt látva jogosan vetődik fel a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán takarékoskodni? Miben bízhatunk a kiszámíthatatlan gazdasági változások időszakban?
A pénz értéke csökken, az ingatlanok értéke növekedik, a befektetési alapok viszont kevesebb nyereséget ígérnek, legalábbis rövid távon. Az átlagos állampolgár számára ebben a helyzetben vélhetően az a legbiztonságosabb magatartás, ha ingatlanban tartja vagyonát, vagyis nem most gondolkodik értékesítésben vagy költözésben.
Mit mondanak a számok?
Szlovákia lakossága kapcsán sokszor került szóba az elmúlt években, hogy a megtakarítások mértéke csekély, amely a válságok idején gondot jelenthet. A kép viszont akkor teljes, ha statisztikákat is megvizsgáljuk, s ezek nem annyira rosszak. Az év elején végzett felmérés alapján a családok 63 százaléka rendelkezett megtakarításokkal, ami ugyan 6 százalékkal kevesebb, mint egy esztendővel korábban, de ugye a koronavírussal jellemzett időszak után ez nem meglepő.
Az sem az, hogy a lakosság bizonyos csoportja viszont gyarapodott, legalábbis arányaiban. Akiknek a megtakarításaik korábban éves bevételeik mértékét is meghaladták, tovább növekedett a megspórolt pénzük. Amennyiben felmerülne az olvasóban, hogy kikről lehet szó, eláruljuk, azokról, akiknek a munkáját a koronavírus-járvány nem befolyásolta, illetve átlagon felüli bérrel rendelkeznek, amelyből rendszeresen tudnak félretenni.
Az állam itt sem tevékeny
A tudatos anyagi háttér kialakítását a pénzügyi tanácsadók mellett egyre több szervezet is propagálja, de azért jó volna ebben a tekintetben is erősebb állami szerepvállalást is látni. Úgy is mondhatnánk, hogy proaktívan kellene viselkedniük a kormányzati szerveknek. Főként a politikai elit részéről volna fontos ilyen jellegű szerepvállalás ebben az időszakban, amikor minden folyamat kiszámíthatatlan.
Azt egyébként a szakértők is megfigyelték, hogy a megtakarítási hajlandóság tekintetében nincs nagy eltérés nők és férfiak között, tehát mindkét nem tagjaiból ugyanolyan arányban spórolnak, a félretett pénzösszeg nagyságában viszont hatalmas különbségek vannak, és nem a nők javára. Érdekes adat, hogy éppen a 45 és 55 év közöttiek, vagyis az aktív lakosság körében vannak a legtöbben megtakarítások nélkül.
Már látszik a drágulás
Az elmúlt évek hozta változások és elsősorban az infláció a megtakarítások mértékére is rányomta a bélyegét. A közelmúltban megjelent felmérés azt mutatja, a megtakarításokkal rendelkezők kétharmada már nem tud annyit félretenni, mint korábban, mert a költségei jelentősen növekedtek az inflációs nyomás hatására.
Egy dolgot viszont érdemes szem előtt tartani, a most tapasztalt válság nem egyedüli a történelemben, számtalan másik előzte meg, amely kisebb vagy nagyobb mértékben hatással volt pénzügyeinkre. Nyilvánvaló, hogy a globális pénzpiac részeként bennünket is jócskán érintenek a nemzetközi folyamatok, az eurónak köszönhetően viszont sokkal stabilabb pénzpolitikai környezetben. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelent kizárólag előnyöket, hátrányokkal is jár, mert alkalmazkodnunk kell az Európai Központi Bank intézkedéseihez és az eurót érő spekulációs törekvésekhez, amelyekből nincs hiány.
Azt viszont látnunk kell, éppen az előbbinek, vagyis a stabil pénzügyi környezetnek köszönhetően élvezhettük sokáig az alacsony kamatú hiteleket.
Ezeknek idén lejárt az ideje, s ugyan drágább lesz a hitelfelvétel, de kedvező hatással lehet a megtakarításokra. A nominális érték tekintetében legalábbis ez várható, a magas infláció viszont jelentős reálérték-csökkenést jelent majd. Miközben növekednek lakáshitelünk kamatai, azt is látni kell, a reálértéket tekintve nem járunk rosszul, hiszen az ingatlanok ára is növekedik.
Döntsünk az idő szerint
Mindezek fényében hova is érdemes befektetni manapság? Nehéz kérdés, hiszen elsősorban azt kell tudnunk, mi a célunk a megtakarításainkkal, annak alapján kell dönteni. Szeretnénk azokat könnyen elérhető helyen tartani? Akkor nem gondolkodhatunk kötvényekben, befektetési alapokban, részvényekben, de ingatlanvásárlásban sem.
A megfelelő portfólió kiválasztására már jócskán akadnak szakemberek, de azért legyünk résen, mert csodák ezen a téren sem várhatók. Hosszabb lekötéssel várható nagyobb haszon, ami a piacok jellegének a sajátja, hiszen a válságok után mindig fellendülés következik. Napjaink válság-eseményei ezen a téren nagy változást nem hoztak, az ingatlanpiacon viszont annál inkább. A legtöbb szlovákiai lakás és ház jócskán túlárazott, így nem ez tűnik a legjobb beruházásnak a csökkenő kínálatban, de ezen a téren is hamarosan változásokat jósolnak. Érdemes különösen figyelmesnek lenni a döntések meghozatala során, ahogy a kriptovaluták esetében is.
Egyébként is, minden befektetési területen egyre több csalási kísérlet tanúi lehetünk, mert a szélhámosok is észrevették, a bizonytalanság korában sokan keresik a vonzó megtérülést ígérő befektetéseket. Azt viszont ne felejtsük, akármennyire is válságos időszakot élünk, a könnyű és gyors vagyonnövelés csak kevesek kiváltsága, és nem kínálják tálcán az átlagpolgár számára.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
