Kik az önkéntesek, és miért jó annak lenni? Bárki lehet az, ki belső indíttatást érez a jó cselekvésére. Az önkéntességnek számtalan formáját ismerjük. Végezhetünk ilyenfajta munkát bel- és külföldön egyaránt. Nem kötelező, szabad akaratból a környezetünkért teszünk, közösségi szolgálatot teljesítünk. Fizetség, honorárium nem jár vele.
Nem elhanyagolható a megfelelő terület kiválasztásának a kérdése. Szükséges, hogy otthonosan tudjunk mozogni, flexibilisek legyünk, és talán a legfontosabb, hogy szeressük azt, amit csinálunk. Így tudunk a leginkább kibontakozni, a maximumot teljesíteni. Fontos, hogy jól érezzük magunkat, élményeket gyűjtsünk, új embereket ismerjünk meg, kapcsolatokat építsünk ki.
Mit adhat az önkéntesség?
Barátokat, ismerősöket, élményeket, szakmai tapasztalatokat és új ismereteket, felelősségvállalást, új kapukat, lehetőségeket, és még rengeteg mást. Arról nem is beszélve, hogy ha fiatal vagy, továbbtanulás előtt állsz, nem tudhatod, milyen előnyt fog ez jelenteni számodra a későbbiekben. Külföldön még plusz pontokat is ér az egyetemeken.
Sportos segítségnyújtás
Nemrég én is kipróbálhattam magam önkéntesként. Fél évvel ezelőtt hallottam először a Sport-Önként Egyesületről. Ez egy magyarországi szervezet, amely legfőbb feladata a különböző sportesemények lebonyolítása, segítség a szervezőknek, és hatalmas lehetőség nekünk, fiataloknak. Ha ide jelentkezel, megismerheted egy sportrendezvény háttérmunkálatait, betekintést nyerhetsz a kulisszák mögé, több területen is helytállhatsz, hasznos tippeket, tapasztalatokat szerezhetsz, új és érdekes embereket ismerhetsz meg.
Tavasszal regisztráltam az oldalukra, és egyből jelentkeztem is egy-két eseményre. Őszintén nagyon meglepett, mikor megérkezett az e-mail, hogy beválogattak a EHF FINAL4 Women 2022 önkéntes csapatába. Izgatottan vártam, hogy elkezdődjön ez a kaland, tudtam, mély nyomot, maradandó emléket fog hagyni bennem. A rendezvény Budapesten volt, a nemrégiben átadott MVM Dome-ban. Széles mosollyal, kicsit idegesen érkeztem meg a helyszínre. Míg a 11-es kapu előtt várakoztunk, már elkezdődött a beszélgetés, ismerkedés. Gyors névsorolvasás után ellátogattunk az önkéntesközpontba, ahol átvettük a felszerelésünket, ebben kellett teljesítenünk a ránk kiszabott feladatokat. Ott fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy már ezért megérte eljönni, ezeket a ruhákat ugyanis (két póló, egy nadrág és egy kapucnis felső) hazavihettük magunkkal. Ezután mindenki ment a saját dolgára. Nekem a szurkolókkal kapcsolatos ügyeket kellett intéznem, megmutatni, hová ülhetnek, hová nem. Az angolnyelv-tudásom révén egy külön részleget kaptam meg. A munkám után végignézhettem a kézilabda-mérkőzéseket, nem akármilyen helyről, nem akármilyen társaságban. Csapatmenedzserek, edzők, cserejátékosok mellett ülhettem, ami hatalmas élmény volt. Szurkoltunk a Győr csapatának (Győri Audi ETO KC, ami az egyetlen magyar csapat volt a mezőnyben), szelfiztünk híres emberekkel, új barátokat szereztünk, finomakat ettünk. Meghatározó két nap volt a számomra, imádtam minden percét, bármikor visszamennék az időben, hogy újra átélhessem. Persze, szomorkodásra semmi ok, hiszen – bízom benne – lesznek még ehhez hasonló alkalmak, amikor önkéntesként helyt tudok állni.
Az önkénteskedés egy nagyon szuper lehetőség, amivel szerintem mindenképp élni kell, nem mellesleg pedig önzetlenül szolgáljuk a közösséget, azaz teszünk valamit másokért. Önkéntesnek lenni menő, érték, élmény. Legyetek ti is önkéntesek, én csak ajánlani tudom!
Vámos Dorka
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
