Virrasztástól a gyümölcsfák kereszteléséig – népszokások, hagyományok Nagyboldogasszony napján

Virrasztástól a gyümölcsfák kereszteléséig – népszokások, hagyományok Nagyboldogasszony napján

Augusztus 15-e az egyházi év legbensőbb és legmagasztosabb Mária-ünnepe. Nekünk magyaroknak különösen kedves ünnep, hiszen Nagyboldogasszony napján Magyarország patrónáját ünnepeljük. Nem véletlen, hogy a naphoz számos hagyomány és népszokás kötődik.

Mit ünneplünk Nagyboldogasszony napján?

Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe.

Az egyház hagyománya szerint a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe.

Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Az államalapító király minden évben erre a napra, augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson.

István, halálát érezve, ezen a napon ajánlotta országát és népét Szűz Mária oltalmába.

Szent István 1038-ban ezen a napon halt meg.

Nagyboldogasszony napjának és a nem sokkal későbbi Szent István ünnepének időszakát a hit és a nemzeti összetartozás tudata tölti ki. A nap a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.

Mária halálának és mennybemenetelének legendaszerű története kedves témája volt a magyar középkori egyházi művészetnek és kódexirodalomnak, majd a vallásos népkönyveknek, ponyváknak és a nép között terjedt epikus énekeknek.

Hagyományok, népszokások

A magyar nyelvterületen számos hagyomány és népszokás fűződik Nagyboldogasszony napjához. 

Mária-virrasztás

Rábaközben Nagyboldogasszony vigíliájának estéjén az asszonyok a temetőben gyülekeztek egy frissen ásott, de még üres sír körül. Imádkoztak és a mennybemenetelről énekeltek.

Nagykáta asszonyai, miként a pócsi búcsúsok is, a vigília éjszakáján égő gyertyával a temetőben virrasztottak.

Tápén az asszonyok a temetőkápolna oltára előtt virágból koporsót készítettek, amelyet Mária koporsójának neveztek.

Nagyboldogasszony éjszakáján a virágkoporsó mellett imádkozva, énekelve virrasztottak. A virágot három nap múlva széthordták és szentelménynek tekintették.

Virágszentelés

A múlt század elején még az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás népi szokása, amikor is virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót készítenek.

A megszentelt illatos füveket később a halott koporsójába tették (hogy Máriához hasonlóan dicsőségre jusson), beépítették a ház alapjába, vagy a csecsemő bölcsőjébe vagy az új pár ágyába tették, hogy szerencsét hozzon.

A moldvai magyarok is e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltettek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket, mennydörgésnél is ezt égették.

Hírdetés

Boldogasszony ágya

Palóc vidékeken a gyerekágyas asszony ágyát, a lepedőkkel eltakart fekhelyét „Boldogasszony ágyának” nevezik.

„Két asszony köze”: varázserejű időszak

A népi kalendáriumban a „két asszony köze”, azaz az augusztus 15. (Nagyboldogasszony) és szeptember 8. (Kisboldogasszony) közötti időszak varázserejűnek számít.

Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen.

Gyógynövényáldás

A Pannonhalmi Főapátság 2011-ben élesztette újjá az ősi Nagyboldogasszony-napi gyógynövényáldás hagyományát.

A gyógynövényáldás a népi hagyomány szerint Mária mennybemenetelének öröméhez kötődik, mivel benne látták eleink a teremtés helyreállítását.

A Nagyboldogasszony és a Kisboldogasszony ünnepe között szedett gyógynövényeknek különleges gyógyító hatást tulajdonítottak.

A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik.

A termékenységvarázsláshoz kapcsolódott, hogy ilyenkor „ültették a tyúkokat”, hogy az összes tojásukat kiköltsék.

Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak.

Gyűjtötték a mészben sokáig elálló „két asszony közi” tojást.

Dologtiltó nap

Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt.

Az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, mert a tűz kitörne a kemencéből.

Úgy tartották, az asszonynépnek e naptól tilos a folyó vizében fürödni. Ugyancsak tilos volt a kendert áztatni.

Időjárás- és termésjósló hiedelmek

A szőlőmunkások körében elterjedt, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.

Gyümölcsfa keresztelés

A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

Nagyboldogasszony-napi zarándoklatok

Ezen a napon zarándoklatokat szerveznek a Mária-kegyhelyekre. Több településen a naphoz kötődően rendeznek körmeneteket, búcsúkat.

A Mária-kegyhelyek között az egyik legősibb és legnevezetesebb a Börzsöny hegységtől körülvett völgyben lévő márianosztrai templom, amelyet Nagy Lajos király 1352-ben a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére építtetett, s a templom mellett a pálosok részére kolostort emeltetett.

Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya

A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik. Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya, a magyar nép védelmezője, oltalmazója.

Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a katolikusok számára.

Egy évezrede hozzá fohászkodik nemzetünk, hozzá szólnak legszebb népénekeink és hozzá fordulnak még ma is közbenjárásért költőink.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »