Az elmúlt időszakban a forint gyengülése például sokkal jelentősebb volt az euróval szemben. A lej árfolyam jól tükrözi, hogy mennyivel lett gyengébb a magyar fizetőeszköz – írja az Árfolyamtudós.
A Román Nemzeti Banknak 42 milliárd eurós deviza tartalékkal rendelkezik, szemben a 2008-as 25 milliárd euróval, amikor a spekuláció megtámadta a lej árfolyamát, amely meghaladja a 136 milliárd lejes (27 milliárd euró) monetáris bázist. Ugyanakkor az NBR-nek a piacokon az a hírneve, hogy nem engedi az árfolyam nagyfokú ingadozását, és bármikor kész megvédeni a lej árfolyamát.
Mugur Isărescu jegybankelnök májusban azt mondta, hogy Romániának, és így a Román Nemzeti Banknak sem volt más választása, mint az árfolyam stabilan tartása. Elmondása szerint az árfolyamot „ellensúlyként” használják, tekintettel a magasabb energiaárak által generált áremelkedésekre.
Az elmúlt időszakban az euró/lej arányon a nemzeti valuta erősödése annak volt köszönhető, hogy az országba beáramlott némi deviza, ami megerősíti a gazdaság bizonyos stabilitását.
A Nemzeti bank az elkövetkező hetekben is erre a tendenciára számít. Ősz felé, amikor az import mennyisége valószínűleg növekedni fog, az euró iránti vágy is megnő, és ekkor valószínűleg lesz némi ingadozás a nemzeti valutában. De relatív értelemben, mert várható túl nagy árfolyam-elmozdulás.
Romániában az úgynevezett „irányított lebegtetés” árfolyamrendszer van érvényben. Ez a „managed float” rendszer azt jelenti, hogy a központi bank beavatkozhat a devizapiacon.
Belsőleg meghatároz egy bizonyos árfolyamszintet vagy volatilitást, és megpróbálja azt követni, anélkül, hogy ez nyilvános lenne. Az (árfolyam)stabilitást ebben az összefüggésben kell vizsgálni. Egyrészt az ellenőrzött lebegő rendszer, és ha megnézzük az elmúlt néhány évet, a lej legalább 5 éven keresztül minden évben 10-15 egységet veszített az értékéből. Ebben az évben állandó maradt, és ami ebben az évben történt: az infláció rendkívül magasra emelkedett, és ilyen körülmények között az árfolyamot a központi bank inflációellenes eszközként is használja.
Ez ismét megtörtént, és ez az oka annak, hogy a lej nem értékelődött le. Az árfolyamot inflációellenes horgonyként is használják, mert különböző formában importál az ország energiát, áramot, földgázt, olajat, és amikor ezeket lejre váltja, akkor több lej lesz belőlük, és az árfolyam viszonylag fixen tartásával ez legalább nem okoz további ársokkokat. Amikor az infláció csökkenni kezd, és a lej leértékelődik. Valószínűleg jövőre a lej nagyobb leértékelődését fogjuk látni – természetesen még mindig a 2%-os tartományban. Ha megnézzük a Románia és az euróövezet közötti inflációs különbséget, az eddig 2% volt. A reálárfolyam tehát valahogyan állandó maradt. Most azonban a reálárfolyam nőtt, a lej reálértéken erősödött, mert az inflációs különbség sokkal több mint 2 százalékpont – 15% a 8%-kal szemben, így ha például a vásárlóerő-paritás elméletét nézzük, a lejnek az euróval szemben körülbelül 7%-kal kellene leértékelődnie.
Pénzügyi elemzők szerint nem áll fenn annak a veszélye, hogy a romániai pénzügyi válság a nemzeti valuta gyors és nagymértékű leértékelődéséhez vezetne az euróval szemben.
Romániának mindig is voltak költségvetési problémái, még mindig nagy gondjaink vannak, és azt is látjuk, hogy a kormány növeli az adókat. Ez az adóemelés valószínűleg jövőre is folytatódik. A hitelfelvétel költsége megnőtt, az állam 9%-os kamatláb mellett vesz fel kölcsönt. (…) Nem látom a pénzügyi válság veszélyét Romániában (ami a nemzeti valuta masszív leértékelődéséhez vezetne), de a lej leértékelődési trendje folytatódni fog, mert látjuk a versenyképesség elvesztését. A lej ezt a leértékelődési tendenciát valószínűleg jövőre is folytatni fogja” – mondta a CFA Románia alelnöke.
Az árfolyam leértékelődésének gyorsasága és inflációba való átgyűrűző képessége az idők folyamán változott. A korona-válság előtt ez az „árfolyam-átgyűrűzés” – kicsi volt, legfeljebb 10%, azaz az árfolyam minden 1%-os leértékelődése 0,1%-kal növelte az inflációs rátát. Ha azonban a volatilitás növekszik, az áthárítás magasabb lesz, mert a vállalatok a termékek árazásakor reagálni fognak a volatilitás figyelembevételére. Elemzők várakozásai szerint az NBR tovább fogja emelni az irányadó monetáris politikai kamatlábat, legalább 6%-ra. Jelenleg 4,75%, augusztus elején lesz egy monetáris politikai ülés, valószínűleg még akkor is lesz 75-100 bázispontos emelés, aztán attól függően, hogy mi történik az inflációval és az energiaárakkal, meglátjuk, mi lesz a folytatás. /x/
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
