Oroszország hivatalosan is meghívta az ENSZ és a Vöröskereszt szakértőit, hogy vizsgálják ki az olenivkai börtönre mért rakétacsapás körülményeit, amelynek következtében több mint ötven ukrán hadifogoly vesztette életét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese a közösségi médiában vasárnap azt írta, hogy Moszkva közölte António Guterres ENSZ-főtitkárral: az olenivkai incidens ügyében nemzetközi szakértők bevonásával indul vizsgálat. A diplomata szerint Oroszország felszólította a világszervezetet, hogy haladéktalanul adjon objektív értékelést a történtekről.
Az olenivkai börtönt, ahol ukrán hadifoglyokat őriztek – elsősorban a Moszkva által "nácinak" tartott Azov ezred volt katonáit – pénteken rakétacsapás érte. Az épület gyakorlatilag teljesen megsemmisült a tűzben, a helyszínen egy amerikai HIMARS-rakétavető lövedékének darabjait találták meg. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.
Az orosz védelmi minisztérium a támadást nyílt ukrán provokációnak minősítette, amelynek célja az ukrán katonák megfélemlítése és a megadásuk megakadályozása. Gyenyisz Pusilin, a szakadár – és a nemzetközi közösség túlnyomó többsége által el nem ismert – Donyecki Népköztársaság vezetője azzal hozta összefüggésbe a támadást, hogy a foglyok elkezdtek az ukrán vezetésre terhelő vallomást tenni. Kijev Moszkvát tette felelőssé az incidensért.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy a donyecki régióban lévő Kodema település közelében nagypontosságú levegő-föld fegyverekkel csapást mértek az ukrán fegyveres erők 72. gépesített dandárja ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy ötven katona életét vesztette, valamint két Mszta-B ágyú és tíz más katonai eszköz is megsemmisült. Harkivban ugyanilyen eszközök találták el az ukrán Kraken alakulat ideiglenes szálláshelyét a Morozov Gépészeti Technikum területén. A csapás következtében az ukránok közül 350-en vesztették életüket vagy sebesültek meg, emellett 11 katonai eszköz is megsemmisült.
A tábornok szerint az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- a tüzérségi csapatok a nap folyamán 13 vezetésipontot – köztük a 95. légideszant rohamdandár parancsnokságát -, négy lőszerraktárt, valamint 227 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. Herszon és Mikolajiv megyében légicsapások mintegy száz "nacionalistát" és 25 haditechnikai eszközt semmisítettek meg.
A donyecki régióban folytatott lövegelhárítási műveletben egy amerikai M777-es, egy Uragan-, kilenc Grad-, négy Gjacint-B- és öt D-30-as löveget semmisítettek meg. Az orosz légvédelem lelőtt öt ukrán drónt és 11 sorozatlövő rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1649 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4195 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 773 rakéta-sorozatvetőt, 3220 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4619 speciális katonai járművet veszítettek.
Az ukrán tüzérség vasárnap ismét lakott településeket támadott a szakadár területeken. Donyeck polgármestere arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a városban ismét nagy mennyiségű Lepesztok aknát szórtak szét ukrán harci eszközökkel. A gyalogsági aknák használatát nemzetközi egyezmény tiltja.
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
