Az Alapjogokért Központ legújabb elemzésben részletesen bemutatja az Európai Parlament és a nyílt társadalom hálózatának aknamunkáját a magyar helyreállítási alap tervének elfogadásáról.
Gwendoline Delbos-Corfield francia európai parlamenti képviselő (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Az intézet csütörtökön a Facebook-oldalán arról írt, hogy látótávolságon belülre került az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány közötti megállapodás a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban.
A magyar kormány több, a bizottság számára kulcsfontosságú kérdésben is kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot, így az álláspontok jelentősen közeledtek egymáshoz – értékeltek a bejegyzésben, megjegyezve, hogy „a tárgyalási folyamat pozitív fejleményeit látva azonban támadásba lendült az Európai Parlament”.
Úgy fogalmaztak: „karöltve a nyílt társadalom hálózatának képviselőivel, politikai ngo-ival egy olyan jelentést fogadott el az EP LIBE bizottsága, amely ideológiai okokból, politikai célból, alaptalanul ítéli el hazánkat és követeli a helyreállítási alap és a többéves pénzügyi keret forrásainak megvonását Magyarországtól”.
Az AK álláspontja szerint a baloldal ebben a helyzetben is az ideológiát, a politikai zsarolást helyezte előtérbe a gazdasági kihívások megoldása helyett.
„Lényegében a háborús inflációnak, a gyenge árfolyamnak szurkol és a tervek elfogadásának késleltetésével, elutasításával megakadályozná, hogy a magyar kormány az uniós forrásokat a gazdaság megerősítésére, az oktatási és egészségügyi szektort érintő béremelésekre fordítsa” – fogalmaztak.
A részletekről közölték: az Európai Parlament LIBE Bizottsága által elfogadott „Sargentini 2.0.” jelentés, amely a Magyarországnak járó források megvonását követeli, része „annak az aknamunkának, melyet a nyílt társadalom hálózata folytat az ország ellen”.
Úgy vélték, hogy a zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield nevével fémjelzett jelentés „minden korábbi határon túlmegy”. Direkt konfliktust kíván szítani mind az Európai Bizottságban, mint az Európai Tanácsban – állapította meg a központ, amely jelezte azt is, hogy Gwendoline Delbos-Corfield szoros kapcsolatban áll a nyílt társadalom hálózatával.
Az AK szerint a jelentéstervezet hemzseg a jogilag megalapozatlan, a magyarországi helyzetet tévesen bemutató megállapításoktól, az „újfent egy ideológiailag motivált, politikai természetű” támadás.
A Delbos-Corfield jelentéstervezet legsúlyosabb bűnének nevezték, hogy az orosz-ukrán háború alatt próbálja meg Magyarországot újabb uniós szankciókkal sújtani, akár azon az áron is, hogy direkt feszültséget és konfliktust szít az Európai Bizottságban és az Európai Tanácsban.
Mindez azért elfogadhatatlan, mert most valamennyi brüsszeli politikusnak a béke elérésén kellene dolgoznia – közölték. Az uniós intézmények egymásnak ugrasztása az EP pozíciójának erősítését és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az annak nyomán kialakult háborús infláció és gazdasági válság elhúzódását eredményezné – közölték.
A központ kitért arra is, hogy Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője „a magyar baloldal képviseletében Magyarország és a magyar emberek ellen szavazott”.
A teljes elemzés az alábbi linken olvasható: Támadásba lendült a hazai és a nemzetközi baloldal Magyarország ellen
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
