A napviharok, amelyek a Nap felszínén bekövetkező elektromágneses energiarobbanások következtében jönnek létre, általában a sarki fények láthatóságának növekedésétől kezdve a rádiós hullámok megzavarásáig számos hatással járnak. Rosszabb esetben azonban az erős napviharok képesek műholdakat megsemmisíteni és az elektromos hálózatokat a bolygó nagy részén destabilizálni, írja az Index.
A NASA napviharra vonatkozó figyelmeztetést adott ki a Földre, miután a Napon kitörés történt, amely erőteljes mágneses napszelet szabadított fel bolygónk felé. A szakértők azon fáradoznak, hogy megoldásokat találjanak a Föld védelmének megerősítésére az erős „űridőjárás” ellen, mivel egy különösen erős napkitörés károkat okozhat.
A tudósok úgy vélik, hogy a napfény okozhatja a műholdak kiesését a pályájukról. Az elmúlt évben az Európai Űrügynökség Swarm konstellációja – amely a Föld körüli mágneses tereket méri – tízszer gyorsabban kezdett zuhanni a légkörben, mint korábban. A műholdak olyan drámaian lesüllyedtek, hogy májusban az üzemeltetőknek a fedélzeti hajtóművükkel kellett megemelniük a magasságot. Az elmúlt hat évben a műholdak fényévente 2,5 kilométert süllyedtek. Ha túl alacsonyra süllyednek, lehetséges, hogy az ügynökségek teljesen elveszítik őket.
Az új napciklus lehet a felelős a szakértők szerint, amely ezekkel a jelenségekkel egy időben kezdődött. A napszélaktivitás, valamint a napfoltok, napkitörések egyre gyorsabban keletkeznek. Főként a magasabban fekvő területek vannak kitéve veszélynek egy erős geomágneses vihar esetén, például Kanadában 1989-ben Québec tartomány hatmilliós lakossága maradt fél napra áram nélkül egy napkitörés miatt. Talán a legismertebb geomágneses vihar az 1859-es Carrington-esemény volt. A Napon akkor több olyan intenzitású fler és koronakidobódás is történt, hogy a töltött részecskék 3-4 nap helyett 18 óra alatt elérték a Földet, tönkretéve a távírórendszert, akkora sarki fényt generálva, hogy az még a Földközi-tenger szélességén is látható volt.
Veszélybe került a legtöbb elektromos hálózat
Most, hogy több ország a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásával a megújuló energiaforrásokon alapuló villamos energia mellett dönt, a villamosenergia-hálózatok kiépítése fontosabbá vált, mint valaha. David Wallace, a Mississippi Állami Egyetem villamosmérnöki tanszékének klinikai adjunktusa korábban arra figyelmeztetett, hogy ha egy, a Carrington-eseményhez hasonló geomágneses vihar ma érné el a Földet, annak következményei katasztrofálisak lennének.
A villamos energiától és a fejlődő technológiától való egyre növekvő függés miatt bármilyen zavar több trillió dolláros anyagi veszteséget és emberéletek veszélyeztetését eredményezheti. A vihar az emberek által nap mint nap használt elektromos rendszerek többségét érintené. A geomágneses viharok indukált áramokat generálnak, amelyek átáramlanak az elektromos hálózaton – mondta David Wallace az Express szerint.
A geomágnesesen indukált áramok, amelyek meghaladhatják a 100 amper értéket, a hálózathoz csatlakoztatott elektromos alkatrészekbe, például a transzformátorokba, relékbe és érzékelőkbe áramlanak. A 100 ampernyi áram sok háztartás elektromos szolgáltatásának felel meg, és Wallace arra figyelmeztet, hogy az ilyen áramok „belső sérüléseket okozhatnak az alkatrészekben, ami nagymértékű áramkimaradásokhoz vezethet”.
Védekezés az űridőjárás ellen
A Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák szakértő gárdája, a Repülés- és Űrtechnikai és Űrmérnöki Bizottság és az Űrkutatási Bizottság a múlt hónapban összegyűltek, hogy megvitassák az űridőjárás lehetséges hatásait az elektromos hálózatra. A szakértők jelenleg olyan műszereket fejlesztenek és telepítenek, amelyekkel jobban fel tudják mérni a veszélyt, és még mindig próbálják kitalálni, hogyan lehetne kezelni egy ilyen problémát, ha egy újabb nagyobb napvihar érné a Földet.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
