Noha csak ezüstérmesek, hozzájuk kerülhet a kasszakulcs – a francia kommunisták kétszáz képviselőt küldhetnek a Nemzetgyűlésbe.
Minden bizonnyal a kormánypárt birtokában marad a többség a francia törvényhozásban. Emmanuel Macron elnöknek azonban képviselői létszáma így is okozhat fejfájást a következő ötéves ciklusban.
A nemzetgyűlési választások második fordulóját tartják vasárnap Franciaországban. Az Emmanuel Macron elnök Franciaország Lendületben (LaREM) pártját is soraiban tudó Együtt (Ensemble) frakció tagjainak száma várhatóan háromszáz alatt lesz, így egyszerű többség mellett nem lesz mindig zökkenőmentes számukra a törvényalkotás. Macronnak várhatóan ismét aktiválnia kell majd a híres-hírhedt 49.3-as cikkelyt – a parlamenti vita nélküli, gyorsított eljárásban véghez vitt törvényalkotást. Az is elképzelhető, hogy a Republikánusok (LR) várható 50–80 képviselőjére kell majd támaszkodnia, ha többséget akar szerezni bizonyos szavazásoknál.
Nem lesz azonban egyszerű dolga, hiszen már rögtön az elnökválasztás másnapján az egyesülés irányába lépéseket tevő összkommunista csoportosulás, az Új Környezetvédelmi és Szociális Népi Unió (Nupes) Jean-Luc Mélenchon vezetésével akár 200 képviselőt is küldhet a Nemzetgyűlésbe: az első fordulóban alig 21 ezer szavazatnyi különbséggel maradtak el a kormánypárt mögött.
A pénzügyi bizottságot mostantól várhatóan a kommunisták elnöklik majd, hiszen az 2008 óta mindig az ezüstérmesnek jár. Mélenchon pártja, az Engedetlen Franciaország tehát teljes rálátást kap majd a kormányzati költekezés minden eurócentjére. Legalábbis ez az elmélet, a gyakorlat – és a folyosói pletykák – azonban nem egészen tükrözik a fenti szándékot, ugyanis a kormánypárt nem adná jó szívvel a köztársaságra veszélyként leselkedő szélsőbalosoknak a kasszakulcsot, inkább egy zöldet vagy szocialistát jelölnének ki (ugyan szintén a Nupes-ből). Mélenchonék szerint azonban a kormány csak azért félti tőlük a ComFi elnöklését, mert attól tart, hogy az leleplezi – mind magánszemélyek, mind vállalatok esetében – az adótitkokat.
Mindemellett Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) ismét könnyűszerrel alakulhat frakcióvá, mivel megválasztott képviselőinek száma várhatóan 20–45 között lesz (a minimálisan szükséges pedig 15). Ez pedig továbbra sem igazolja azokat a szirénhangokat, amelyek a párt 2020-as önkormányzati, majd 2021-es regionális választási eredményei után erősen megkérdőjelezték, majd temették Le Pen és pártja politikai jövőjét. A nemzeti jobboldal jelöltjei 108 helyen szállnak harcba a második fordulóban Macron jelöltjeivel, 62 körzetben pedig a kommunistákkal fognak csatázni.
Az első forduló utáni urnazárást követő órákban a kormánypárt kommunikációjában teljes volt a káosz: Olivia Grégoire kormányszóvivő könnyelműen jelentette ki, hogy „csupán néhány helyi csata várható, nem országos a tét, nem csinálunk ügyet belőle”. Este fél tizenegyre azonban már úgy megugrott az ilyen körzetek száma, hogy új kommunikációt adott ki az Élysée-palota: nincs egyedi döntés, egyetlen szavazat sem mehet az RN jelöltjére, mindenhol a Mélenchon-féle össznépi kommunista jelöltet kell támogatni. Ott is, ahol erkölcsileg nem teljesen feddhetetlen jelöltről van szó.
Magyar Ágnes Zsófia
A szerző Franciaország-szakértő, a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletének vezetőhelyettese
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
