A május végén Uvalde-ban történt horrorisztikus iskolai mészárlás felerősítette a lőfegyverek birtoklási jogáról szóló diskurzust, ennek megfelelően a véleményformálók két táborra oszlottak fel: akik nem változtatnának a legalizációs törvényeken, és akik ilyen-olyan mértékű szigorításokat vezetnének be.
2022. május 24-én a texasi kisváros Robb Általános Iskola intézményében a 18 éves Salvador Ramos 19 diákot és 2 tanárt gyilkolt le egy kézifegyverrel és egy AR-15-ös gépkarabéllyal, amelyekhez teljesen törvényesen jutott hozzá. Ez azt jelenti, hogy Salvador Ramos rohangálhatott egy gépkarabéllyal, de nem vehetett volna legális úton egy doboz sört magának, amely – álljunk a fegyvertartási vitában bárhol – egész egyszerűen nevetséges.
Texasban különösen liberális módon kezelik a fegyvertartást (nincs nyilvántartás, engedélyre sincs szükség, a fegyvereket bárki – aki nem tartozik bele a kizártakat tartalmazó szűk körbe – és bárhol viselheti). Noha a különböző államokban különböző szintű szabályozásokkal találkozhatunk, Joe Biden az esetet követően ígéretet tett a fegyvertartás szigorítására, az egyre inkább elszaporodó iskolai lövöldözések pedig amúgy is felerősítették a szigorítást követelő demokrata hangokat, sőt, a nyílt politikán kívüli véleményformáló közegeket is. Így jutott el például egy Fehér Házban tartott szenvedélyes beszédig az éppen uvaldei születésű híres színész, Matthew McConaughey, aki a fegyvertartás szigorításáért szállt síkra. A jelek szerint a színészt valóban megérinthette a tragédia, feleségével több napot töltött az áldozatok családjaival, az áldozatok történeteit és a mészárlás részleteit pedig formabontó módon, részletekbe bocsátkozóan mondta el, nyilván, hogy az ember képes legyen átérezni a mészárlás okozta tragédiát.
Amit azonban ő „szigorításként” nevezett meg, azt Magyarországon mi egészen máshogyan hívnánk. Reformként ugyanis pusztán annyit jelölt meg, hogy a AR-15-ös gépkarabélyok vásárlásához rendeljenek várakozási időt, emeljék fel a korhatárt 21 évre, vásárláskor ellenőrizzék az illető hátterét, valamint törvénykezést követelt az intő jelekről – vagyis a tulajdonosok elmeállapotának vizsgálatáról.
Valljuk be, akik Magyarországon ma elégedetlenek a rendkívül szigorú fegyvertartási törvényekkel, ennek a „szigorításnak” úgy örülnének, mint majom a farkának. Persze az Egyesült Államokban a társadalmi berendezkedésből és a szokásokból kiindulva is más a helyzet, valószínűleg még a legvadabb demokrata elképzelések sem tartalmazzák a teljes betiltást, vagy a nagyjából azzal egyenértékű Magyarország-szintű szabályozást, ellentétben például Kanadával, ahol az uvaldei mészárlás hatására nemes egyszerűséggel betiltották a maroklőfegyvereket, de még az airsoft fegyvereket is.
A republikánusok persze – nyilvánvalóan a fegyverlobbi miatt is – hallani sem akarnak a korlátozásokról. Donald Trump az elmeháborodottak, szellemileg zavarodott emberek hatékonyabb elkerülését szorgalmazta, amit nyilván csak támogatni lehet, csak éppen nem, vagy nem teljesen ad megoldást a nyilvánvaló problémára, főleg, hogy Ramosnál sem állapítottak meg elmeháborodottságra utaló jeleket, a mostani orvosi kritériumok szerint legalábbis nem, annak ellenére, hogy a sajtó által Ramosról leközölt fotó nem éppen bizalomgerjesztő. Trump ezenkívül javaslatot tett az iskolák fokozottabb ellenőrzésére (egy bejárat, fémdetektoros ellenőrzés, egész nap szolgálatot teljesítő fegyveres őr), de ezt az életszerűtlen javaslatot inkább betesszük a „Trump nagyotmondásai” névvel ellátott, egyre vaskosodó képzeletbeli mappába.
Mielőtt azonban véleményt alkotnánk, lássunk egy másik, ezúttal pozitív kimenetelű történetet, amely pár nappal az uvaldei mészárlás után történt.
Egy 37 éves, Dennis Butler névre hallgató, többszörösen büntetett előéletű néger egy nyugat-virginiai lakóparkban száguldozott autójával, ahol éppen egy születésnappal egybekötött érettségi partit tartottak. A beszámolók szerint a résztvevők szóltak neki, hogy vezessen óvatosabban, mert az összejövetelen gyerekek is vannak, ám ahelyett, hogy ezt betartotta volna, gyorsan hazasietett, és „meglepő módon” egy illegálisan tartott AR-15-ös géppuska társaságában, „Amerika kedvenc fegyverével” tért vissza.
Butler tüzet nyitott, a csodával határos módon azonban senkit sem talált el, ami igazából egy gépfegyverrel nehezebb, mint eltalálni valakit. A bűnöző négernek ellenben csúnya vége lett, egy partin résztvevő nő ugyanis legálisan magánál tartott pisztolyával lelőtte és megölte a támadót.
A bátor nő megvárta a rendőrök kiérkezését, majd több tanú jelenlétében elmesélték az esetet. A rendőrség semmilyen eljárást nem kezdeményezett a hölgy ellen, az ügyet lezárták. Bátor, hősies cselekedet és lélekjelenlét, tettéért szobrot érdemelne, bár minden ügy ilyen tiszta lenne!
A cikkből láthattuk, hogy Dennis Butler még a rendkívül szabad fegyverviselési törvény szerint is illegálisan tartotta a fegyverét. Mit üzen ez? Hogy szigorú vagy kevésbé szigorú törvények ide vagy oda, a feketepiac virágzik, amelyről valahogy sem a republikánusok, sem a demokraták nem szeretnek beszélni. Mindezt tetézi, hogy egy többszörösen visszaeső bűnöző mászkálhatott a gépkarabéllyal, így ha szigorítanának is, mi biztosítja azt, hogy a nem kívánatos elemek nem jutnak hozzá ugyanúgy a fegyverekhez? Magyarországon – a rendkívül szigorú törvények ellenére is – többször zajlottak le olyan, cigánybűnözők között történt események, ahol akár éles lövések is eldördültek. Ők honnan szerezték az éles fegyvereket?
Másik aspektus – amerikai viszonylatban – hogy gépkarabélyokra valóban nem lenne szükség, polgári személyeknél legalábbis. Az önvédelemre az egyszerűbb maroklőfegyverek tökéletesen elegendőek lennének, de itt ismét képbe jön a fegyverlobbi, amely így vagy úgy, de úgyis értékesítené az árukat, ha máshol nem, hát a feketepiacon, így ismételten azok a becsületes állampolgárok lennének kiszolgáltatva, akiket elviekben meg kellene védeni. Egyszerűbben szólva egy észszerű szabályozás legnagyobb ellensége maga a megszilárdult rendszer, amely a „bármit teszek, vagy nem teszek, az rosszul végződik” tipikus esetét idézi elő. Hiába, utólag elvenni jogot mindig nehezebb, mint eleve nem adni.
Magyarország jelen helyzetben csak azért érdekes, mert pontosan a másik végletet képviseli az Egyesült Államokkal szemben, hiszen itt kb. bármihez egyszerűbb hozzájutni, mint egy sima maroklőfegyverhez – persze csak a jogkövető állampolgároknak, amelyhez még hozzájön a kormány üldözési mániára hajazó rigolyája, ha fegyverekről van szó (lásd Győrkös és az MNA esete).
Annyi azonban bizonyos – az Egyesült Államok esetében – hogy a fegyvertartási vita ki fog élesedni az elkövetkezendő időkben, a mindenkori társadalom egyre gyatrább mentális állapotának köszönhetően pedig valószínűleg a fegyveres ámokfutások is gyakoribbá válnak majd.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »